November 11. – Szent Márton napja

Tags

, , , , , , , , , , , , ,

November 11. a híres tours-i püspök, Szent Márton napja. Ebben az évben azért is nagy jelentősége van a Márton-napnak, mert a 2016-os évet a Magyar Püspöki Konferencia és Szombathely városa indítványára Szent Márton emlékévnek nyilvánították. [1] A katolikus világ egyik leghíresebb szentje 1700 évvel ezelőtt született Pannonia provinciában, Savaria településen. Az emlékév kapcsán egy időszaki kiállítás is készült a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárában „Krisztus katonája, Szent Márton élete és emlékezete” címmel. A jubileum kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy jobban megismerjük, kire is emlékezünk ezen a napon.

Márton 316-ban született Savaria településén. A születési idejét tekintve kisebb vita alakult ki a kutatók között, egyesek szerint egy évvel később 317-ben látta meg a napvilágot. Szülei pogányok voltak, az édesapja a római légió tisztjeként szolgált a császár hadseregében.  Gyermekéveit az itáliai Ticinumban (ma Pavia) töltötte, ide költözött a család, mert apja itt kapott birtokot a katonai szolgálatért. Márton már 12 éves korában úgy érezte, hogy kereszténnyé szeretne válni, és remeteként fog élni. Szülei hevesen ellenezték, amiért katechumennek, vagyis hittanulónak jelentkezett. Ezt főleg édesapja nézte rossz szemmel, ezért már 15 éves korában a hadseregbe adta. A seregben mutatott alázatos, türelmes viselkedésével elnyerte a társai szeretetét és tiszteletét.

Rumi Rajki István: Szent Márton kútja a szombathelyi Szent Márton templom előtt.

Rumi Rajki István: Szent Márton kútja a szombathelyi Szent Márton templom előtt. (Fotó: Vojcsik József)

Katonáskodása alatt történt Mártonnal az életéhez kapcsolódó egyik leghíresebb legenda. Légiója Galliában, Amiens városában állomásozott, ő is itt teljesített szolgálatot. Rendkívül hideg téli idő volt, amikor a város kapujánál találkozott egy ruhátlan, fázó koldussal. Mártonnak is csupán egy köpenye volt már csak, de kardjával kettévágta, és felét a koldusnak adta. Következő éjjel Márton álmában Jézus jelent meg, és a megváltón az a köpeny volt, amit a koldusnak adott. Az álomban Krisztus a következőt mondta a körülötte lévő angyaloknak: „Márton a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe.” A köpeny kettévágásának sok templomban állítanak emléket freskók, díszes üvegablakok formájában.

Márton kettévágja a köpenyét és a felét a koldusnak adja.

Márton kettévágja a köpenyét és a felét a koldusnak adja. Kontuly Béla freskója Szent Márton életéről. A régi Szeminárium épületében látható és 1941-ben készítette. (Fotó: Vojcsik József)

339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg Márton Amiens városában. A hadsereget nem sokkal később hagyta el, ennek szintén érdekes története életrajzírójának, Sulpicius Severusnak köszönhetően maradt ránk. 341-ben barbár támadás érte Galliát, a szorongatott helyzetben lévő Constans császár személyesen buzdította harcra katonáit, és ajándékokat is adott nekik. Márton nem fogadta el az uralkodó ajándékát, sőt a császár előtt a következő szavakkal kérte elbocsátását kötelékéből: „Én nem harcolhatok, mert Krisztus katonája vagyok.” A császár a csatától való félelemmel magyarázta a kérést. Márton visszautasította a gondolatot és felajánlotta, hogy fegyver nélkül, a kereszt védelmében fog csatába vonulni. Másnap a csata elmaradt, mert a barbárok békét kértek a császár meglepetésére. Márton ezután távozott a római hadseregből.

Márton a poitiers-i püspökhöz, Szent Hilariushoz csatlakozott, és felajánlotta neki szolgálatait. A püspöknek nagy segítségére volt, nem sokkal később pedig diakónussá szentelte. Nem maradt sokáig Poitiers-ben, mert ismét álmot látott: térjen vissza Savariaba és ott folytasson térítő tevékenységet. Az út rendkívül hosszú és veszedelmes volt, amíg visszatért szülőföldjére, időközben hazatért szüleihez. Édesanyja fia hatására keresztény útra tért, de édesapja pogány maradt. Ezután vissza akart térni Poitiers-be Hilarius püspökhöz. Már Milánóban járt, amikor értesült a hírről, hogy Hilariust száműzték az ariánusok Galliából, így Márton a városban maradt. A hatalmon lévő ariánusok lázítónak vélték, ezért elüldözték Milánóból. Elűzetése után remeteéletbe kezdett egy kopár kietlen szigeten, amit Tyúk-szigetnek hívtak. A szigeten tudta meg, hogy Hilarius száműzetését megszüntette a császár, visszatérhetett Poitiers-be. Márton útnak indult, hogy Hilariusnak segítségére legyen a térítő munkában.

Galliában főleg a városi lakosság körében terjedt el a kereszténység, a falusi lakosság még pogány volt. Márton a Poitiers közelében található Ligugé településen vonult vissza remeteségbe. Sokan csatlakoztak hozzá, idővel egy szerzetesi közösség alakult ki Ligugéban. A tagok hittérítő munkára készültek fel, mivel Márton legfontosabb küldetésének a keresztény hit terjesztését tekintette. Rengeteget utazott Gallia területén, térítette a pogányokat, és megszervezte az egyházközösségeket. Ligugéban buzgó imáival feltámasztott egy halottnak hitt meg nem keresztelt hittanulót.

Mártont megválasztják Tours püspökének.

Mártont megválasztják Tours püspökének. Kontuly Béla freskója Szent Márton életéről. (Fotó: Vojcsik József)

Mártont 371-ben választották meg Tours püspökének. A megválasztás ellen hevesen tiltakozott, csak csellel sikerült megnyerni a posztra. Amikor felkeresték a tours-iak, hogy legyen a püspökük, a libák között rejtőzött el előlük. A libák gágogásukkal árulták el, hogy köztük bújt el, így a tours-iak könnyen megtalálták leendő főpásztorukat. Márton püspökként is ragaszkodott az addigi szerény, visszafogott életviteléhez, de erre Tours-ban nem volt lehetősége. Ezért Marmoutier-ben telepedett le, ahova sok szerzetes követte. Tovább folytatta térítő tevékenységét, aminek következtében a tours-i egyházmegye teljesen keresztény lett. Rengeteg csodát vitt véghez: halottakat támasztott fel, betegeket gyógyított meg, megszabadította az ördögtől megszállottakat. Már nyolcvan éves is elmúlt, de még mindig járta az egyházmegyéjét. Utoljára Candes-ba szólította a kötelesség egy problémás helyzet megoldására, innen azonban már nem tért vissza Marmoutier-be. Legyengült és több napig magas lázzal küzdött, majd 397. november 8-án elhunyt. Halálhíre azonnal elterjedt egész Galliában, óriási részvétet váltott ki. Holttestét Poitiers és Tours is magának követelte és felváltva őriztették. A tours-iak kijátszották az őröket és éjszaka ellopták a holttestet. A tetemet a Loire folyón csónakon juttatták el Tours-ba. A város keresztény temetőjében temették el november 11-én. A sírhelye halála után rögtön zarándokhellyé vált.

Márton halála. Kontuly Béla freskója Szent Márton életéről.

Márton halála. Kontuly Béla freskója Szent Márton életéről. (Fotó: Vojcsik József)

A Klimo Könyvtárban megtekinthető időszaki kiállításban több kötet is látható, amelyek Szent Márton életét mutatják be. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egyik követője Sulpicius Severus volt legfontosabb életrajzírója, így az ő jóvoltából korabeli forrás is van a híres szent életéről. 1709-ben jelent meg Lipcsében egy két kötetes mű Sulpicii Severi Opera omnia quae exstant in duos tomos distributa [2] címmel. A mű első kötete mutatja be Szent Márton életét és cselekedeteit. 1743-ban látott napvilágot Nagyszombatban Illyés András Keresztényi életnek példája, avagy tüköre, az az a szentek élete, mellyet régen tudós és nevezetes olasz autorok könyveiből… foglalt [3] című kötete. Természetesen egy szentek életét bemutató összefoglaló műből nem hiányozhat Szent Márton sem. Jordánszky Elek is írt egy latin nyelvű életrajzot Biographi veteres sancti Martini Turonensis episcopi, confessoris [4] címen, és Lonovics József is bemutatja Márton életét az 1870-ben megjelent Népszerű egyházi archeológia [5] című munkájában. A szerző régebbi forrásokat, így Sulpicius Severust is felhasználta az életrajz elkészítéséhez.

Szent Márton életét bemutató mozaiktérkép a szombathelyi Szent Márton látogatóközpontban

Szent Márton életét bemutató mozaiktérkép a szombathelyi Szent Márton látogatóközpontban. (Fotó: Vojcsik József)

Márton nappal kapcsolatban sok népszokás terjedt el Európa-szerte. Ezek közül a leghíresebb a libafogyasztás, ami a püspökké választás legendája miatt alakult ki. A hagyomány szerint pedig Márton napjára az újbor is megforr.

Szent Márton szülőhelyén, Szombathelyen számtalan emlék őrzi a híres szent emlékét. Egy külön látogatóközpontot is létrehoztak arra a célra, hogy az emberek megismerkedhessenek az életével, cselekedeteivel.

A „Krisztus katonája, Szent Márton élete és emlékezete” időszaki kiállítás 2017. március 31-ig tekinthető meg a PTE Klimo Könyvtárban.

A Krisztus katonája, Szent Márton élete és emlékezete kiállítás megnyítója a PTE Klimo könyvtárban. (Fotó: Gergely Zsuzsanna)

A “Krisztus katonája, Szent Márton élete és emlékezete” kiállítás megnyitója a PTE Klimo könyvtárban. (Fotó: Gergely Zsuzsanna)

A kiállításról készült katalógus a következő URL címen érhető el: http://www.lib.pte.hu/ek/elektronikus-kiadvanyaink [2016.11.11.]

Az összeállítást készítette: Czirják Márton László

 

Felhasznált irodalom és források:

Könyv:
Regnier, Adolphe: Szent Márton élete. Szombathely: Martineum R. T.,[1944].

Internetes forrás:
http://www.viasanctimartini.eu/hu [2016.11.11.]

[1] A Szent Márton jubileumi év honlapja [Letöltés dátuma: 2016. 11. 10.]
[2] Sulpicius Severus: Sulpicii Severi Opera omnia quae exstant in duos tomos distributa. apud Thomam Fritsch, Lipcse, 1709.
[3] Illyés András: Keresztényi életnek példája, avagy tüköre, az az a szentek élete, mellyet régen tudós és nevezetes olasz autorok könyveiből… foglalt. az Akadémiai bötükkel, Nagyszombat, 1743.
[4] Jordányszky Elek: Biographi veteres sancti Martini Turonensis episcopi, confessoris. Typis Haeredum Belnayorum, Pozsony, 1817.
[5] Lonovics József: Népszerü egyházi archaeologia – Vagyis a katholikus ünnepek, szentségek, ünnepélyek s szertartások értelmezése és a különféle rendes s rendkivüli szószéki jelentések, részint szent beszédekben, részint hirdetményalaku oktatásokban. I. kötet Az egyházi évkör. Heckenast, Pest, 1870.

Pécs forradalma – az egyetem forradalma

Tags

, , , , , , , ,

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára

Az 1956-os forradalom története Pécsett szorosan összefonódott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE), a Pécsi Tudományegyetemen [1] és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán (PPF) kibontakozó eseményekkel. Mint az ország többi nagyvárosában, Pécsett is az egyetemisták önszerveződése adta meg a forradalom kezdő lendületét. Debreczeni László, V. éves orvostanhallgató, a forradalom előestéjén tartott diákparlament elnöke így emlékezik vissza az egyetemen történtekre:

„Október 22-én gyűlésre, diákparlamentre sereglett össze az ifjúság az egyetem udvarán. Ott voltak az orvosi- és a jogi egyetem, a pedagógiai főiskola hallgatói és számosan a tanári karból, valamint a megye és a város vezetői közül. […] A késő estébe nyúló, izzó hangulatú diákparlament szónokai nemcsak az egyetemi ifjúság sérelmeinek és követeléseinek adtak hangot, de felvetették azokat az egész országot érintő társadalmi és politikai kérdéseket is, amelyek a Petőfi Kör nyári vitáiban fogalmazódtak meg. […] Ahogy leszállt az este, az egyetem udvarára odasereglettek a város polgárai. Elterjedvén a híre a városban, sorra jöttek a küldöttségek a gyárakból, a bányákból, a hivatalokból. Ez az este lett a pécsi forradalom nyitánya. A gyűlés a visszanyert bátorság és erő, a teljes siker, az egység mámoros érzéseivel oszlott szét az esti órákban.” [2]

1. kép. A pécsi MEFESZ titkárai

1. kép. A pécsi MEFESZ titkárai

A gyűlésen megválasztották a MEFESZ-szervezet [3] 9 tagú ideiglenes bizottságát, amely mindhárom pécsi felsőoktatási intézmény hallgatóságát képviselte. A hallgatók elfogadtak egy 21 pontból álló határozatot, amelyben követelték többek között a szabad és demokratikus választásokat, Nagy Imre kormányba kerülését, Rákosi és társainak bíróság elé állítását, az egyetemi autonómiát, a külföldi csapatok kivonását, a személyi kultusz megszüntetését, a külföldi utazások lehetővé tételét és a magyar uránra vonatkozó szerződések nyilvánosságra hozatalát. A követelések másnap, október 23-án a Pécsi Egyetem című újságban is megjelentek. [4] Ezen a napon nagyobb megmozdulásra nem került sor a városban.

