A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága

Várady Ferenc: A régi Pécs (1935)

Ott járok a Mecsekalján,
       A régi Pécs uccáin,
       Amikor még félennyi nép
       Hullámzott a járdáin;
       Amikor még sandervárak
       Csorgatták a hegy vizét,
       Tüzes szemű bosnyák lányok
       Kínálták a gesztenyét.
       Az apácák uccájában
       Volt a családi házunk,
       Négyablakos földszintes ház,
       Kilences a házszámunk…
       Ott éltem én ifjúságom
       Aranykorát boldogan,
       Ott a régi öttemplomú,
       Görbeuccás városban.

A pécsi napilapok és folyóiratok szerkesztőségében dolgozó munkatársak jelentős része az újságcikkek mellett szépirodalomi, illetve tudományos műveket is írt. Kiemelkedik közülük Várady Ferenc (1860–1945), aki a Pécsi Figyelő című lap főszerkesztője is volt, de megyei főlevéltárosként is fontos tisztet töltött be. Legmaradandóbb alkotása a Baranya multja és jelene című két kötetes monográfikus mű, melynek szerkesztője és részben szerzője is volt. A kötetek a megye néprajzát, történetét, gazdaságát és kultúráját mutatják be. Várady Ferencnek több verseskötete is napvilágot látott. Prózai művei közül publicisztikai írásainak, karcolatainak válogatása jelent meg Terefere címen. [1] (képek: Várady, Baranya, Tövisek, Versek)

Várady munkatársa, Zoltán Vilmos (1869–1929) Az én dalaim címmel publikálta verseit. A drámákat is írt, Szabina című egyfelvonásos darabját Pécsett és Győrben adták elő, háromfelvonásos színműve, a Darnay család pedig a Dugonics Társaság pályázatán kapott díjat. [2]

Szintén a korabeli Pécset mutatja be Lenkei Lajos (1864–1933) Negyven év Pécs életéből című visszaemlékezése. A kötet a 20. század eleji Pécs egyik fontos kordokumentuma, hiszen nagyon szemléletesen ragadja meg a város hangulatát, mutatja be Pécs neves személyiségeit. Lenkei több helyi újság tulajdonosa és szerkesztője is volt (Fünfkirchner Zeitung, Pécsi Újság, Pécsi Napló). [3]

A Pécsi Napló újságírója volt Thury Zoltán (1870–1906), aki Kolozsváron született. Tanítóképzőben végzett, majd vándorszínészként utazott az országban. Majd vidéki lapoknál újságírói munkát vállalt, Szegedről 1892-ben került Pécsre, de egy év múlva már távozott is Budapestre. Itt részt vett a Pécsi Napló előkészítő munkálataiban. A magyar novellisztika egyik kiemelkedő alakja, bár munkássága pécsi időszaka után teljesedett ki. Néhány drámát is írt (Katonák, Susanne, Hajnal, ez utóbbi elveszett). [4]

Szucsich Mária: A lányok elindulnak (1965)

– Hát azt nem is tetszik tudni, hogy a nagy belvárosi katolikus templom valaha török mecset volt? Most jobb oldalán a zirci papok gimnáziuma van, a balon pedig a korzó, azzal a pár modern üzlettel, aztán következik a Fő utca, a színházzal, ezzel szemben az Osztrák Magyar Bányatársaság hivatali háza, nagy kirakatokkal. […]-
 – Ugyan, hát tudom én mindezt, hiszen idevalósi vagyok! Tudom, hogy a piac felső részén rácok árusítják a gyékénysátor alatt a sok-sok fölfüggesztett, apró paprikába mártott, szárított halacskákat.

Barta Lajos (1878–1964), a baranyai Kistapolcán született, szegény zsidó család gyermekeként. Tanulmányai után több pécsi újságnál is dolgozott (Pécsi Napló, Pécsi Független Újság), novellákat és drámákat (Parasztok, Szerelem) is írt újságírói munkája mellett. Talán egyik legszebb írása is pécsi időszakához kötődik, a naturalista hangvételű Ez a fejsze eladó című mű. Műveinek, főként novelláinak sokszor a baranyai élmények, emberek, emlékek az inspirálói. Felesége, Szucsich Mária (1886–1965) A lányok elindulnak című önéletrajzi regényében mutatja be a korszakot. [5]

Sirisaka Andor (1859–1901) pécsi tanító érdekes kötete az Anyósok könyve, mely témával kapcsolatos anekdotákat gyűjtötte csokorba. Másik fontos munkája a Magyar Közmondások Gyűjteménye. [6] Katona Lajos (1862–1910) tudományos jellegű műveket adott ki, legfontosabb dolgozata A népmesékről címet viseli, a magyar folklórkutatás egyik alapműveként tartjuk számon. [7]

Virtuális kiállítás vitrinek

Kiállítás Főoldala
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián


[1] Nagy 2013. 284–288.
[2] Nagy 2013. 288.
[3] Nagy 2013. 290–292.
[4] Nagy 2013. 293-295.
[5] Nagy 2013. 296-300.
[6] Nagy 2013. 300.
[7] Nagy 2013. 292-293.