A mohácsi csata után következő évek új szellemiség határjelölői. A katolikus egyház hatalma elvesztette korábbi dominanciáját, mellette a protestáns hitelvek egyre számottevőbben győzik meg új híveiket. Bár 1561-ben megkezdődött a jezsuiták működése, Oláh Miklós esztergomi érsek kezdeményezése által, a kedvezőtlen viszonyok miatt már 1567-ben távoztak az országból, s csak húsz év múlva tértek vissza a királyi udvar és az esztergomi érsekség védelme alatt. A pécsi katolikus írók és főpapok is a romokban heverő ország újjáépítésének lehetőségeire keresték válaszaikat. [1]
Oláh Miklós (1493–1568) 1516-ban lett Szatmári György pécsi püspök titkára és 1518-ban felszenteltetett, csakhamar pécsi kanonok. A mohácsi csata után az özvegy királynő kíséretében külföldre távozott, majd miután a királynőt Németalföld régensévé nevezték ki, 1531-ben Brüsszelben telepedtek le. [2] Hazatérése után először zágrábi, majd egri és esztergomi egyházfőként a terjedő reformáció elleni küzdelmet tűzte ki fő célul, zsinatok formájában igyekezett a katolikus egyház működését megreformálni. [3]
Legfontosabb műveit németalföldi önkéntes száműzetése idején szerezte. Meg akarta írni a magyarok történetét a kezdetektől saját koráig, de csak az első két kötettel készült el: a Hungariával (1536) és az Athilával (1537). Míg az előbbiben Magyarország régi dicsőségének állít emléket, az utóbbiban a magyarok őstörténetét ismerteti korábbi történetírók munkái alapján – mindkét munkán a Mátyás korabeli propaganda hatása érződik. [4]
A katolikus egyházban mutatkozó káros jelenségek bírálójaként lépett fel Dudith András (1533–1589), a „magyar Erasmus”, a késő humanizmus Európa-szerte jól ismert alakja. Oláh Miklós szellemi holdudvarához tartozott. 1563-tól pécsi püspök. 1562-63-ban a magyar püspöki kar delegátusa a tridenti zsinaton, ahol beszédeivel hívta fel magára figyelmet. Tridenti tartózkodása idején Dudith számos reformot próbált kikényszeríteni, méghozzá szoros együttműködésben a zsinaton jelen lévő császári küldöttséggel. Álláspontja az volt, hogy a két szín alatti áldozás minden hívet megillet, a Római Kúriát pedig úgy kívánta átszervezni, hogy annak egyes kiváltságai a megyéspüspökökre szálljanak át. Dudith minden jel szerint hitt abban, hogy a zsinatnak sikerül felülkerekednie a kereszténység szakadásán, illetve bölcs megoldások kiötlésével rábírnia a protestánsokat – legalábbis egy részüket – a római egyházzal való kiegyezésre. 1563-ban azonban ráeszmélt reményei meddőségére, ezért távozott a zsinatról. A zsinaton elhangzott beszédei Orationes címmel jelentek meg három kötetben. Dudith András egyike volt azon kevés 16. századi értelmiséginek, akik alaposan átgondolták a tolerancia értelmét és értékét, s nem kevés szkepticizmussal, kritikával is illette a katolikus egyházat, miközben jó viszonyt és barátságot ápolt lengyel antitrinitárius körökkel. [5]
Istvánffy Miklós (1538–1615) Historiarum de rebus Ungaricis (1758) című 34 kötetet számláló munkája Bonfini történetét folytató leírás. Művét a katolikus egyház és a Habsburgok iránti hűség vezérli, hadtörténeti szempontból Tinódi mellett a végvári harcok színes, gazdag forrásaként tartják számon. Két évszázadon át meghatározó olvasmánya volt közönségének, alapforrása a történetírásnak. Az ország felemelkedésének feltételét Istvánffy az egyházi fegyelem helyreállításában jelölte meg; az állami, katonai fegyelem mellett a régi vallási egység visszaállítását is elengedhetetlennek tartja. Mint a Habsburg-ház mindvégig lojális híve, a rendet, fegyelmet és felszabadulást hozó uralkodót a császári családból várta. [6]
A török 1543-tól tartó pécsi uralma miatt – több más korabeli püspökhöz hasonlóan –Telegdi Miklós (1535–1586) sem járt Pécsett, csak a püspöki címet viselte. 1580-ban felmentést kért Rómától rezideálási kötelezettsége alól, amit minden valószínűség szerint meg is kapott. Telegdi Nagyszombatban székelve egyházmegyéje katolikus papjainak és a híveinek lelki gondozását pásztorlevelekkel igyekezett biztosítani. Munkáiban részint egyháza hittételeit magyarázta, részint a protestáns hittételekkel vitázott. Nagy szerepet játszott a nagyszombati ellenreformációs kulturális központ kialakításában. [7]
A reformáció hirdetőinek egyik legfőbb törekvése az volt, hogy az emberekkel megértessék a Szentírást. Ennek okán a hitújítók prédikálása alapjában véve tanító igehirdetéssel,a Biblia magyarázatával táplálták híveiket, az Ótestamentum és Újtestamentum fejtegetésével építették a gyülekezetüket.
A hitviták korának egyik legjelentősebb pécsi eseménye és szövegemléke a Pécsi Disputa. A nevezetes eseményre 1588. augusztus 27-e és 31-e között került sor a Mindenszentek templomában, amelyet a keresztény közösségek felekezettől függetlenül közösen használtak a török hatalom alatt álló Pécsett. A Pécsi Disputa szövege Válaszúti György pécsi unitárius lelkész és a pécsi reformátusok által felkért Skarica Máté ráckevei református lelkész 1588-as hitvitájáról tanúskodik. A munka az unitárius szellemi műveltség egyik jelentősebb szövegemléke. [8]
Balra a jelölt templom a Mindenszentek temploma, attól jobbra a Tettye patak látható
Egyedülálló forrás a korszakból a „Pécsi énekeskönyv”, egy 1674-es illusztrált kézirat, amelyben három kéz írása mutatható ki. 108 katolikus éneket tartalmaz. 4 darab 1600 előtti vers található a könyvben. Közöttük sok az ismeretlen eredetű, az ismertek a Cantus Catholiciból (1651, 1674) és Kájoni Cantionale Catholicumából (1676) mutathatók ki. Törzsanyaga epikus jellegű tanító énekek, melyeket a kántor vagy előénekes adott elő. [9]
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1]Nagy 2013, 80.
[2]Nagy 2013, 83.
[3]Nagy 2013, 85.
[4]Nagy 2013, 85.
[5]Nagy 2013, 89.
[6] Nagy 2013, 97.
[7] Nagy 2013, 99.
[8] Nagy 2013, 109.
[9] Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.: ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból: jubileumi kiállítás, 2014. május 22. – 2014. október 31. Szerk: Dezső Krisztina et. Al. Pécs 2014. 46.
TGYO Blog 