2. kép. A Pécsi Egyetem című újság rendkívüli kiadása 1956. október 24-én

2. kép. A Pécsi Egyetem című újság rendkívüli kiadása 1956. október 24-én

Október 25-én az országos hírek hatására – Gerő Ernő leváltása, Nagy Imre rádióbeszéde – az egyetemisták gyűlést tartottak a 48-as téren. Később nagy számban csatlakoztak hozzájuk középiskolások, munkások, bányászok. A több ezres tüntető tömeg a Kossuth-szoborhoz vonult, ahol a MEFESZ vezetői felolvasták követeléseiket. A középületekről eltávolították a kommunista jelképeket. [5] Délután még sikerült elkerülni az események radikalizálódását, amelyben nagy szerepe volt a MEFESZ egyik vezetőjének, Péter Károlynak, estére azonban néhány csoport elfoglalta a főpostát, a rádiót és a nyomdát. [6] A tüntetők egy csoportja benyomult a városházára, ahol egy 14 tagú forradalmi bizottmányt hoztak létre a hatalom átvételének igényével. Az ÁVH és a rendőrség ezután megkezdte a középületek visszafoglalását és a tömeg feloszlatását. A hajnalig tartó összetűzéseknek egy halottja és három sebesültje volt. [7]

3. kép. Pécsi egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál a 48-as téren október 25-én

3. kép. Pécsi egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál a 48-as téren október 25-én

A következő napokban sorra alakultak az üzemekben a munkástanácsok, közülük Pécsbányatelep és a Sopiana Gépgyár munkástanácsai voltak a legjelentősebbek. Október 28-án alakult meg a forradalom saját önkormányzati szerve, a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (BMMNT). A megyei munkástanácsot választó gyűlésen képviselve voltak a pécsi üzemek és vállalatok munkástanácsai, a MEFESZ és számos más testület is. A pécsi forradalomra végig jellemző volt a fiatal értelmiség és a fizikai dolgozók együttműködése, az egyetemisták jó kapcsolatot építettek ki többek között a szénbányászokkal. [8] A hallgatók ellátogattak a megye községeibe is, hogy elősegítsék a nemzeti tanácsok és forradalmi bizottságok szerveződését. [9]

A Pécsi Rádióban október 31-én többször beolvasták a MEFESZ közleményét: „[…] Kérjük a munkásokat és az értelmiségi dolgozókat, hogy jogos követeléseik mellett ugyanilyen szilárdan és egységesen ezután is tartsanak ki, és mi követeléseiket úgy, mint eddig teljes mértékben támogatjuk. Nem engedjük, hogy a forradalmi tömeg és egyetemeink ifjúsága közötti szoros kapocs valamikor is meglazuljon, és ezáltal a munkás-diák szövetség megszakadjon. […] hiszen egy a célunk, hogy független és valóban demokratikus Magyarországot építsünk!” [10]

A MEFESZ aktívan részt vett a fővárosi felkelők támogatására küldött élelmiszerszállítmányok összeállításában. A munkástanácsok sztrájkot hirdettek a szovjet csapatok kivonulásáig, a munkabeszüntetés több helyen azonban csak részleges volt, mert a lakosság ellátását biztosító üzemekben nem állt le a termelés. [11]

4. kép. Szabad Dunántúl, 1956. október 31.

4. kép. Szabad Dunántúl, 1956. október 31.

Az értelmiség önszerveződésének eredményeként október 31-én létrejött Pécs Város és Baranya Vármegye Értelmisége Forradalmi Tanácsa, elnöke Szentágothai János professzor lett. [12] A Szabad Dunántúl 1956. november 1-jei száma beszámolt az alakuló ülésről, amely határozatban rögzítette a BMMNT munkájának támogatását. Ugyanakkor nem tartották „időszerűnek politikai pártok alakítását és szervezését a nemzeti egység megőrzése érdekében”, amíg követeléseik teljesítésére garanciákat nem kapnak. [13]

Fontos feladat volt ezekben a napokban a rend biztosítása, ezért létrehozták a BMMNT alá rendelt fegyveres forradalmi testületet, a Katona Tanácsot. Élére Csikor Kálmánt állították, aki korábban a felsőoktatási intézmények közös katonai tanszékének vezetője volt, így személye erősítette a hallgatók és a forradalom helyi vezetői közötti kapcsolatot. A Nemzetőrség mellett két egyetemi zászlóalj felállítására is sor került. [14] Méder Ferenc, a katonai tanszék főhadnagya és Klencz Tibor joghallgató vezette a pedagógiai főiskola és a jogi kar hallgatóiból szerveződött zászlóaljat, az orvosi zászlóalj vezetője pedig Szabó Ferenc őrnagy katonai parancsnok és Rozsos István szigorló orvostanhallgató lett. A hallgató-parancsnokok összekötő feladatot láttak el a Katona Tanács elnöke és az egyetemisták között. A fegyverekkel ellátott egyetemi zászlóaljak létszámát 4–500 főre becsülték. Feladatuk volt a járőrözés, középületek, valamint az élelmiszerszállítmányok őrzése, a rend védelme a városban a nemzetőrökkel együtt. [15]

A Katona Tanács folyamatosan figyelemmel kísérte a szovjet csapatok mozgását a térségben. November 3-án a szovjet hadosztályok közeledésének hírére riadóztatták az egyetemi zászlóaljakat, de Csikor Kálmán az áldozatok elkerülése érdekében visszavonta őket a kijelölt védelmi vonalakról. November 4-én hajnalban szovjet tankok vették körbe a Mór Kollégiumot, ahol az orvosi zászlóalj letette a fegyvert. A MEFESZ azonban nem oszlott fel, segítette az utóvédharcokat és még decemberben is röplapokat készített. [16]

5. kép. Kilátás november 4-én reggel a Mór Kollégium ablakából

5. kép. Kilátás november 4-én reggel a Mór Kollégium ablakából

A következő napokban leszerelt kiskatonákból, bányászzászlóaljakból, diákokból és nemzetőrökből fegyveres ellenállás szerveződött a Mecsekben. A „Mecseki Láthatatlanok” vezetője a „Gazda” becenévre hallgató dr. Horváth Géza volt, aki a Tettye környéki harcokban személyesen is részt vett, és orvosként a sebesülteket is ellátta. Helyettese, Kubicza János „Béla” volt a katonai parancsnok, aki a második világháború századosaként valós katonai tapasztalatokkal rendelkezett. [17]

6. kép. Mecsek. „Csigalépcső állás”. Részlet Kubicza János „Béla” hadi naplójából

6. kép. Mecsek. „Csigalépcső állás”. Részlet Kubicza János „Béla” hadi naplójából

A hiányos felszerelésű, de jó helyismerettel rendelkező csapatok november 4. és 6. között több rajtaütést hajtottak végre a szovjet alakulatokon. A „Csigalépcső”, „Üdülő”, „Tettye-Kőbánya” és „Perem-szakasz” elnevezésű védelmi csoportok a harci helyszínek alapján kapták nevüket. Mivel a főhadiszállásként működő dömörkapui turistaházat a szovjetek könnyen bemérhették és elpusztíthatták volna, székhelyüket áttették a Nyugat-Mecsekben található Vágotpusztára. November 7-től 12-ig itt került sor az egységek kiképzésére, járőrszolgálatot szerveztek, kisebb portyákra vállalkoztak. Céljaik közé tartozott, hogy folytassák az ellenállást az ENSZ kedvező döntéséig, és megcáfolják az „ellenforradalom” felszámolását hirdető kádári propagandát. [18]

November 12-én a szovjetek nagy létszámú fegyveres egységgel támadást hajtott végre Vágotpuszta ellen. A kétszáz főre apadt szabadságharcos csoport ezután Kisújbányára tette át főhadiszállását, ahonnan november 14-én támadást hajtottak végre a pécsváradi rendőrőrs ellen. A fegyveres harcban vesztette életét Málics Ottó, az „Ottó-csoport” vezetője. A parancsnokok ez után úgy döntöttek, hogy visszavonulnak Vágotpusztára, ahol november 16-án belátva a további ellenállás kilátástalanságát feloszlatták az egységeket. Az ellenállók maradéka november 22. után Jugoszlávia felé próbálta elhagyni az országot. [19]

A megtorlás során a forradalomban részt vevő hallgatókat és oktatókat súlyos retorziók érték. A Kádár-rendszer 1957 márciusában kezdte meg az egykori munkástanács és MEFESZ-tagok letartóztatását. A büntetőperes eljárások eredményeképpen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek hét főt, közöttük Csikor Kálmánt 12 évre, Debreczeni Lászlót pedig 3 év hat hónapra. Rozsos István és Szentágothai János megrovásban, Lissák Kálmán, a POTE dékánja szóbeli feddésben részesült. A POTE-ról hét, a PPF-ről tíz munkatársat azonnali hatállyal elbocsájtottak, 18 hallgatót kizártak az ország összes felsőoktatási intézményéből. Az érintetteket a rendszerváltás után rehabilitálták. [20]

Képjegyzék:

  1. kép. A pécsi MEFESZ titkárai. In: Péter, 1997, 380.
  2. kép. A Pécsi Egyetem című újság rendkívüli kiadása 1956. október 24-én
  3. kép. Pécsi egyetemisták tüntetnek a Petőfi-szobornál a Mór Kollégium előtt október 25-én. Magángyűjtemény.
  4. kép. A Dunántúli Napló október 30-tól november 4-ig a Kossuth-címerrel jelent meg. A „Világ proletárjai egyesüljetek” jelmondatot felváltotta a „Hazádnak rendületlenül…”. A szerkesztőségben október 27-én munkástanácsot alapítottak, amely támogatta a város munkásságának és ifjúságának követeléseit. Az újság október 31-től november 4-ig Szabad Dunántúl címmel jelent meg, mint a Baranya Megyei Dolgozók Lapja (korábban a megyei pártbizottság lapja volt).
  5. kép. Kilátás november 4-én reggel a Mór Kollégium ablakából. Magángyűjtemény.
  6. kép. Mecsek. „Csigalépcső állás”.

Részlet Kubicza János „Béla” hadi naplójából: A mecseki „Szabadságharcos csop.” 1956. november 4-16. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. XXXII. 11.

Források

Pécsi Egyetem, 1956. október 24.

Szabad Dunántúl, 1956. november 1. A Dunántúli Napló október 31-től november 4-ig Szabad Dunántúl címmel jelent meg.

Irodalom

Bán Péter – Rozs András: Baranya megye. In: A vidék forradalma. 1956. II. kötet. Szerk.: Szakolczai Attila, Budapest, 2006.

Debreczeni László: Egy medikus barangolásai börtönországban. Börtön-kálváriám stációi. 1957-1959. Pécs, 2004.

Péter Károly: 1956 Baranyában. Pécs, 1997.

Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett. In: Tanulmányok Pécs történetéből 20. Szerk. Kaposi Zoltán – Vonyó József, Pécs, 2009. [2016. 10. 11.]

Lengvári István – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás intézményei a 20. század második felében. In: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Szerk. Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra, Pécs. 2011.

Az összeállítást készítette: Méreg Martin

 

A forradalom 60. évfordulójához kapcsolódóan:

„1956. Budapest – Pécs – Mecseki Láthatatlanok” címmel nyílik 2016. október 21-én kiállítás a PTE ÁOK Romhányi György aulájában. A kiállításban posztereken tekinthetőek meg a budapesti és pécsi 1956-os események fényképei, dokumentumai, plakátjai. A poszterekhez könyv- és dokumentumkiállítás is kapcsolódik, mely a korszak folyóirataiból, a forradalommal foglalkozó történeti szakirodalomból válogat.

A kiállítás 2016. november 11-ig tekinthető meg.

„Az 1956-os forradalom a hazai és külföldi történelemtankönyvekben” címmel nyílik kiállítás a Tudásközpont (Pécs, Universitas u. 2/a.) mélyföldszintjén 2016. október 25-én 14.30-kor.

A kiállítást Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes egyetemi tanár, főigazgató (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) és Dr. Fischer Ferenc egyetemi tanár, intézetigazgató (PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék) nyitja meg.

A kiállítás megtekinthető 2016. november 19-ig.

[1] A Pécsi Tudományegyetem egyetlen kara ekkor az Állam-és Jogtudományi Kar volt.

[2] Debreczeni, 2004, 13–14.

[3] Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Szegeden jött létre, amikor 1956. október 16-án az egyetemisták kiváltak a hivatalos kommunista ifjúsági szervezetből. Október 22-én csatlakoztak a MEFESZ-hez a budapesti, a miskolci, a pécsi és a soproni diákgyűlések.

[4] Pécsi Egyetem, 1956. október 24.

[5] Bán – Rozs, 2006, 33­34.

[6] Péter, 1997, 123–126.

[7] Bán – Rozs, 2006, 33–34.

[8] Bán – Rozs, 2006, 35–36.

[9] Lengvári – Polyák, 2011, 88–89.

[10] Péter, 1997, 147.

[11] Rozs, 2009.

[12] Lengvári – Polyák, 2011, 88–89.

[13] Szabad Dunántúl, 1956. november 1. A Dunántúli Napló október 31-től november 4-ig Szabad Dunántúl címmel jelent meg.

[14] Lengvári – Polyák, 2011, 88–89.

[15] Rozs, 2009.

[16] Lengvári – Polyák, 2011, 88–89.

[17] Rozs, 2009.

[18] Bán – Rozs, 2006, 77–82.

[19] Bán – Rozs, 2006, 77–82.

[20] Lengvári – Polyák, 2011, 88–89.

Várkonyi Nándor emlékezete

Tags

, , , , , , , , , ,

„Könyvtári dolgozószobája és lakása, minden talpalatnyi hely, ahol megfordult, szellemi és morális elevenségének dübörgő-porzó színpadává változott.” [1]

Élet- és pályarajz

Jelen írásunkban a 120 éve született író, műfordító, szerkesztő, irodalom- és kultúrtörténész Várkonyi Nándorról kívánunk megemlékezni, aki – nem mellesleg – 32 éven állt a pécsi egyetem és annak könyvtára szolgálatában, végigjárva a hivatali ranglétra minden fokát. Németh László „Pécs szent emberének” [2] nevezte, Kodolányi Gyula pedig – nem alaptalanul „mellékszakmájával” jellemezve – „Isteni könyvtáros” [3] névvel illette Őt.

