„KÖVETKEZETESSÉG és HUMANITÁS” Szőkéné dr. Zánkay Cornélia igazgatói működése (1922–1946) a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolában

Tags

, , , , , ,

 

1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei

1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei

 

A Pécsi Tudományegyetem Történeti Osztályának gyűjteménye számos nagy múltú pécsi iskola évkönyvét, iskolai értesítőjét őrzi az 1945 előtti időszakból. Ezek a dokumentumok sokat segítenek az iskolatörténeti kutatások során. Lehet, hogy a TGYO-on őrzött anyag egy része megtalálható más gyűjteményekben is, mégis érdemes belelapozni az itt megtalálható értesítőkbe, hiszen például olyan háttérinformációkhoz juthatunk, hogy mennyire fontos volt az 1930-as években, hogy az iskolák működéséről készített összegzéseket az igazgató-bizottsági tagok – jelen esetben Dr. lovag Vasváry Ferenc, aki az Erzsébet Tudományegyetem professzora és rektora is volt – megkapják. Zánkay Cornélia, a pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskola igazgatónője különösen nagy gondot fordított arra, hogy a szűkös körülmények ellenére az iskolai értesítő évenként megjelenjen, s ezt a városban működő közintézmények, könyvtárak is megkapják. [1]

2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről

2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről

E rövid bejegyzésben a pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola egykori igazgatónőjére, Szőkéné Dr. Zánkay Cornéliára (1885–1977) [2] emlékezünk.

A pécsi Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola napjainkban a Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolája (2016. szeptember 1-jétől Szakgimnáziuma) néven működik [3], ahol Szőkéné Dr. Zánkay Cornélia 1922–1946 között volt iskolaigazgató.

3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben

3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben

Az 1912-ben létrehozott Pécsi Városi Női Felsőkereskedelmi Iskola azt a hosszú folyamatot bizonyítja, hogy milyen nagy szükség volt a lányok középfokú tanulmányainak biztosítására, arra, hogy a munkaerőpiacon képzett szakemberként jelenjenek meg, a kezdetben 3 évfolyamos képzés az 1920-as évektől már éreztette pozitív hatását Pécs és a szűkebb régió életében. Az intézmény számos névváltoztatáson ment keresztül (1921/1922-es tanévtől lett Négy Évfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskola, ami mutatja a szakképzés megerősödését is), és több épületben folyt az oktatás (pl.: Ciszterci Rend Apáca utcai házának I. emeletén, Várady Antal utca – az épület eredetileg felsőkereskedelmi iskolaként épült (1913) [4], Mária utca 4. stb.).

4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság” időszakából

4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság” időszakából

Az iskola első igazgatójának, Schindler Józsefnek (1912–1922) a munkáját veszi át Zánkay Cornélia, aki 1913-tól helyettes tanárként tanított magyart, történelmet, német levelezést és az ifjúsági könyvtárat is vezette. 1914-től rendes tanárként, osztályfőnöki megbízást kap. 1921-ben igazgatóhelyettesként dolgozik, 1923-tól megbízott igazgató, majd 1929-től véglegesítik igazgatói megbízását.

Igazgatói működése alatt több jelentős esemény történik.

Egyrészt az iskolatörténet az 1923 és 1953 közötti időszakot a „hontalanság” korának nevezi, mert az intézménynek el kellett hagynia a Várady Antal utcai épületet és csak 1953-ra költözhetett be a Temesvár utcai épületrészbe.

5. kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola.

5. kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola.

Ezen körülmény nagyon megnehezítette a folyamatos és magas színvonalú szakmai képzés biztosítását, de Zánkay Cornélia kiváló szakembereket gyűjtött maga köré, akik közös elvek mentén dolgozva végezték az oktató-nevelő munkát.

6. Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben

6. Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben

Másrészt külön válik a fiú és a női felső kereskedelmi iskolai képzés. Ez azért okoz nehézséget, mert a tanfelszerelések jelentős része a fiúiskolában marad. Az 1920-as, 1930-as években nincs fizika és kémia szertára az intézménynek. A szaktanárok és az adományozók tevékenységét dicséri, hogy az 1925/1926-os tanévben létrejön az áruismeret szertár, majd ezt követi a földrajz szertár is. Zánkay Cornélia nagy hangsúlyt helyezett a korszak új oktatástechnikai eszközeinek beszerzésére és működtetésére is. Ennek köszönhetően az 1935/1936-os tanévtől az iskola keskenyfilm vetítésére alkalmas vetítőgépet kapott, bár külön terem nem volt a vetítésre. [5]

