A jezsuiták kora

A jezsuita rend 1612-ben telepedett meg a hódoltságbeli Pécsett. Missziós tevékenységük mellett iskolát hoztak létre, amely rövid szünet után a város felszabadítását követően 1687-ben újra működni kezdett. A fő téren álló kollégium 1725-ben készült el, amely a város legfontosabb szellemi műhelyévé vált a 18. században. A tanári kar tagjai voltak hosszabb-rövidebb ideig Bertalanffi Pál, Mitterparcher Lajos, Faludi Ferenc és Tóth Farkas. [1] Az iskola a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma jogelődje.

Hosszabb ideig Pécsett tanított Bertalanffi Pál. Keresztyény Böltseség (1754) című munkája erkölcsi és etikai tanításokat tartalmaz, amelyek az emberi kapcsolatokra és közösségi formákra is kiterjednek.

Másik jelentős munkája, a Világnak Két rend-béli Rövid Ismerete (1757) az akkor ismert világot mutatja be a korszak természettudományos szemléletét követve. A kozmológiai részben bemutatja mind Ptolemaiosz mind pedig Kopernikusz világképét, de végül Tycho Brahe munkáira hivatkozva kompromisszumos megoldásra jut: a világegyetem középpontja a Föld, körülötte kering a Hold és a Nap, a Nap körül pedig a bolygók keringenek. [2]

Bertalanfi Pál: Keresztyény Böltseség. Nagyszombat, 1754.

Bertalanfi Pál: Világnak két rend-béli rövid ismerete. Nagyszombat, 1757. — Bertalanfi Pál: Keresztyény Böltseség. Nagyszombat, 1754.

Mitterpacher Lajos Bellyén született 1734-ben, a pécsi jezsuita gimnáziumban tanult. A pesti egyetemen az agrártudományi tanszék, az Oeconomica ruralis vezetője volt. A mezőgazdaságtan egész rendszerét az „Elementa rei rusticae” című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki, amely egyetemi előadásainak részletes kidolgozása volt. [3] A Klimo Könyvtárban őrzött példány szinte minden oldalon latin nyelvű széljegyzetekkel van ellátva.

Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae. Budae, 1777.

Faludi Ferenc két alkalommal is volt a pécsi gimnázium tanára. Íróként az anyanyelvközpontú irodalomfelfogás egyik előfutára volt. Két bölcseleti művének, a Szent embernek és a Bölcs embernek példányait egybekötve találhatjuk meg a könyvtárban. [4]

Faludi Ferencz: Szent ember vagy-is szent életre vezető istenes oktatások. Nagyszombat, 1773.

Tóth Farkas Pécsett született 1746-ban, itt végezte a gimnáziumot, egy ideig a pécsi egyházmegye papjaként tevékenykedett. Ode című nyomtatásban is megjelent latin nyelvű versét a Klimo Könyvtár egyik gyűjteményes kötete őrizte meg. A vers Jankovits László fordításában a Jelenkorban is megjelent. [5]