1. kép Várkonyi Nándor szülőháza előtt 1975. február 15-én

1. kép Várkonyi Nándor szülőháza előtt 1975. február 15-én

Várkonyi Nándor [4] 1896. május 19-én született Pécsett idősebb Várkonyi Nándor és Eberhardt Mária ötödik gyermekeként. A kilenc gyermek közül vele együtt heten érték meg a felnőtt kort: Irén, Dezső, [5] Margit (Margó), [6] Ödön, Mária, [7] Gizella (Giza). András és László közvetlenül a születésük után haltak meg. [8] A családban a Kantu becenév ragadt rá. [9] Szülőháza a Petrezselyem utca (ma Aradi vértanúk útja) 17-es számú háza volt. [10]

Négyéves koráig éltek Pécsett, majd apja áthelyezésével Nyitrára költöztek. Elemi és középiskolai tanulmányait már itt végezte. A helyi piarista gimnáziumban érettségizett 1914 júniusában, [11] 1915-ös évben még görög nyelvből pótérettségi vizsgát tett. Apja nyugdíjazása után a család Budapestre költözött, ahol 1914 és 1918 között a Budapesti Kir. Magyar Tudományegyetem magyar és francia irodalomtörténet, valamint nyelvészet szakos hallgatója lett. Előszeretettel vett fel egyéb bölcsészeti stúdiumokat is: így filozófiát, művészettörténetet, esztétikát, ókortörténetet és orientalisztikát. Az egyetemen kötött barátságot évfolyamtársával, Pogány Bélával (1896–1962), a későbbi író-kritikussal.

2–3. kép – Gimnáziumi érettségi bizonyítványa és érettségi tablója[12]

2–3. kép – Gimnáziumi érettségi bizonyítványa és érettségi tablója [12]

Egy kevésbé ismert adat, hogy már diákkorától, mint „benevolus múzeumi alkalmazott” segédkezett Höllrigl József nyitrai vármegyei múzeumvezető mellett. Majd 1914-ben egy tanfolyam és kellő egyetemi kollégium elvégzése után „a muzeumi szakban etnográfiai és mütörténészi képesítést” nyert. [13] Hivatásként is a múzeumi pályát választotta volna, amennyiben a háború nem szólt volna közbe.

4. kép Érettségi képe villamosbérletén

4. kép Érettségi képe villamosbérletén

Egyetemi tanulmányait katonai besorozása szakította félbe. A kiképzés és a tiszti iskola után 1916 januárjában – három szemeszter elvégzésével – behívták katonának, így az első világháborúban 1916 januárja és 1917 januárja között a 6. számú közös gyalogezred tagjaként, tizedesi (tisztjelölt) rangban szolgált. Harctéri szolgálata a galíciai fronton 1916. júniustól augusztusig tartott, de harcokban nem vett részt. A fronton szerzett tüdőgyulladás, vérhas és fertőző középfülgyulladása következtében 1917 őszén bal fülének süketsége miatt szabadságolták. A forradalmak idején megszállt területen tartózkodott. Betegsége három év alatt kétoldalivá lett (idegsorvadás, otoszklerózis): így 25 éves korára teljes siketségre ítéltetett.

Megkezdett felsőfokú tanulmányait is rektori engedéllyel fejezhette be, ám betegsége miatt tanári oklevelet nem szerezhetett, csak szakvizsga nélküli abszolutóriumot. A középiskolai tanári alapvizsgát végül 1918. december 3-án tette le. [14]

5. kép Egyetemi leckekönyve

5. kép Egyetemi leckekönyve

1918 és 1924 között fizikai munkával (szőnyegszövés, könyvkötés), magántanítóként (gróf Révay József [Tajna], gróf Pappenheim Sándor (Alex) és György György [Buják, Iszkaszentgyörgy]), továbbá könyvfordítással kereste kenyerét. Magántanítványaival – különösen Pappenheim Alexszel – közös „munkájuk” után is jó barátok maradtak, és sokat leveleztek.

Számos angol, francia, német és olasz mű magyar nyelvre átültetése fűződik a nevéhez, hiszen a fordításokat Pécsre kerülésével sem hagyta abba: így Honoré de Balzac [15], Émile Baumann [16], René Bazin [17], Ernst Theodor Amadeus Hoffmann [18], Joris-Karl Huysmann [19], Xavier de Maistre [20], Alfredo Panzini [21], Edgar Allan Poe [22] műveit ültette át magyar nyelvre. Saját bevallása szerint beszédszintű nyelvismerete volt francia, német nyelvekből, ezek mellett olvasási szinten bírta még az angolt, az olaszt, valamint a latint, de értette a spanyol, a portugál, a holland és a belga írásokat is. Bár a személyi lapokon nincsen feltüntetve, de a görög pótérettségi okán – úgy véljük – ezt a nyelvet is behatóbban ismerte. [23]

6. kép A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának épülete 1930-ban (Szepesy Ignác utca 3.)

6. kép A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának épülete 1930-ban (Szepesy Ignác utca 3.)

1924 őszén visszaköltözött Pécsre, amikor bátyja, Várkonyi Hildebrand Dezső támogatásával munkát kapott a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárban. Testvére munkába állása után nem sokkal Hildebrand lett az intézmény megbízott igazgatója (kisebb-nagyobb szünetekkel 1924 és 1929 között). Várkonyi Nándor megszakítások nélkül az egyetem bibliotékájában dolgozott 1924 és 1956 között. [24] A könyvek feldolgozása, többszintű katalogizálása és szakozása, valamint a kari szükségleteket figyelembe vevő állománygyarapítás volt a fő feladata. Az itt eltöltött 32 éve alatt végigjárta a könyvtári „ranglétrát”: Ideiglenes napidíjasból, könyvtári gyakornok, majd 1930-tól végleges napidíjas gyakornok lett. Ezután könyvtári segédtiszt, majd könyvtári segédőr, végül 1939-ben alkönyvtárnoki kinevezést kapott. Húsz éves szolgálat után lépett elő egyetemi könyvtárnokká, majd 1948. január 1-jén osztályvezetői (Feldolgozó Osztály) státuszba nevezték ki. [25] Majd 1951. novemberétől tudományos intézeti osztályvezetőként dolgozott nyugdíjazásáig, 1956. augusztus 31-ig. [26]

7–8. kép Várkonyi Nándor 1928-ban Várkonyi Nándor szolgálati és minősítési táblázata

7–8. kép Várkonyi Nándor 1928-ban Várkonyi Nándor szolgálati és minősítési táblázata

Siketsége egyik munkájában sem akadályozta: „süketsége hivatalos munkáiban és könyvtári tanulmányaiban nem gátolja.” [27] Kollégáival, barátaival ún. „beszélgető füzetekkel” tartotta a kapcsolatot. A szerencsésebbekkel – így pl. Ruzsásné Faluhelyi Veronikával – a szájról olvasva is tudott beszélgetni. [28]

9. kép „Beszélgető füzetének” egy lapja (Kodolányi Jánossal) [29]

9. kép „Beszélgető füzetének” egy lapja (Kodolányi Jánossal) [29]

Két alkalommal (1946–1947; 1950–1951) megbízott igazgatóként is irányította az intézmény munkáit [30], amelyre így emlékezett vissza: „…engem tétettek meg ideiglenes igazgatónak. Majdnem elájultam rémültemben…”; „Amolyan botcsinálta direktor voltam… Ez nagyon terhes feladat volt…” [31] 1951 július 10-ig, Halász Pál kinevezéséig vitte a könyvtár hivatalos ügyeit. [32]

Kevésbé ismert, hogy utolsó megbízott igazgatósága idején a kialakult politikai helyzetben két ellenőrzéssel megbízott, a szakmában egyáltalán nem jártas személy kezébe került a könyvtár tényleges irányítása. Csak az ő és munkatársai lélekjelenlétének köszönhető, hogy számos kulturális érték, könyvgyűjtemény megmenekülhetett az „esztelen és visszafordíthatatlan” döntésektől. Ekképpen kiemelendő a Klimo Könyvtár értékes kódexeinek átmentése a püspökségre, a hajdani püspöki állomány zárolása és katalóguscéduláinak kiemelése a központi katalógusból, ezzel kivédendő a várható tematikai átvizsgálást, valamint az azt követő leválogatást. Az 1950-ben feloszlatott pécsi szerzetesrendi bibliotékák (jezsuita, ferences, karmelita, ciszterci, Notre Dame-i rendház, Szociális Missziós Nővérek) sorsának koordinálásában is szerepe volt vezetőként Várkonyinak.

10. kép Várkonyi Nándor aláírása

10. kép Várkonyi Nándor aláírása

Egy anekdota is fennmaradt Várkonyi értékmentő leleményességéről: A hajdani püspöki könyvtár termeit végigjárva a fent említett, két ellenőrző-irányító személy számára az első, szemet szúró kifogás a könyvtár polcain található 18–19. századi szobrok „félmeztelensége” volt. Várkonyi Nándor ekkor bemutatta az enteriőrt díszítő mellszobrokat: – „Íme, Arisztotelész Elvtárs, a marxista filozófia megalapítója! Íme, Livius Elvtárs a marxista történettudomány megalapítója! Így a válasz: – „Ja, ha Elvtárs barátok, akkor maradhatnak!” [33]

Az évek hosszú során végzett hatalmas katalogizálási-rendszerezési tevékenységét a Pergő években külön ki is emelte, noha nem volt könyvtárosi szakképesítése. [34] Így az Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárában a Mátyás Flórián Könyvtárral, az Ambrozovics Dezső-féle könyvgyűjteménnyel, valamint az orosz (krasznojarszki) hadifogolykönyvtárral foglalkozott behatóbban. Hivatali munkája mellett felkérésre is vállalt könyvtárrendezési és katalogizálási feladatokat. Az Irgalmas rend könyvtára, a Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar Nyelvészeti Intézetének könyvtára, a Szent Mór Kollégium Könyvtára, a Tóth Lajos Könyvtár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtára, és végül a Janus Pannonius Múzeum természettudományi, művészettörténeti, helytörténeti, néprajzi és régészeti osztályainak könyvgyűjteményei mind az ő általa felállított szakrendben, valamint az általa készített katalógusokkal működtek. Ezen feladatok lelkiismeretes és szakszerű elvégzése révén Várkonyi Nándor tagadhatatlanul beírta magát Pécs 20. századi könyvtártörténetében is.

A könyvtár miliője és feldolgozási-könyvbeszerzési feladatai nagyban hozzájárultak irodalmi munkássága kiteljesedéséhez, hiszen itt hozzáférhetett/ beszereztethetett, könyvtárközi kölcsönzéssel megkaphatott [35] olyan dokumentumokat is, amelyekhez nem feltétlenül, vagy nem olyan egyszerűen juthatott hozzá. Ezek tartalmi megismerését nagyban segítette gyors olvasási készsége és hihetetlen memóriája. Ekképpen a kezébe került kötetek tartalma igen hamar „feldolgozásra került” az elméjében is. Minden könyv egy-egy újabb gondolatkört indított meg számára, vagy beépült a korábbi tudástár valamely tematizált egységébe.

Várkonyi Nándor a pécsi egyetemen doktorált magyar-francia-német irodalomból 1929. március 20-án, summa cum laude minősítéssel [36], majd ugyanott 1935-ben [37] magántanári képesítést szerzett, Az ujabb magyar irodalom és külföldi irodalmak összefüggései tárgykörből. Meghívott előadóként irodalomtörténeti előadásokat tartott [38] az universitas különböző karain: 1940-ig a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon, 1941–1945-ig a Jog- és Államtudományi Karon, valamint 1945/46-ban a Tanárképző Tanfolyamon. Órái nagy népszerűségnek örvendtek a hallgatók körében.

11–12. kép A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épülete (Rákóczi út 80.) és Várkonyi Nándor bölcsész oklevele a Bölcsészdoktorok Albumában [39]

11–12. kép A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épülete (Rákóczi út 80.) és Várkonyi Nándor bölcsész oklevele a Bölcsészdoktorok Albumában [39]

Irodalmi munkássága kiemelkedő: korai éveiben verseket és elbeszéléseket is írt, és – mint azt már említettük – szép számmal jelentek meg műfordításai, de életművét mégis irodalom-, kultúr- és művelődéstörténeti munkái adják. Első cikkei, egy francia fordítása, továbbá egy novellája a nyitrai Hír című napilapban jelent meg. Önálló tudományos írását a Nyugatban közölték, majd – ahogy maga megfogalmazta – „úgyszólván valamennyi magyar folyóiratnak munkatársa lettem”. Tanulmányait, kritikáit, szépirodalmi műveit, valamint verseit az alábbi folyóiratokban, napilapokban publikálta: Alföld, Délsziget, Diárium, Dunántúl, Dunántúl Évkönyve, Dunántúli Napló, Dunántúli Népszava, Dunántúli Szemle, Élet, Életünk, Esti Kurir, Hajdú-Bihari Napló, Híd, Hír (Nyitra), Ige, Írott Kő, Ív, Jelenkor, Katholikus Szemle, Látóhatár, Magyar Műhely,  Magyar Szemle, Művészet, Napkelet, Nyugat, Pécsi Emericánás Élet, Pannonia, Pandora, A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem  Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei, Magyarság, Múzeumi Körlevél, Pécsi Napló, Pécsi Szabad Szó, Röneszánsz, Sorsunk, Symposion, Széphalom, Tavasz (Pozsony), Tolna Megyei Népújság, Új Élet, Új Írások, Újság, Vajdasági Írás, Vigilia, Vigyázó Szem) [40]. Szerkesztőmunkatársa volt számos antológiának, irodalmi évkönyvnek. Életében 10 műve jelent meg önálló könyv formátumban, irodalomtörténet, kultúrtörténet és történelem témákban (egy részük csak részletekben, cenzúrázva jelenhetett meg):

  1. A modern magyar irodalom [1880–1920]. [Pécs–Budapest, 1928.]
  2. Elmék és eszmék. Tanulmányok. [Budapest, 1937.]
  3. Sziriat oszlopai. Elsüllyedt kultúrák. Budapest, [1942.]; 2. kiad. Budapest, [1942], Átdolg. kiad. Budapest, [1972.][41]
  4. Magyar katonaköltők. Pécs, [1940.] (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 12.)
  5. Petőfi arca. Pécs, [1940.] (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 11.)
  6. Az újabb magyar irodalom 1880–1940. Budapest, 1942.
  7. Az írás története. Budapest, 1943.
  8. Magyar Dunántúl. Táj és nép. Budapest, 1944.; Dunántúl. Átdolg. kiad. Budapest, 1975.
  9. Az üstökös csóvája. Dokumentumok Petőfiről. Pécs, 1957.
  10. Stonhenge [Fotóalbum]. Budapest, 1975.