A magas színvonalú képzés tantárgyai, óraszámai, a vizsgák anyaga mind-mind megtalálható az iskolai értesítőkben. De a képzés erősségét leginkább az bizonyítja, hogy a tanítványok hogyan emlékeznek minderre. Az 1937-ben végzett Fölker Judit így foglalja össze a szakképzés jellemzőit: „Az iskolában egész évben volt szakmai gyakorlat. Volt egy ún. gyakorló iroda. Itt voltak az írógépek, könyvelőgépek stb. és itt mindig egy feladatot kellett végigvinni. Voltak az iskolában önképzőkörök. Ez abból állt, hogy egy hónapban egyszer-kétszer, a létszámtól függően, összegyűltek, és mindenki bejelentette, hogy miről szeretne írni ilyen önképzőköri dolgozatokat. Hasonlóan, mint ma, voltak országos versenyek különböző tantárgyakból, pl. történelem, gyorsírás stb. Gyorsírásból 250°-on országos bajnok voltam. 1936-1937-ben önképzőköri titkár lettem, azonban arra már nem emlékeszem, hogy akkor milyen témákról írtam. Érettségizni 8 tantárgyból kellett: magyarból, történelemből, közgazdaságtan és jogi ismeretekből, földrajz és áruismeretből, kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából. Magyarból szóbeli és írásbeli egyaránt volt. Közgazdaságtani témát húztam: a reklám szerepe a kereskedelemben. Történelemből szóbeli, közgazdaságtanból és jogi ismeretből, földrajzból és áruismertből, valamint németből szóbeli volt. Kereskedelmi számtanból, gyakorlóirodából, németből és franciából írásbelit kellett tenni.” [6]

A felsőkereskedelmi szakképzésben bekövetkezett változások hatására 1938-ban középiskolai rangra emelték az intézményt. Ettől kezdve egyetemen folytathatták tanulmányaikat a végzett növendékek, ami nagyban fokozta az iskola presztízsét: ezekben az években főleg a kiskereskedő, a kisiparos és köztisztviselő családok érezték fontosnak, hogy leánygyermekeik ezt az iskolatípust válasszák.

A boldog diákévek nem csupán a hétköznapi értelemben vett tanulást jelentették. A diákok Zánkay Cornélia igazgatósága alatt számos önképzőkörben fejleszthették képességeiket. Működött az Ifjúsági Önsegélyző Egyesület, a Lorántffy Zsuzsanna Önképzőkör, ami 1915-ben az akkor még tanár Zánkay Cornélia vezetésével jött létre [7], volt Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület, Mária Kongregáció, „Haladás” Gyorsíró Kör stb.

Az 1929/1930-as tanévben alapítják a Pécsi Női Felsőkereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségét, melyben Szőkéné dr. Zánkay Cornélia ügyvezető igazgatói feladatok vállal. Az 1933/1934-es értesítőben Lénárt Franciska foglalta össze az elvégzett munkát: „A Szövetség tagjai az iskolából kikerülve, a legkülömbözőbb társadalmi poziciókat foglalják el, – de van valami, amit mindegyikük egyformán hozott magával a kereskedelmi iskolából és ez az élet és a nemzet értékeinek megbecsülése a gyakorlat, a gazdaság szempontjából. A mi Szövetségünk rövid fennállása óta hasznos és értékes tevékenységet fejt ki. Állandó programja: a Szövetség rászorúló és érdemes tagjainak segitése, valamint az iskola növendékeinek támogatása. A jelenlegi súlyos viszonyok közepette ez az anyagi segitség igen értékes, bár nem nagy arányú.

Nagy jelentőségű volt a Szövetség életében a Szociális Szervezők intézményének létesítése, dr. Esztergár Lajos Szövetségünket kérte fel közreműködésre. A leánygimnázium és tanitóképző-intézet volt növendékeinek bevonásával indult meg a munka. Nem könnyü feladat és súlyos felelősség hárúl a „Szociális Szervezőkre”, akik azonban megállják helyüket és örömmel hallottuk a tanácsnok úr kijelentését, hogy a mi volt növendékeink iskolai előképzettség, praktikus érzék és lelkiismeretes munkateljesítmény szempontjából egyaránt jól megfelelnek. „Szociális Szervezőink” résztvesznek a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem alakult „Szociális tanfolyamon”, amely az első ilyen tanfolyam hazánkban; reméljük, hogy növendékeink, akik a gyakorlatban helytálltak, az elmélet terén is elismerést fognak érdemelni.” [8] Az iskolai szervezetek működése igen szoros összefüggésben van Zánkay Cornélia később tárgyalt társadalmi tevékenységével.

7. kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről. Érdemes végigolvasni a tagság névsorát.

7. kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről. Érdemes végigolvasni a tagság névsorát.

E nehéz időszakban a tanulók erkölcsi nevelése igen fontos volt. A kollégák visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Zánkay Cornélia „szigorú, következetes, de egyben humánus elveket vallott” [9], és a képen látható dokumentum is ezt erősíti meg.