    13. kép A modern magyar irodalom (Pécs–Budapest, 1928.)

    13. kép A modern magyar irodalom (Pécs–Budapest, 1928.)

A modern magyar irodalom [1880–1920] című művével „robbant be” igazán az irodalmi köztudatba, amely már megjelenésekor nagy vihart kavart. Bevallása szerint e művét Thienemann Tivadar irodalomtörténész, a magyar szellemtudományi irányzatok „atyja” ösztönzésére írta meg. Ekképpen foglalta össze nagy munkája előzményeit: „Egész életemet könyvek között töltöttem, búvárkodtam, tanultam, dolgoztam sokat és sokféle, jóformán az összes magyar folyóiratokba, míg elérkeztem az első önálló munkámhoz…”. [42] Az első Baumgarten-díj [43] kiosztásánál – saját meglepetésére – ezzel a művével szerepelt a jelöltek között, ugyanis Thienemann Tivadar a decemberi ülésen felvetette a nevét a jelöltlistára. A pécsi professzoron kívül Szekfű Gyula is a pártfogói között volt. Noha az első körben Várkonyi tűnt nyertesnek, Osvát Ernő lobbija a pótülésen végül Tersánszky Józsi Jenőt juttatta a díjhoz. [44] Várkonyi az 1929. áprilisi ülésen „vigaszdíjként”, Baumgarten-jutalmat kapott, ami 1000 pengő kifizetésével is járt együtt: „A »Baumgarten-jutalmat«, mint megtiszteltetést nagy örömmel fogadtam. Az anyagi támogatás természetesen szintén jól esik s arra buzdít, hogy tovább folytassam a munkámat. Dolgozni akarok, tovább folytatni a kutatásaimat. Egy irodalomtörténet-elméletet szeretnék írni.” – nyilatkozta a Pécsi Naplónak 1930. február 2-án. [45]

Példaképe az őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) volt, aki a természetjárás szeretetét egyesíteni tudta a tudományossággal. Roskadásig teli könyvespolcának közepére ki is volt függesztve egy bekeretezett kép róla.

Várkonyi kutatta fel a Petőfi Sándorról készült egyetlen, hiteles dagerrotípiát, amelyről rövid írása 1940-ben jelent meg, Petőfi arca címmel. Petőfivel kapcsolatos kutatásait itt nem fejezte be, hiszen bebizonyította, hogy nem hangzott el 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dal. (Az üstökös csóvája. Dokumentumok Petőfiről) Az emberiség őstörténete, hitvilága, a történelem előtti ember életének felvázolása évtizedekig mítosztöredékek kutatásra ösztökélték: ebből született meg az egyik legkiemelkedőbb és egyben legtöbbet vitatott írása, a Sziriat oszlopai (az eredeti címe az Elsüllyedt kultúrák lett volna.). 1942-ben az első, 1943-ban a második kiadás jelenik meg, majd 1984-ben egy átdolgozott verzió került ki a nyomdából. Hagyatékában kéziratban megmaradt munkáit csak halála után jelentethették meg, így Az ötödik embert és Az elveszett paradicsomot is. Számos kéziratát (így pl. Az ötödik embert) Boda Miklósné Szepes Zsuzsanna vitt fel Budapestre, kiadót keresve azoknak: sajnos akkoriban kevés sikerrel.

Önéletrajzi írása, a Pergő évek csak egy évvel a halála után, 1976-ban került ki a nyomdából. [46] Ugyanígy Az elveszett paradicsom is csak 1983-ban kerülhetett az olvasóközönség kezébe gépirat formájában. [47] Életművét 1990 óta a Széphalom Könyvműhely gondozza és adja ki Mezey Katalin vezetésével.

  1. Petőfi arca. (Budapest, é.n.)
  2. Az elveszett paradicsom. (Budapest, 1994., 2. javított kiadásban Budapest, 2009.)
  3. Az ötödik ember I. (Budapest, 1995.)
  4. Az ötödik ember II. (Budapest, 1996.)
  5. Az ötödik ember III. (Budapest, 1997.)
  6. Varázstudomány I. (Budapest, 1998.)
  7. Varázstudomány II. (Budapest, 2000.)
  8. Az írás és a könyv története. (Budapest, 2001.)
  9. Sziriat oszlopai. (Budapest, 2002.)
  10. Pergő évek. (Budapest, 2004.)
  11. Magyar katonaköltők – Az üstökös csóvája – Dunántúl. (Budapest, 2006.)
  12. Egy irodalmi korszak számvetése. (Budapest, 2008.)
  13. Kaleidoszkóp. (Budapest, 2014.)

Egy érdekes adalék irodalmi munkásságához: Tolnai Vilmos egy kiadatlan, nagyszabású kéziratot említett, A katolikus világirodalom története címmel Várkonyi magántanári habilitációjához benyújtott szakvéleményében. 1935-ben ezt úgy jellemezte, hogy sem Magyarországon, sem külföldön nem jelent még meg. Várkonyi eme írásáról ma sem tudunk sokat: sem kéziratban, sem nyomtatott formában nem találkoztunk vele. [48]

Várkonyi Nándor jelentős szerepet játszott Pécs irodalmi életének megszervezésében is: általa lett a kis vidéki városból az ország második irodalmi fővárosa. Részt vett a Symposion című lapnak a megindításában (1925–1926), felelős kiadásában és társszerkesztésében. [49] Majd az 1931. június 10-én megalakult Janus Pannonius Irodalmi Társaság alapító rendes tagja és főtitkára lett. Nagy terve volt, hogy ezt a kis társaságot irodalmi akadémiává fejlessze. 1941-ben elindította és nyolc éven át szerkesztette a társaság folyóiratát, a Sorsunkat (1941–1948). [50] Itt adtak helyet először Csorba Győző, Fodor András, Mészöly Miklós, Rákos Sándor, Simon István, Weöres Sándor munkáinak megjelenéséhez. Tehetségek egész sorát fedezte fel és támogatta. Itt kötött egy életre szóló barátságot Weöres Sándorral[51] és Csorba Győzővel. Az 1945. november 18-án megszűnt Janus Pannonius Társaság helyett megalakult Batsányi János Társaság is elnökévé választotta.

14–15. kép A Symposion és a Sorsunk címlapjai [52]

14–15. kép A Symposion és a Sorsunk címlapjai [52]

A társulat székhelye és a megalapított folyóiratának szerkesztősége ott volt, ahol Várkonyi éppen tartózkodott: hol az egyetemi bibliotékában, hivatali szobájában, hol pedig a lakásukon. A Szepesy Ignác utca 3. szám (hajdani nyilvános püspöki könyvtárépülete) alatt eleinte nem hivatalosan, majd a 1942-es év elejétől Vargha Damján rektor engedélyével „működhetett” a szerkesztőség. [53] Könyvtáros kollégái napi szinten hozzászokhattak, hogy a korabeli irodalmi „elit” felvonult Várkonyi irodájában: így pl. Bárdosi Németh János, Csorba Győző, Dénes Gizella, Illyés Gyula, Kodolányi János, Lovász Pál, Makay Gusztáv, Rajnai László, Sásdi Sándor, Takáts Gyula, Weöres Sándor. A Sorsunk megjelenésével és a vele kapcsolatos folyamatos munkáknak köszönhetően egy kis időre megfigyelhető volt, hogy Várkonyi kisebb intenzitással vett rész könyvtári hivatali feladatainak elvégzésében. Hálás szívvel emlékezett vissza Domanovszky Ákos könyvtárigazgató (1935–1942) nagyvonalúságára, aki sokszor volt kénytelen Várkonyi munkáját szuperrevideálni: „Máig restellem, s hálás vagyok, hogy nem vonta meg barátságát. Sok hasznos és derűs órát töltöttünk együtt.” [54]

Közös munkájuk révén barátság szövődött Bárdosi Németh Jánossal, Berda Józseffel, Bécsy Tamással, Csorba Győzővel, Erdélyi József, Galsai Pongráccal, Illyés Gyulával, Hamvas Bélával, Harcos Ottóval, Hamvas Bélával, Juhász Géza, Kodolányi Jánossal, Lovász Pállal, Makay Gusztávval, Martyn Ferenccel, Németh Lászlóval, Rajnai Lászlóval, Solymos Idával, Szabó Lőrinccel, Takáts Gyulával, Tatay Sándorral, Veres Péterrel, Weöres Sándorral. Velük személyes találkozások és levelezés útján tartotta a kapcsolatot, sokan szállóvendégként is megfordultak a Várkonyi család Kürt és Homok utcai házában. Leveleket váltott továbbá Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Móricz Zsigmonddal is. Levelezése mind a mai napig adatgazdag művelődés- és irodalomtörténeti forrás. [55]

1949-től a Sorsunk ellehetetlenítését követően politikai támadások tűzkeresztjébe került, továbbá sajtóhadjárat indult ellene: ennek hatására visszavonult az irodalmi élettől, és kizárólag a kultúrtörténeti kutatásoknak szentelte mindennapjait. [56]

Tudományos társulatok is tagjukként tisztelhették Várkonyit: így a Szent István Akadémia (1942), a Dunántúli Írók Munkaközössége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Írók Szövetsége, a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság (Zombor), valamint a PEN Club. [57] Előadásaival számos irodalmi és művészeti-kulturális rendezvényen szerepelt.

Társadalmi-politikai szerepvállalásai sem elhanyagolhatók: 1945. márciusában megalapította a Nemzeti Parasztpártot Pécsett, melynek első elnökeként működött, majd tiszteletbeli elnökévé választották. A helyi pártlap felelős kiadója volt annak megszűnéséig. Tagja volt az Egyetemi Szakszervezetnek (1945–1947), valamint a Pedagógusok Szakszervezetének (Pécs, 1947. január).

Az országos lexikonszerkesztési munkálatokba is bekapcsolódott: 1931-től a Katolikus Lexikon megjelenő első négy kötetének munkatársa. 1963-tól a Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőségének, 1970-től pedig a Világirodalmi Lexikon szerkesztőségének a munkatársa lett: mintegy száz címszó szerzője volt.

Az 1970-es években kitüntették a Munka Érdemrend ezüst fokozatával és az Elnöki Tanácstól megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. [58]

Legfontosabb támasza mindennapjaiban és munkájában a családja volt. 1927-ben nősült meg, és feleségével, Schäffer Erzsébettel két gyermekük született: 1928-ban Éva, majd 1932-ben Péter.

16. kép Várkonyi Nándor családjával a Homok utca 2. számú ház kertjében (balról Éva, Péter és felesége Erzsébet, jobbra Várkonyi áll)

16. kép Várkonyi Nándor családjával a Homok utca 2. számú ház kertjében (balról Éva, Péter és felesége Erzsébet, jobbra Várkonyi áll)

Egy érdekes várostopográfiai adalék Várkonyi Nándor életéhez: Pécsre visszakerülésekor 1928-ig bátyjánál, Hildebrandnál lakott a Vitéz utca (ma Szendrey Júlia utca) 7. szám alatt. [59] Házasságkötése után 1928 és 1930 között a Scitovszky (ma Szent István) tér 13. szám [60] alatt élt édesanyjával, feleségével és kislányával. [61] 1930 második felében családjával költözni kényszerült, ám szűkös anyagi helyzetük miatt a városban nem tudtak lakást bérelni, így Mecsekalján, Rácvárosban (akkor szomszédos község) bérletek egy házat. Várkonyi legtöbbször gyalog járt be a munkába és vissza, [62] ám – mint 1931-es lakáskérelmében megírta – a bejárás nagyban megnehezítette létfenntartó és hivatali munkáját. [63]

17–18. kép A Kürt utca 1. (később 5. számú ház) és Várkonyi Nándor az ottani dolgozószobájában

17–18. kép A Kürt utca 1. (később 5. számú ház) és Várkonyi Nándor az ottani dolgozószobájában

Ekkor kérvényezte a Szigeti-külvárosban a Kürt utca 1. [64] szám alatti, a Magyar Királyi Kincstár és az által az Erzsébet Tudományegyetem tulajdonában levő ház kiutalását (a mai Általános Orvostudományi Kar épülete [65] mellett). [66] Júliusban a Rektori Tanács kiutalta Várkonyi Nándor fizetéstelen gyakornoknak, díjnoki lakáspénz megfizetése fejében kollégája, Winis Nándor megüresedett[67] természetbeni lakását (két szoba, mellékhelyiségek). Ezt azonban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban nem hagyták jóvá, mert egy díjnokot akkor csak egy szoba-konyha lakás illette meg. [68] Októberre végül mégis átengedték számára a két szobás lakást. [69] 1943 novemberében dr. vitéz Cholnoky László vegyész, intézeti tanár Homok utca 2. szám alatti lakását – hasonlóképpen, mint kincstári és egyetemi tulajdonú épületet – utalták ki Várkonyinak, ahol 1956-ig lakott családjával. [70] Utána visszatértek a Kürt utca 5. szám alá, ahonnan 1970-ben a fűtés fizikai nehézségei miatt az Uránvárosban költöztek. Várkonyi végül haláláig a Pollack Mihály utca 7. szám alatt élt feleségével. [71]

19–20. kép Az idős Várkonyi Nándor (1974-ben) és Várkonyi és felesége síremléke a pécsi köztemetőben

19–20. kép Az idős Várkonyi Nándor (1974-ben) és Várkonyi és felesége síremléke a pécsi köztemetőben

Várkonyi Nándor kórházi kezelések után, 1975. március 11-én, munka közben, szívrohamban hunyt el Pécsett: március 20-án helyezték örök nyugalomra. A pécsi köztemetőben a városi tanács díszsírhelyet adományozott számára. Síremléke „stílusosan” egy nyitott könyv. [72]

Még életében, 1974-ben fiát, Pétert jelölte meg kéziratos hagyatéka gondozásával (Három, egyenként több ezer oldalas kultúrtörténeti gépirata várt az 1990-es évekig a kiadásra.) [73] Három unokája Ágnes és Kata (Éva gyermekei), valamint András (Péter gyermeke) a mai napig nagyapjuk emlékének méltó őrzői: konferenciák, szabad- és nyári egyetemek, emlékestek, tanácskozások, megemlékezések (Pécsett, Nyitrán, Sümegen), könyvek, tanulmánykötetek, [74] valamint egy gazdag tartalommal bíró, folyamatosan bővülő honlap [75] segítségével.

Várkonyi Nándor emlékezete az egyetemi könyvtárban és a városban

Azon szerencsés könyvtárosok, akik dolgozhattak Vele, vagy legalább ismerhették nagy tisztelettel tartották/tartják fenn emlékét az egyetemi bibliotékában. 1996-ban, születésének centenáriumán a város közgyűjteményei tisztelettel emlékeztek meg Várkonyi Nándorról. A nevét viselő városi könyvtárban emlékülést szerveztek, amelynek előadásait tanulmánykötet formájában is megjelentették. [76] 1996. október 7-én a Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában Szepesy utca 3. számú épületében, az északi, földszinti szárnyának bejáratánál, Várkonyi Nándor hajdani munkaszobája mellett emléktábla-avatásra került sor. Az ötletadó Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely vezetője, a Várkonyi-életműkiadás gondozója volt. A márványtábla elhelyezését az egyetem akkori rektora, Barakonyi Károly (1994–1997) mellett a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Városvédő Egyesület és a pécsi könyvtárak is támogatták. A könyvtári előkészületeket Sonnevend Péter akkori könyvtárigazgató (1994–1999) és Boda Miklósné Szepes Zsuzsanna könyvtáros segítették.

21. kép Emléktáblája a pécsi egyetemi könyvtár Szepesy utcai épületében

21. kép Emléktáblája a pécsi egyetemi könyvtár Szepesy utcai épületében

Várkonyi Nándor nevét ma Pécsett, a Kertvárosban egy utca, [77] az 1981. május 19-én megnyitott, Nagy Jenő utcai (24-es szám), hajdani városi könyvtár legnagyobb fiókkönyvtára, [78] valamint a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában (Király utca 19.) 2012. május 16-a óta egy bútoraival, könyveivel és emléktárgyaival berendezett emlékszoba [79] őrzi. A Csorba Győző Könyvtár korábbi és jelenlegi vezetése is nagy hangsúlyt fektetett és fektet a névadó emlékezetének őrzésére, jubileumainak megünneplésére, munkásságának mind szélesebb körben való terjesztésére. Itt külön kiemelendő Tüskés Tibor, Bertók László és Keresztúri József egykori igazgatók ez irányú tevékenysége.

22–23. kép A Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár épülete és a Várkonyi-emlékszoba a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában

22–23. kép A Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár épülete és a Várkonyi-emlékszoba a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában

 

Képek Várkonyi Nándorról a pécsi egyetemi könyvtári időszakából

 

24. kép Várkonyi az egyetemi könyvtár kertjében Weöres Sándor és Blaskovich Hanna (majdani Bajcsa (Holler) Andrásné) társaságában

24. kép Várkonyi az egyetemi könyvtár kertjében Weöres Sándor és Blaskovich Hanna (majdani Bajcsa (Holler) Andrásné) társaságában

25–26. kép Várkonyi Nándor a Klimo Könyvtárban

25–26. kép Várkonyi Nándor a Klimo Könyvtárban

27. kép A 200 éves Klimo Könyvtár jubileumi kiállításának megnyitója 1974. október 16-án, délután (Várkonyi balról a hatodik) [80]

27. kép A 200 éves Klimo Könyvtár jubileumi kiállításának megnyitója 1974. október 16-án, délután (Várkonyi balról a hatodik) [80]

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 

Képjegyzék:

  • 1. kép – Várkonyi Nándor szülőháza előtt 1975. február 15-én (Jelenkor, 1975. június)
  • 2. kép – Gimnáziumi érettségi bizonyítványa (http://www.varkonyinandor.hu) [2016.06.25.] )
  • 3. kép – Érettségi tablója (http://www.varkonyinandor.hu  [2016.06.25.] )
  • 4. kép – Érettségi képe villamosbérletén (Jelenkor, 1975. június)
  • 5. kép – Egyetemi leckekönyve [2016.06.25.]
  • 6. kép – A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának épülete 1930-ban (Szepesy Ignác utca 3.) (Magángyűjtemény)
  • 7. kép – Várkonyi Nándor 1928-ban (Családi hagyaték)
  • 8. kép – Várkonyi Nándor szolgálati és minősítési táblázata (PTE EL VIII.114. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára, Szolgálati és minősítési táblázatok)
  • 9. kép – „Beszélgető füzetének” egy lapja (Kodolányi Jánossal) (Családi hagyaték)
  • 10. kép – Várkonyi Nándor aláírása (PTE EL VIII.114. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára)
  • 11. kép – A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épülete (Rákóczi út 80.) (Magángyűjtemény)
  • 12. kép – Várkonyi Nándor bölcsész oklevele a Bölcsészdoktorok Albumában (PTE EL VIII. 107b. 3d. – Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Iratanyaga, Bölcsészdoktorok Albuma I. kötet.)
  • 13. kép – A modern magyar irodalom (Pécs–Budapest, 1928.) [2016.06.25.]
  • 14-15. kép – A Symposion és a Sorsunk címlapjai (Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Osztály)
  • 16. kép – Várkonyi Nándor családjával a Homok utca 2. számú ház kertjében (Családi hagyaték)
  • 17–18. kép – A Kürt utca 1. (később 5. számú ház) és Várkonyi Nándor az ottani dolgozószobájában (Családi hagyaték)
  • 19. kép – Az idős Várkonyi Nándor (1974-ben) (Családi hagyaték)
  • 20. kép – Várkonyi és felesége síremléke a pécsi köztemetőben [2016.08.21.]
  • 21. kép – Emléktáblája a pécsi egyetemi könyvtár Szepesy utcai épületében (Fotó: Schmelczer-Pohánka Éva)
  • 22. kép – A Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár épülete [2016.07.16.]
  • 23. kép – A Várkonyi-emlékszoba a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtárában [2016.07.16.]
  • 24. kép – Várkonyi az egyetemi könyvtár kertjében Weöres Sándor és Blaskovich Hanna (majdani Bajcsa (Holler) Andrásné) társaságában (Harcos Ottó képe, 1942.) (Családi hagyaték)
  • 25–26. kép – Várkonyi Nándor a Klimo Könyvtárban (Családi hagyaték)
  • kép – A 200 éves Klimo Könyvtár jubileumi kiállításának megnyitója 1974. október 16-án, délután (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény – PETGY F. 2012.158.2)

Források, rövidítések:

Címtár 1923–1926

Pécs-Baranyai címtár 1923–1926. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1926.]

Címtár 1928

Pécs-Baranyai címtár 1928. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1928.]

Címtár 1930

Pécs-Baranyai címtár 1930. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1930.]

Címtár 1932

Pécs-Baranyai címtár 1932. Szerk. Kalotai László. [Pécs, 1932.]

CSGYK

Csorba Győző Könyvtár

Domanovszky 1936

Domanovszky Ákos: Jelentés a Könyvtár működéséről 1935. szeptember 1-től 1936. augusztus 31-ig. In: Közlemények a Pécsi Erzsébet-Tudomány­egyetem Könyvtárából 36. szám. 1936. augusztus. 1–13.

Domanovszky 1939

Domanovszky Ákos: Jelentés a Könyvtár működéséről 1938. szeptember 1-től 1939. augusztus 31-ig. In: Közlemények a Pécsi Erzsébet-Tudomány­egyetem Könyvtárából 41. szám. 1939. augusztus. 1–8.

ETE RH Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Rektori Hivatal
Házszámjegyzék 1928

Pécs szabad királyi város beltelkeinek és ucca jelleggel biró kültelkeinek házszámjegyzéke. Összeáll. Farkas János. Pécs, 1928.

Holub 1935

Holub József: Jelentés az Egyetemi Könyvtár működéséről az 1934–35. tanévben (1934. szeptember 1-től 1935. augusztus 31-ig) In: Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudomány-egyetem Könyvtárából. 35. szám. 1935. szeptember 1–10.

Kalotai 1934

Pécs-baranyai ismertető 1934. Szerk. Kalotai László. Pécs, 1934.

Önéletrajzok

PTE EL VIII.114. – Várkonyi Nándor önéletrajzai az 1950-esévekből

PTE EL VIII.b. 3d. – Várkonyi Nándor önéletrajzai 1928/29-ből

PN Pécsi Napló
PTE TJK

Pécsi Tudományegyetem Tóth József BTK-TTK Kari Szakkönyvtár

PTE EK TK

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont

PTE EK TK TGYO

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya

PTE EL VIII. 107b. 3d.

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Iratanyaga

PTE EL VIII.114.

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár, Pécsi Egyetemi Könyvtár Irattára

Tanrend 1935/36–1948/49

A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1935-36. tanév első felére. Pécs, 1935.

A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1935-36. tanév második felére. Pécs, 1936.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1936–37. tanév első felére. Pécs, 1936.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1936–37. tanév második felére. Pécs, 1937.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1937–38. tanév első felére. Pécs, 1937.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1937–38. tanév második felére. Pécs, 1938.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1938–39. tanév első felére. Pécs, 1938.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1938–39. tanév második felére. Pécs, 1939.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1939–40. tanév első felére. Pécs, 1939.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1939/40. tanév második felére. Pécs, 1940.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév első felére. Pécs, 1940.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév második felére. Pécs, 1941.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1941/42. tanév első felére. Pécs, 1941.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1941/42. tanév második felére. Pécs, 1942.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1942/43. tanév első felére. Pécs, 1942.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1943/44. tanév második felére. Pécs, 1943.

A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem tanrendje az 1944/45. tanév első felére. Pécs, 1944.

A Pécsi Tudományegyetem tanrendje az 1948–49. tanév első és második felére. Pécs, 1949.

Várkonyi N. 1976

Várkonyi Nándor: Pergő évek. Budapest, 1976. (Tények és Tanúk)

VKM

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Irodalom

Bebessi 1997a Várkonyi Nándor 1896–1996. Az író születésének 100. évfordulója alkalmából Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvárban megrendezett emlékülés előadásai. Szerk. Bebessi B. Károly. Pécs, 1997.
Bebessi 1997b Bebessi B. Károly: „Én divinizálni akarom az embert…” Várkonyi Nándorral beszélget Bebessi B. Károly. In: Bebessi 1997a. 45–60.
Berta 1993 Berta Bulcsu: Várkonyi Nándor. In: Tüskés 1993a. 10–21.
Bertók 1984

 

Bertók László: Várkonyi Nándor bibliográfia. Pécs, 1984. (Életrajzi adatok 28–38.)
Bodáné 1997 Boda Miklósné: Várkonyi Nándor a Pécsi Egyetemi Könyvtárban. In: Bebessi 1997a. 26–35.
Bodáné 2013 Boda Miklósné: Várkonyi Nándor könyvtári öröksége. A Magyar Írószövetség által 2013. február 28-án rendezett Várkonyi Nándor Emlékkonferencia előadása (http://www.varkonyinandor.hu/?modul=oldal&tartalom=1207765) [2016.06.20.]
Hajdú 2004 Hajdú Csilla: Vázlatok Várkonyi Nándor könyvtárosi portréjához. [Szakdolgozat] Debrecen, 2004.
Hajdú 2016 Hajdú Csilla: Interjú Várkonyi Nándor könyvtárosi tevékenységéről. Készült Pécsett, 2004. július 9-én 10 órakor a Várkonyi Nándor Könyvtárban = Per Aspera ad Astra, 3. (2016):2. [megjelenés alatt]
Jelenkor 1975 Búcsú Várkonyi Nándortól = Jelenkor emlékszáma, 18. (1975):6. (1975. június).
Kende 2016 Várkonyi Nándor élete képekben. Összeáll. Kende Katalin. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2016.
Kodolányi Gy 2006 Kodolányi Gyula: A hullám taraja. Budapest, 2006.
L. Csépányi é.n.

L. Csépányi Katalin: Emlékeim Várkonyi Nándorról [2016.06.26.]

MÉL 1985

„Várkonyi Nándor” In: Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1985. 822–823. [2016.06.14.]

MIL 1965 „Várkonyi Nándor” In: Magyar Irodalmi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, 1965. 494–495.
MKL 2009 „Várkonyi Nándor” In: Magyar Katolikus Lexikon. XIV. kötet. Főszerk. Diós István. Budapest, 2009. 792–793.
MNL 2004 „Várkonyi Nándor” In: Magyar Nagylexikon. 18. kötet. Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest, 2004. 217.
Móró 1996 Móró Mária Anna: Várkonyi Nándor és a Pécsi Egyetemi Könyvtár 1924–1956. = Pécsi Könyv- és Infotár, 1. (1996):3. 3–7.
Németh 1986 Németh László: Eklézsia-járás. In: Németh László: Művelődéspolitikai írások. Budapest, 1986.
Ódor–Lengvári 2004 Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok. [CD] Szerk. Ódor Imre – Lengvári István. Pécs, 2004.
PEA 2015 Pécsi Egyetemi Almanach I. kötet. Pécs, 2015. 200–201.
Péceliné Hoffman 2005 Péceliné Hoffman Erzsébet: A Várkonyi-örökség. [Riport Várkonyi Péterrel] = Kagylókürt, 21. (2005):1. [2016.06.29.]
Pilkhoffer 2004 Pilkhoffer Mónika: A honvéd hadapródiskola épülete = Pécsi Szemle, 7. (2004):2. 32–40.
PN 1930 [sz. j.]: „Egész életemet a könyvek között töltöttem” – mondja Várkonyi Nándor dr. a Baumgarten-alapítvány pécsi jutalmazottja. Beszélgetés az egyetemi könyvtárossal nagy művéről és uj terveiről. = Pécsi Napló, 1930. február 2. 6.
Rajnai 1993 Rajnai László: A Nap és árnyéka. Emlékeim Várkonyi Nándorról. In: Tüskés 1993a. 56–63.
Schmelczer-Pohánka 2012

Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az értelem intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945). Pécs, 2012. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 10.) [2016.05.23.]

Szabó 1940 Szabó Pál, vitéz: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem irodalmi munkássága. Pécs, 1941. 1011–1014. h. (Várkonyi Nándor)
Tüskés 1993a Várkonyi Nándor emlékkönyv. Szerk. Tüskés Tibor. Budapest, 1993.
Tüskés 1993b Tüskés Tibor: Várkonyi Nándor, a könyvtáros. In: Várkonyi Nándor Emlékkönyv. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1993. 64–69.
Tüskés 2010 Tüskés Tibor: Várkonyi Nándor. In: Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. II. kötet. Pécs, 2010. 358–359.
ÚMÉL 2007 Új Magyar Életrajzi Lexikon. VI. kötet. Főszerk. Markó László. 2007. 1099-1101.
ÚMIL 2000 Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Péter László. Budapest, 2000. 2218.
Várkonyi P. 2014

 

Várkonyi Péter: Várkonyi Nándor öröksége. Budapest, 2014.

[1] Rajnai 1993. 59.

[2] Németh 1986. 107.

[3] Kodolányi Gy. 2006. 230.

[4] Életrajzok: Szabó 1940.; MÉL 1985.; MIL 1965.; ÚMIL 2000.; Ódor–Lengvári 2004.; MNL 2004.; ÚMÉL 2007.; MKL 2009.; Tüskés 2010.

[5] Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) egyetemi tanár, latin-történelem-filozófia tanár (bencés rend), teológus, a pécsi egyetemi könyvtár munkatársa és megbízott igazgatója (kisebb megszakításokkal 1924. november 17. – 1929. december 24.), valamint a pécsi, szegedi és a kolozsvári egyetem, a Műszaki Egyetem, végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.

[6] Magyar Gyuláné. Forrás: Kende 2016. 21.

[7] Várkonyi Mária az első női idegorvosok egyike. 1924 és 1942 között a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán, az Ideg- és Elmeklinikán dolgozott. Kende 2016. 21.

[8] Kende Katalin közlése.

[9] Egy szlovák alkalmazott Kántorkának nevezte, mert jó hallása volt, és nagyon szeretett énekelni: innen a becenév. Kende 2016. 20.

[10] Tüskés 1993b. 69. Az épületet 1976-ban lebontották.

[11] Bizonyítványszám: 195/1914 (Nyitra, 1914. június 8.) Forrás: PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázat.

[12] Az érettségi tablón az épületkép mellett, közvetlenül balra látható Várkonyi képe.

[13] PTE EL VIII.107b. 3d. 170/1928-29. A doktori vizsgálathoz benyújtott önéletrajza. Ezúton köszönöm a PTE Egyetemi Levéltár munkatársainak, Acél Róbertnek, Polyák Petrának és Ruprech Juditnak a segítségét.

[14] Középiskolai tanári alapvizsga: 741. sz. (Budapest, 1918. december 3.), bölcsészkari végbizonyítvány: 28/1926–27. (Budapest, 1927. március 22.) Forrás: PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázat.

[15] Balzac, Honoré de: Sivatagi kaland. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl, Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár) Példány Pécsett: CSGYK Helytörténet PA 2241. Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. november 22. – december 5.

[16] Baumann, Émile: A feláldozott. Regény. Szent István Társulat, Budapest, 1928. Példány Pécsett: PTE EK TK 7259.

[17] Bazin, René: Sarjadó búza. Ford. Várkonyi Nándor. Szent István Társulat, Budapest, 1923. Nincs példány Pécsett.

[18] Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: A leánykérők. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl, Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár 3.) Példány Pécsett CSGYK Helytörténet PA 2185. Folytatásokban: Dunántúl, 16. évf. 1926. április 4. – május 23.

[19] Huysmans, Joris-Karl: Úton. Ford. és bev. Várkonyi Nándor. Athenaeum, Budapest, 1925. (Híres könyvek 15.) Példányok Pécsett: PTE EK TK 4510, CSGYK H 98.

[20] Maistre, Xavier, de: Utazás a szobám körül. Danubia, Pécs, 1925. = Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. október 4. – november 5. Nincs példány Pécsett.

[21] Panzini, Alfredo: Xantippo. Regény Ford. Lukits Gyula – Várkonyi Nándor. Danubia, Pécs, [1925] (Modern olasz regényírók 2.) Példányok Pécsett: MVK Várkonyi-gyűjtemény P 23, CSGYK Helytörténet PB 7095, CSGYK B 7783, B 2320, B 14124, P 23.

[22] Poe, Edgar Allan: Az aranybogár. Ford. Várkonyi Nándor. Dunántúl kiadás Pécs, [1926] (Dunántúl-könyvtár 3.) Példányok Pécsett: PTE EK TK 30107, PTE TJK i/VII 425, CSGYK Helytörténet PA 2041. Folytatásokban: Dunántúl, 15. évf. 1925. december 8. – 16. évf. 1926. január 8.

[23] Kende 2016. 64.

[24] Könyvtárosi munkásságának szakirodalma: Tüskés 1993b.; Móró 1996.; Bodáné 1997.; Hajdú 2004.; Bodáné 2013.; Hajdú 2016. Adattár: PEA 2015.

[25] Holub 1935. 8.; Domanovszky 1936. 10.; Domanovszky 1939. 6–7.; PTE EL VIII.114. – Szolgálati és minősítési táblázatok.

[26] Fizetési osztálya a kezdeti 709/1.-ből 705/2 lett. PTE EL VIII.114. Személyi lap (1951 után)

[27] PTE EL VIII.114. 186/1930-31. (Pécs, 1931. február 21.)

[28] Hajdú Csilla közlése.

[29] Családi hagyaték.

[30] Schmelczer-Pohánka 2012. 172–173.

[31] Várkony N. 1976. 202.; Bebessi 1997b. 47.

[32] VKM 1404-V 140-2/1950. VI. 1. ö.o. számú rendelet (Winis Nándor rendeltetési állományba helyezése) = ETE RH 573/1949/50. R. sz. (Pécs, 1950. február 28.)

[33]A történetet Móró Mária Anna főkönyvtárostól „örökölte” jelen írás szerzője. Schmelczer-Pohánka 2012. 172–173.

A szobrok: Hippokratész, Szolón, Arisztotelész, Démoszthenész, Homérosz, Thalész, Platón, Hérodotosz, Thuküdidész, Titus Livius, Papianus, Lombardus, Justinianus, Terentius, Cicero, Sallustinus, Vergilius, Szent Pál, Szent Péter, Aquinói Szent Tamás, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Henricus Spondanus, Szent Jeromos, Nat. Alexander, Szent György, Launo Ius, Keresztelő Szent János, Caesar Baronius, Damaszkuszi Szent János, Szent Ephraem, Nagy Szent Athanáz, IX. Nagy Szent Gergely, XIV. Benedek. Bartalits Mihály szobrai 1835-ből: Rudnay Sándor erdélyi püspök (1815–1820) esztergomi bíboros, érsek, hercegprímás (1830–1831), Pázmány Péter esztergomi érsek (1616–1637), bíboros (1629–1637), Bánffy György erdélyi kormányzó (1787–1822), Ürményi József országbíró (1806–1825), Illésházy István császári és királyi kamarás (1792–1840), valóságos belső titkos tanácsos (1801–1840), Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, hercegprímás (1761–1765).

[34] Abban az időben nem létezett még könyvtáros szakirányú továbbképzés vagy főiskolai/egyetemi képzés. 1949-ben, Varjas Béla vezetésével létesült Könyvtártudományi Tanszék a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Forrás: 260/1949. sz. kormányrendelet, 600/1949. sz. közoktatási rendelet (194. május 12.).

[35] Pl. a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárából (ma Országos Széchényi Könyvtár), a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárából.

[36] Időpont: Pécs, 1929. március 20. Szigorlati bizottság: Dr. Birkás Géza – elnök, Dr. Tolnai Vilmos, Dr. Thienemann Tivadar. Forrás: PTE EL VIII.107b. 3d. – Bölcsészet Doktori Szigorlatok Könyve.

[37] A Magyar Életrajzi Lexikonban és a Wikipédia szócikkében tévesen az 1933-as dátum szerepel. MÉL 1985. [2016.06.14]; https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkonyi_N%C3%A1ndor [2016.07.05.]

[38] Előadásai és szemináriumai: Újabb magyar irodalom összefüggései a külföldi irodalmakkal, A XX. század irodalma, Irodalomtörténeti gyakorlatok, Az elszakított magyar területek magyar irodalomtörténete, Történetbölcselet és irodalomszemlélet, A modern magyar irodalom szociális problémái, Az újabb magyar irodalom és a külföldi irodalmak, Újabb kori magyar irodalom, A magyar romantika.

[39] PTE EL VIII. 107 b. 3d. – Bölcsészdoktorok Albuma I. kötet.

[40] Bertók 1984. 52–88.

[41] A második kiadás helyenként a szerző jóváhagyása nélkül, „csonkított” kiadásban látott napvilágot. Ez jelent meg utánnyomásként 1984-ben.

[42] PN 1930.

[43] A nyertesek 4000–8000 pengő közötti összeget kaptak.

[44] Thienemann a jelölés elvetését így kommentálta: – „Az asszonyok, az asszonyok!” Várkonyi szerint egyértelműen Babits Mihály feleségére, Török Sophie-ra utalhatott, akit az 1928-as irodalomtörténeti munkájában a „futottak még” rovatba tüntetett fel. Szerinte az addig a Nyugatban megjelent versei és novellái meglehetősen gyengék voltak. Verseskötete pedig csak 1929-ben hagyta el a nyomdát. Babits haláláig a Baumgarten Alapítvány Kuratóriumának tagja volt: ez a testület döntött a díjak odaítéléséről. Várkonyi N. 1976. 332.

[45] PN 1930.; Várkonyi N. 1976. 330–332.; Bertók 1984. 32. Az 1929-es év díjazottjai: Elek Artur, Erdélyi József, Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Szini Gyula, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Baumgarten-d%C3%ADj [2016.06.05.]

[46] Várkonyi mellett a kézirat gépelését a fiatal L. Csépányi Katalin vállalta el. L. Csépányi é.n.

[47] Az 1980-as évek elején – Tüskés Tibor javaslatára – Az elveszett paradicsomot legépelték, majd egy-egy példányát (ötkötetes) a nagy pécsi bibliotékáknak adták (megyei, városi, egyetemi, POTE, tanárképző). 1988-ban a mű három fejezete a Pannónia Könyvek sorozatban megjelent, a teljes mű azonban csak 1994-ben és 2004-ben került kiadásra a Széphalom Műhely gondozásában. Ezúton köszönöm Dr. Keresztúri József segítségét.

[48] PTE EL VIII. 107b. 3d. 147/1934-35 – Dr. Várkonyi Nándor egyetemi könyvtári segédtisztjének magántanári habilitációja alapjául szolgáló szakvélemény (Dr. Tolnai Vilmos) 3. oldal.

[49] Pécsi példányok: CSGYK Helytörténet PF 56, PF 58.

[50] Pécsi példányok: PTE EK TK TGYO R 363; CSGYK Helytörténet PF 46, PF 65, PTE TJK 050 S 80.

[51] Érdekesség, hogy Weöres az 1939/40-es évben az Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárába „könyvtáros képzésen” vett rész Esztergár Lajos polgármester utasítására. Ugyanis őt szemelték ki a városi könyvtár vezetésére. Ekkor a városháza alkalmazásában volt Weöres. Ahogy a Várkonyi Nándor megbízott igazgató által 1946 végén kiállított igazolásban áll „a könyvtári munka minden ágazatában a kellő elméleti és gyakorlati tájékozottságot megszerezte”. A feldolgozás munkafolyamatait Várkonyi mutatta be neki, így a közös könyvtári munka is erősíthette barátságukat. PTE EL VIII.114. 33/1940–41; PTE EL VIII.114. 45/1946–47 (Pécs, 1946. december 23.) Ezúton köszönöm Dr. Keresztúri Józsefnek a segítségét.

[52] A Csorba Győző Könyvtár engedélyével. Köszönöm a segítségét és a szkenneléseket Pap Dávidnak és Gyánti Istvánnak.

[53] A földszint jobb szárny első szobája, hajdani 5. számú szoba. Ma a Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás első terme. (Hajdani 5. szoba) PTE EL VIII.114. 68/1941-42. (Pécs, 1942. január 7.)

[54] Várkonyi N. 1976. 201.

[55] Péceliné Hoffman 2005.; Várkonyi P. 2014.; Kende 2016. 83–105.

[56] Kende 2016. 129.

[57] Az 1926-ban alapított magyar PEN Club a Poets, Essayists and Novelists nemzetközi társaság nemzeti ága: a magyar nyelven írók klubja.

[58] Bertha 1993.10.

[59] Az 1923–1926-os címtárban nincsenek bent. Címtár 1923–1925.; Címtár 1928. 199. Egy lakcímen vannak a címjegyzékben, innen a feltételezés. Ma a Hullámfürdő található a ház helyén.

[60] Az 1928-as házszámjegyzék szerint a Scitovszky tér 13. lakója Ifj. Maléter Lászlóné (Ismerve anyagi helyzetét tőle bérelték a házat.) Házszámjegyzék 1928. 161.

[61] Címtár 1930. 172.; PTE EL VIII. 107 b. 3d. – Bölcsészet Doktori Szigorlatok Könyve – 52. tétel – Várkonyi Nándor.

[62] Kende 2016. 115.

[63] PTE EL Egyetemi Tanács X. rendes ülésének jegyzőkönyve (1931. jún. 26.) Bozóky Géza elnök Várkonyi kérelme mellett vagyontalanságára, hadirokkantságára, valamint érdemes hivatali és kiváló irodalmi munkáira való tekintettel is érvelt. Pártolói az ügyben: Tolnai Vilmos Holub József, Mansfeld Géza. Az Egyetemi Tanács egyhangúan elfogadta a kérelmet és felterjesztette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz.

[64] A házszámot 1956-ban 1-ről 5-re változtatták meg.

[65] 1922-től Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1936-tól pedig Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet, 1942-től Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola néven volt ismert. Pilkhoffer 2004.

[66] Tanrend 1935/36. I. 90.; Tanrend 1935/36. II. 86.; Tanrend 1936/37. I. 90.; Tanrend 1936/37. II. 87.; Tanrend 1937/38. I. 90.; Tanrend 1937/48. II. 88.; Tanrend 1938/39. I. 93., Tanrend 1938/39. II. 90.; Tanrend 1939/40. I. 93.; Tanrend 1939/40. II. 67.; Tanrend 1940/41. I. 92.; Tanrend 1940/41. II. 30.;  Tanrend 1941/42. I. 72.; Tanrend 1941/42. II. 32.; Tanrend 1942/43. I. 75.; Tanrend 1943/44. II. 79.; Tanrend 1944/45.I. 57.

[67] A Winis család (szülők és két gyermek) kénytelen volt ezt a lakását felmondani, ugyanis Amerikából hazatért, idős szüleiről kellett gondoskodnia. Ehhez a kétszobás, mellékhelyiséges lakás szűknek bizonyult) PTE EL VIII.114. 363/1930-31.

[68] VKM 5600/1924 M.E. számú rendelete

[69] VKM 8516/1931. IV. sz. (Budapest, 1931. július 29.) PTE EL VIII.114. 363/1930-31; VKM 10258/1931. IV. sz. (Budapest, 1931. október 20.); PTE EL VIII.114. 152/1932-33 (Pécs, 1933. július 3.) – lakása újbóli bérének megállapítása; Címtár 1932. 208. Édesanyja a Ráth Mátyás (ma József Attila) utca 12. szám alatt lakott. Kalotai 1934. 317. E szerint pedig velük lakott 1934-ben.

[70] PTE EL VIII.114.  62/1943-44 = VKM 53.148/1944. IV. sz. (Budapest, 1944. január 31.); Tanrend 1948/49. I–II. 54.

[71] L. Csépányi é.n.; Kende 2016. 98.

[72] A bal oldalon: Várkonyi Nándor 1896–1975., a jobb oldalon: Várkonyi Nándorné 1906–1985.

[73] Kende 2016. 129

[74] Tüskés 1993a.; Bebessi 1997a.

[75] Kende Kata nagyapja emlékének fennmaradása és munkásságának bemutatása érdekében egy rendkívül adatgazdag, informatív honlapot indított: www.varkonyinandor.hu [2016.06.05.]

[76] Bebessi 1997a.

[77] 1977 decemberében nevezték el az új lakótelep utcáját róla.

[78] A névadást Bertók László kezdeményezte. Születésének 85. évfordulóján nevezték el róla az intézményt. Bertók 1984. 38.

[79] http://www.varkonyinandor.hu/?modul=galeria&a=98711 [2016.06.16.]

[80] Balról: Kővári Ferenc (könyvtáros), egy valószínűleg egy (nem pécsi) könyvtárigazgató, Takács József (Pécsi Pedagógiai Főiskola könyvtárigazgató), B. Horváth Csilla, Sándor László (Baranya Megyei Levéltár), Várkonyi Nándor, Kigyós Sándorné Kati, Babics Jutka, ismeretlen (nem pécsi) igazgató, Farkas Józsefné (Zborovszky Magdolna – Baby), Farkas Józsefné fia, utána két ismeretlen vendég (igazgatók?) Köszönöm Boda Miklósnak és Boda Miklósné Szepes Zsuzsannának a képen látható személyek azonosítását.

„KÖVETKEZETESSÉG és HUMANITÁS”

Tags

, , , , , ,

Szőkéné dr. Zánkay Cornélia igazgatói működése (1922–1946) a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolában

1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei

1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei

A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztálya számos nagy múltú pécsi iskola évkönyvét, iskolai értesítőjét őrzi az 1945 előtti időszakból. Ezek a dokumentumok sokat segítenek az iskolatörténeti kutatások során. Lehet, hogy a TGYO-on őrzött anyag egy része megtalálható más gyűjteményekben is, mégis érdemes belelapozni az itt megtalálható értesítőkbe, hiszen például olyan háttérinformációkhoz juthatunk, hogy mennyire fontos volt az 1930-as években, hogy az iskolák működéséről készített összegzéseket az igazgató-bizottsági tagok – jelen esetben Dr. lovag Vasváry Ferenc, aki az Erzsébet Tudományegyetem professzora és rektora is volt – megkapják. Zánkay Cornélia, a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskola igazgatónője különösen nagy gondot fordított arra, hogy a szűkös körülmények ellenére az iskolai értesítő évenként megjelenjen, s ezt a városban működő közintézmények, könyvtárak is megkapják. [1]

2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről

2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről

E rövid bejegyzésben a pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola egykori igazgatónőjére, Szőkéné Dr. Zánkay Cornéliára (1885–1977) [2] emlékezünk.

A pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola napjainkban a Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolája (2016. szeptember 1-jétől Szakgimnáziuma) néven működik [3], ahol Szőkéné Dr. Zánkay Cornélia 1922–1946 között volt iskolaigazgató.

3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben

3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben

Az 1912-ben létrehozott Pécsi Városi Női Felsőkereskedelmi Iskola azt a hosszú folyamatot bizonyítja, hogy milyen nagy szükség volt a lányok középfokú tanulmányainak biztosítására, arra, hogy a munkaerőpiacon képzett szakemberként jelenjenek meg, a kezdetben 3 évfolyamos képzés az 1920-as évektől már éreztette pozitív hatását Pécs és a szűkebb régió életében. Az intézmény számos névváltoztatáson ment keresztül (1921/1922-es tanévtől lett Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola, ami mutatja a szakképzés megerősödését is), és több épületben folyt az oktatás (pl.: Ciszterci Rend Apáca utcai házának I. emeletén, Várady Antal utca – az épület eredetileg felsőkereskedelmi iskolaként épült (1913) [4], Mária utca 4. stb.).

4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság” időszakából

4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság” időszakából

Az iskola első igazgatójának, Schindler Józsefnek (1912–1922) a munkáját veszi át Zánkay Cornélia, aki 1913-tól helyettes tanárként tanított magyart, történelmet, német levelezést és az ifjúsági könyvtárat is vezette. 1914-től rendes tanárként, osztályfőnöki megbízást kap. 1921-ben igazgatóhelyettesként dolgozik, 1923-tól megbízott igazgató, majd 1929-től véglegesítik igazgatói megbízását.

Igazgatói működése alatt több jelentős esemény történik.

Egyrészt az iskolatörténet az 1923 és 1953 közötti időszakot a „hontalanság” korának nevezi, mert az intézménynek el kellett hagynia a Várady Antal utcai épületet és csak 1953-ra költözhetett be a Temesvár utcai épületrészbe.

5. kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola.

5. kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola.

Ezen körülmény nagyon megnehezítette a folyamatos és magas színvonalú szakmai képzés biztosítását, de Zánkay Cornélia kiváló szakembereket gyűjtött maga köré, akik közös elvek mentén dolgozva végezték az oktató-nevelő munkát.

6. Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben

6. Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben

Másrészt külön válik a fiú és a női felső kereskedelmi iskolai képzés. Ez azért okoz nehézséget, mert a tanfelszerelések jelentős része a fiúiskolában marad. Az 1920-as, 1930-as években nincs fizika és kémia szertára az intézménynek. A szaktanárok és az adományozók tevékenységét dicséri, hogy az 1925/1926-os tanévben létrejön az áruismeret szertár, majd ezt követi a földrajz szertár is. Zánkay Cornélia nagy hangsúlyt helyezett a korszak új oktatástechnikai eszközeinek beszerzésére és működtetésére is. Ennek köszönhetően az 1935/1936-os tanévtől az iskola keskenyfilm vetítésére alkalmas vetítőgépet kapott, bár külön terem nem volt a vetítésre. [5]

A magas színvonalú képzés tantárgyai, óraszámai, a vizsgák anyaga mind-mind megtalálható az iskolai értesítőkben. De a képzés erősségét leginkább az bizonyítja, hogy a tanítványok hogyan emlékeznek minderre. Az 1937-ben végzett Fölker Judit így foglalja össze a szakképzés jellemzőit: „Az iskolában egész évben volt szakmai gyakorlat. Volt egy ún. gyakorló iroda. Itt voltak az írógépek, könyvelőgépek stb. és itt mindig egy feladatot kellett végigvinni. Voltak az iskolában önképzőkörök. Ez abból állt, hogy egy hónapban egyszer-kétszer, a létszámtól függően, összegyűltek, és mindenki bejelentette, hogy miről szeretne írni ilyen önképzőköri dolgozatokat. Hasonlóan, mint ma, voltak országos versenyek különböző tantárgyakból, pl. történelem, gyorsírás stb. Gyorsírásból 250°-on országos bajnok voltam. 1936-1937-ben önképzőköri titkár lettem, azonban arra már nem emlékeszem, hogy akkor milyen témákról írtam. Érettségizni 8 tantárgyból kellett: magyarból, történelemből, közgazdaságtan és jogi ismeretekből, földrajz és áruismeretből, kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából. Magyarból szóbeli és írásbeli egyaránt volt. Közgazdaságtani témát húztam: a reklám szerepe a kereskedelemben. Történelemből szóbeli, közgazdaságtanból és jogi ismeretből, földrajzból és áruismertből, valamint németből szóbeli volt. Kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából írásbelit kellett tenni.” [6]

A felsőkereskedelmi szakképzésben bekövetkezett változások hatására 1938-ban középiskolai rangra emelték az intézményt. Ettől kezdve egyetemen folytathatták tanulmányaikat a végzett növendékek, ami nagyban fokozta az iskola presztízsét: ezekben az években főleg a kiskereskedő, a kisiparos és köztisztviselő családok érezték fontosnak, hogy leánygyermekeik ezt az iskolatípust válasszák.

A boldog diákévek nem csupán a hétköznapi értelemben vett tanulást jelentették. A diákok Zánkay Cornélia igazgatósága alatt számos önképzőkörben fejleszthették képességeiket. Működött az Ifjúsági Önsegélyző Egyesület, a Lorántffy Zsuzsanna Önképzőkör, ami 1915-ben az akkor még tanár Zánkay Cornélia vezetésével jött létre [7], volt Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület, Mária Kongregáció, „Haladás” Gyorsíró Kör stb.

Az 1929/1930-as tanévben alapítják a Pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségét, melyben Szőkéné dr. Zánkay Cornélia ügyvezető igazgatói feladatok vállal. Az 1933/1934-es értesítőben Lénárt Franciska foglalta össze az elvégzett munkát: „A Szövetség tagjai az iskolából kikerülve, a legkülömbözőbb társadalmi poziciókat foglalják el, – de van valami, amit mindegyikük egyformán hozott magával a kereskedelmi iskolából és ez az élet és a nemzet értékeinek megbecsülése a gyakorlat, a gazdaság szempontjából. A mi Szövetségünk rövid fennállása óta hasznos és értékes tevékenységet fejt ki. Állandó programja: a Szövetség rászorúló és érdemes tagjainak segitése, valamint az iskola növendékeinek támogatása. A jelenlegi súlyos viszonyok közepette ez az anyagi segitség igen értékes, bár nem nagy arányú.

Nagy jelentőségű volt a Szövetség életében a Szociális Szervezők intézményének létesítése, dr. Esztergár Lajos Szövetségünket kérte fel közreműködésre. A leánygimnázium és tanitóképző-intézet volt növendékeinek bevonásával indult meg a munka. Nem könnyü feladat és súlyos felelősség hárúl a „Szociális Szervezőkre”, akik azonban megállják helyüket és örömmel hallottuk a tanácsnok úr kijelentését, hogy a mi volt növendékeink iskolai előképzettség, praktikus érzék és lelkiismeretes munkateljesítmény szempontjából egyaránt jól megfelelnek. „Szociális Szervezőink” résztvesznek a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem alakult „Szociális tanfolyamon”, amely az első ilyen tanfolyam hazánkban; reméljük, hogy növendékeink, akik a gyakorlatban helytálltak, az elmélet terén is elismerést fognak érdemelni.” [8] Az iskolai szervezetek működése igen szoros összefüggésben van Zánkay Cornélia később tárgyalt társadalmi tevékenységével.

7. kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről. Érdemes végigolvasni a tagság névsorát.

7. kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről. Érdemes végigolvasni a tagság névsorát.

E nehéz időszakban a tanulók erkölcsi nevelése igen fontos volt. A kollégák visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Zánkay Cornélia „szigorú, következetes, de egyben humánus elveket vallott” [9], és a képen látható dokumentum is ezt erősíti meg.

8. kép Iskolai hirdetmény 1933-ból

8. kép Iskolai hirdetmény 1933-ból

Szabó Irma egykori diák és tanár visszaemlékezésében megerősíti ezeket: „Mindezt tiszteletben tartottuk, mert megegyezett a szülők, a társadalom követelményrendszerével. Az egyenruhát pedig szerették, mert kifejezte, hogy ennek az iskolának a diákja lehet az, aki viseli.” [10] Az erkölcsi nevelés szigor más példáiban is megjelenik az igazgató személye: „Az iskolákban csak leány osztályok voltak. A szigorúság azonban nem csak ebben mutatkozott meg. Pl. 18 éves kor előtt nem sétálhattak a tanulók a Király utcában (ma Kossuth Lajos utca) és nem udvarolhattak az iskola növendékeinek.” Közli Horváth Tiborné egykori diák az 1970-es években (végzés éve: 1931). [11]

„Az iskola rendszabályai nagyon szigorúak voltak. Ha moziba, színházba akartak menni, írásos engedélyt kellett kérniük. Vasárnap kötelezően szentmisére kellett menniük együtt. Naponta 5 órájuk volt 8-tól 1-ig. Este 6 után otthon kellett lenniük. Az iskolába még ballagáskor sem mehettek be a meghívottak. Fiúkkal még az utcán sem mehettünk végig. Egyszer a villamoson egy szemben ülő fiúval beszélgettem. Az igazgatónő észrevette, másnap behívatott és figyelmeztetett.” Közli Haieness Jenőné egykori diák (végzés éve: 1929). [12]

Harmadrészt kell megemlíteni azt a széles körű társadalmi tevékenységet, ami nagyban jellemzi Zánkay Cornélia életét. Az iskolai értesítők igen jó forrást biztosítanak ennek tanulmányozására (sőt lehetőséget adnak arra is, hogy az országos vagy éppen a helyi szervezetek fontosságára felfigyeljünk). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tevékenységi köröket, melyekben az igazgatónő aktívan vett részt:

– a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület magyar csoportjának választmányi tagja,
– a Nemzeti  Szabadtanítás Pécsi Egyesülete igazgatósági tagja,
– alelnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete pécsi csoportjának,
– igazgatója a pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének,
– a Mecsek Egyesület tagja,
– a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének tagja,
– a Pécsi Múzeumi Egyesület tagja,
– a Pécsi Jótékony Nőegylet tagja,
– a Pécsi Gyorsírók Egyesülete tagja,
– 1937-től a Magyar Adria Egyesület tagja,
– a Pécsi Pedagógusok Körében tag,
– a Pécsi Stefánia Egyesület tagja,
– 1938-tól a Légoltalmi Liga tagja,
– az Instituto Italiano di Cultura tagja,
– MANSZ pécsi tanügyi szakosztályának társelnöke (1939),
– tanügyi főtanácsos (1940).

Az iskolai értesítők alapján megállapíthatjuk, hogy ez a széles közéleti tevékenység tanártársait is jellemezte, talán az igazgatónő példája személyesen is ösztönözte őket. Ugyanakkor ez a felsorolás hűen tükrözi Pécs város egyesületi életének sokszínűségét is.

A TGYO gyűjteményében található iskolai évkönyvek/értesítők újrafelfedezése ösztönözheti azokat, akik iskolatörténeti kutatásokat végeznek, és ennek segítségével kívánják a múlt századi Pécs összefüggéseit tanulmányozni, bemutatni.

 

Az összeállítást készítette: Vojcsik József

A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának tanára

 

Képjegyzék

  1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
  2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
  3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság időszakából (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  5.  kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola. (Régi pécsi iskolák albuma 1868-1948. http://emu.jpm.hu/iskola/)
  6. kép Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  7.  kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről.
  8.  kép Iskolai hirdetmény 1933-ból (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)

Források és a felhasznált irodalom

Vasárnap megalakult a Pécsett a női kereskedelmi iskolát végzettek szövetsége. Dunántúl, 1929. február 26. 3.
Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
Pécs Lexikon I-II. Pécs, 2010.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs, 1933.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1933-34. iskolai évről. Pécs, 1934.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1934-35 iskolai évről. Pécs, 1935.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1935-36. iskolai évről. Pécs 1936.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1937-38. iskolai évről. Pécs 1938.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1939-40. iskolai évről. Pécs 1940.
[1] Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs 1933.
[2] Életéről, tevékenységéről még: Pécs Lexikon II. 2010. 414.
[3] Pécs Lexikon 2010. II. 164. Az iskolatörténet bővebb összefoglalása megtalálható Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
[4] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 18.
[5] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 20-21.
[6] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[7] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 65.
[8] Értesítő 1933/34. 5-6.
[9] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013.12.
[10] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 20.
[11] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[12] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.

Első tudósítások a harkányi gyógyvízről

Tags

, , , , , , , , ,

A baranyai fürdők közül legismertebb és leglátogatottabb a harkányi gyógyfürdő. Batthyány Antal birtokának csatornaásási munkálatai közben fedezték fel a forrást 1823-ban. Harkány népszerűsítéséért nagyon sokat tett Patkovics (Patkovich) József, aki gyógyvízzé nyilváníttatta a gyógyforrás vizét, s fürdőorvosként is működött a telepen. Első tudósítása a Tudományos Gyűjtemény hasábjain jelent meg már 1825-ben, alig két évvel forrás felfedezése után. E korai időszakban is – bár még viszonylag kevés idő telt el a fürdő kiépítése óta – 33 különféle betegséget sorol fel, melynek kezelésénél a víz hatásosnak bizonyult. [1] A gyógyvíz megtalálását igen jelentős eseményként értékeli a szerző: „Baranyának — a’ termékenyebb föld’ és a’ szorgalom’ adakozó javadalmaival egyébkínt is bőven megáldott — Megyéjében, hogy ezen boldog tartománynak lakosai semmiben se szükölködjenek, legfőbb kincsét, az egészségnek forrását is felnyitotta a természet.” [2]

tudományosgyűjtemény

1833-ban a Bugát Pál és Schedel Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár című folyóirat is foglalkozik a hazai gyógyvizekkel. Előző évben megjelent Berlinben Osann professzor európai fürdőket ismertető kézikönyve, melyben magyar gyógyvízforrásokat is bemutat. Az Orvosi Tár szerkesztői a magyarországi fürdőket ismertető részek bőséges kivonatát adják a folyóiratban, kiegészítve a berlini professzor anyagát hazai anyaggal is.  Harkány bemutatása kapcsán megjegyzik, hogy ugyan csak 10 év telt el a forrás felfedezése óta, de már ezrek gyűlnek össze minden nyári szezonban a fürdőhelyen. 1833-ban Harkányban egy közös és 14 külön fürdőt használhattak a kúrára érkezők. Ekkor három forrásból nyerték a vizet: az első a büdös vagy siklósi tó, a második forrás kb. fél órányira található Harkánytól, valamint a főforrás, mely a fürdőt látta el hévízzel. A vizet összetételénél fogva az égvényes-sóskénhévizek csoportjába sorolják. Az Orvosi Tár is hivatkozik Patkovics József korábbi adataira, aki ivókúra (4-8 pohár), valamint fürdő és iszappakolás formájában ajánlja felhasználni a gyógyvizet. A pécsi orvos adatai alapján a következő bajok gyógyításához használható a harkányi víz:

  • köszvény és csúz,
  • altesti pangások, aranyér, máj- és lépdaganatok, sárgaság, epebajok,
  • idült kütegek,
  • idült idegbetegség,
  • gyomorgörcs, reszketés, bénulások,
  • mirigy- és nyirokrendszeri betegségek,
  • tagzsugorodás, csonttörések. [3]

orvosi tár

Patkovics József A’ harkányi hévvíz és gyógyereje (Pécs, 1846.) című művét az Orvosok és Természetvizsgálók 1845-ös gyűlésének alkalmából írta. Így ír a víz gyógyhatásának felfedezéséről: „Valódi tény ellenben az: hogy Méltóságos Gróf Batthyányi Antal földes urasága ezen forrásnak terjedelmes siklósi uradalmában több évekig folytonosan tetemes költségekkel csatornák és töltések által sok mocsárok’ kiszáradtát eszközölvén, háladó jobbágyainak jobb létét ’s egészségét előmozdítá. Illy csatornaásás alkalmakor, melly a’ Harkányhoz közellévő mocsárt elenyésztesse, az árkometszők forró melegen kiömlő vizre akadtak, a’ folytonozott munka közt több ily forró források találtattak.

Történvén: hogy a’ munkálatok közül egy dagadt térddel és lábszaggatással küszködő gyűdi ember ezen forró ’s hideg vizzel vegyitett források körül dolgozván, jótékony hatását érezte, minek következtében egy ideig a’ fürdést abban folytatván, 1823dik évi october hóban szenvedésétől tökéletesen megszabadult.” [4]

A harkányi hévíz és gyógyereje

A csodálatos hatású víz híre hamar elterjedt a környéken, 1824-ben már a környező falvak betegei is felkeresték Harkányt. A nagyszámú látogató miatt Batthyány gróf az első fürdőt is kialakíttatja, egyszerű fürdőépületet emelnek és a források tisztántartására is ügyelnek: „…nyáron a’ falunépség minden részről ide tolulván, ezen viznek hol nagyobb, hol kisebb csudatetteit miden tájakban hirdette, mit a’ közellévő Gyűd’ zarándokai is hihetőleg gyarapítottak.

A’ midőn az uradalmi tisztség a’ beteg emberek’ Harkányra való nagy csődületét, ’s ezen viznek gyógyerejét tapasztalta, 1824dik évi julius hóban ipar’s figyelemmel lépett a’ hévforrások’ egybegyűjtése-, a’ hideg viznek kirekesztése-, úgy a’ sinlődők’ számára hajlék’ és fürdői kéjelmesség készitéséhez. A’ kitisztitatott főforrástól a’ hideg mocsárviz egy oda alkalmaztatott kád által kirekesztetvén; a’ hideg szivárgó víz elmellőzése miatt lecsapoló csatornák ásatvák; a’ környékk nád- ’s kákától tisztitatván; a’ meleg forrás körül fürdőkádak állitattak; néhány fürdőszoba, egy ebédlő ’s konyha rögtön deszkákból emelkedvén; ’s így rövid idő alatt mintegy varázslat által alakul az első évre a’ fürdőintézet.” [5]

harkány_természetvizsálók_1845

Harkányfürdő 1845-ben (Harkány Gyógyfürdő. Budapest, [193?] 2.)

Patkovics a víz gyógyhatását esetleírásokkal is igyekszik alátámasztani, az ekkor már 800 feljegyzett gyógyulásból ismerteti a legérdekesebb eseteket könyvének toldalékában. [6] Egy 17 éves döbröközi legény, aki 10 éve nem tudott már talpra állni, 60 fürdő után tökéletes egészségnek örvendett, sőt Harkányban még táncmulatságon is részt vett. A harkányi vizet ivókúra formájában is fogyasztotta az a 49 éves plébános, kit minden étkezés után súlyos gyomorgörcsök gyötörtek, egészen le is fogyott a betegség miatt. A harkányi víz és fürdőkúra teljesen meggyógyította, sőt elvesztett súlyát is visszanyerte. Egy 37 éves kereskedő utazás közben megfázott, minek következtében köszvényrohamok kínozták mindkét lábát, s a jobb lába zsugorodni kezdett. 28 fürdő vétele után mankóit eldobva saját lábán hagyta el a fürdőt. De női bajokra is javallja a harkányi kezelést, egy 30 éves uradalmi tisztnő, ki 9 év óta magtalanul férjes, 36 fürdő és ivókúra után pár hónap elteltével gyermekáldásban részesült.

Haas Mihály Baranyáról szóló könyvét 1845-ben jelentette meg [7], szintén az Orvosok és Természetvizsgálók országos gyűlésének alkalmából. Külön fejezetben foglalkozik Harkánnyal, melynek legfőbb nevezetességét csodahatású fürdőjében találta meg.  Haas 800-1000 vendégre teszi az évi látogatószámot. A nemrég épült új fürdőházban 14, míg a régiben 10 korona volt a fürdőjegy ára. Az uraság jóvoltából a szegények ingyen is fürödhettek. Patkovicshoz hasonlóan ő is különösen a köszvény, csúz, bőr-, nyirokbetegségek és mirigyrendszeri, altesti problémákra ajánlja a gyógyvizet.

haas

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina

Irodalom

Haas Mihály: Baranya. Emlékirat, mellyel a’ Pécsett 1845 aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik […] Scitovszky János pécsi püspök. Pécs, Lyceum Nyomda, 1845.
Harkány Gyógyfürdő. Budapest, Országos Központi Községi Nyomda Rt., [193?]
[Patkovics József]: A’ Harkányi Ferdők. (Baranya Vármegyében) Tudományos Gyűjtemény (1825):12. 13-25.
Patkovics József: A’ harkányi hévvíz és gyógyereje. Pécs, Lyceum Nyomda, 1846.
A’ magyar és erdélyi gyógyvizek. Orvosi Tár (1833):4. 64-79.

[1] Patkovics 1825. 24.
[2] Patkovics 1825. 14.
[3] Orvosi Tár 1833. 76-78.
[4] Patkovics 1846. 6.
[5] Patkovics 1846. 7.
[6] Patkovics 1846. 28-37.
[7] Haas 1845. 333-334.