8. kép Iskolai hirdetmény 1933-ból

8. kép Iskolai hirdetmény 1933-ból

Szabó Irma egykori diák és tanár visszaemlékezésében megerősíti ezeket: „Mindezt tiszteletben tartottuk, mert megegyezett a szülők, a társadalom követelményrendszerével. Az egyenruhát pedig szerették, mert kifejezte, hogy ennek az iskolának a diákja lehet az, aki viseli.” [10] Az erkölcsi nevelés szigor más példáiban is megjelenik az igazgató személye: „Az iskolákban csak leány osztályok voltak. A szigorúság azonban nem csak ebben mutatkozott meg. Pl. 18 éves kor előtt nem sétálhattak a tanulók a Király utcában (ma Kossuth Lajos utca) és nem udvarolhattak az iskola növendékeinek.” Közli Horváth Tiborné egykori diák az 1970-es években (végzés éve: 1931). [11]

„Az iskola rendszabályai nagyon szigorúak voltak. Ha moziba, színházba akartak menni, írásos engedélyt kellett kérniük. Vasárnap kötelezően szentmisére kellett menniük együtt. Naponta 5 órájuk volt 8-tól 1-ig. Este 6 után otthon kellett lenniük. Az iskolába még ballagáskor sem mehettek be a meghívottak. Fiúkkal még az utcán sem mehettünk végig. Egyszer a villamoson egy szemben ülő fiúval beszélgettem. Az igazgatónő észrevette, másnap behívatott és figyelmeztetett.” Közli Haieness Jenőné egykori diák (végzés éve: 1929). [12]

Harmadrészt kell megemlíteni azt a széles körű társadalmi tevékenységet, ami nagyban jellemzi Zánkay Cornélia életét. Az iskolai értesítők igen jó forrást biztosítanak ennek tanulmányozására (sőt lehetőséget adnak arra is, hogy az országos vagy éppen a helyi szervezetek fontosságára felfigyeljünk). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tevékenységi köröket, melyekben az igazgatónő aktívan vett részt:

– a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület magyar csoportjának választmányi tagja,
– a Nemzeti  Szabadtanítás Pécsi Egyesülete igazgatósági tagja,
– alelnöke az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete pécsi csoportjának,
– igazgatója a pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskolát Végzettek Szövetségének,
– a Mecsek Egyesület tagja,
– a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének tagja,
– a Pécsi Múzeumi Egyesület tagja,
– a Pécsi Jótékony Nőegylet tagja,
– a Pécsi Gyorsírók Egyesülete tagja,
– 1937-től a Magyar Adria Egyesület tagja,
– a Pécsi Pedagógusok Körében tag,
– a Pécsi Stefánia Egyesület tagja,
– 1938-tól a Légoltalmi Liga tagja,
– az Instituto Italiano di Cultura tagja,
– MANSZ pécsi tanügyi szakosztályának társelnöke (1939),
– tanügyi főtanácsos (1940).

Az iskolai értesítők alapján megállapíthatjuk, hogy ez a széles közéleti tevékenység tanártársait is jellemezte, talán az igazgatónő példája személyesen is ösztönözte őket. Ugyanakkor ez a felsorolás hűen tükrözi Pécs város egyesületi életének sokszínűségét is.

A TGYO gyűjteményében található iskolai évkönyvek/értesítők újrafelfedezése ösztönözheti azokat, akik iskolatörténeti kutatásokat végeznek, és ennek segítségével kívánják a múlt századi Pécs összefüggéseit tanulmányozni, bemutatni.

 

Az összeállítást készítette: Vojcsik József

A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának tanára

 

Képjegyzék

  1. kép a Pécsi Női Felső Kereskedelmi Iskola évkönyvei (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
  2. kép A Vasváry Ferenc részére küldött értesítő az 1932/33-as tanévről (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)
  3. kép Zánkay Cornélia munkahelye a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  4. kép Az intézmény tanári szobája a Mária utcában, a „hontalanság időszakából (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  5.  kép A Felsőkereskedelmi Iskola (ekkor még fiú-lány együtt) épülete a Várady Antal utcában. 1913–1922 között itt működött az iskola. (Régi pécsi iskolák albuma 1868-1948. http://emu.jpm.hu/iskola/)
  6. kép Az iskola nevelőtestülete az 1920/30-as években a Mária utcai épületben (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)
  7.  kép A Dunántúl 1929. február 26-án megjelent írása a szövetség létrejöttéről.
  8.  kép Iskolai hirdetmény 1933-ból (Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteménye)

Források és a felhasznált irodalom

Vasárnap megalakult a Pécsett a női kereskedelmi iskolát végzettek szövetsége. Dunántúl, 1929. február 26. 3.
Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
Pécs Lexikon I-II. Pécs, 2010.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs, 1933.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1933-34. iskolai évről. Pécs, 1934.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1934-35 iskolai évről. Pécs, 1935.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1935-36. iskolai évről. Pécs 1936.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1937-38. iskolai évről. Pécs 1938.
Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1939-40. iskolai évről. Pécs 1940.
[1] Pécs szab. kir. város államilag segélyezett Négyévfolyamú női kereskedelmi iskolájának értesítője az 1932-33. iskolai évről. Pécs 1933.
[2] Életéről, tevékenységéről még: Pécs Lexikon II. 2010. 414.
[3] Pécs Lexikon 2010. II. 164. Az iskolatörténet bővebb összefoglalása megtalálható Gergely Éva – Pék Ágnes – Vojcsik József (szerk.): Radnóti Miklós közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1912–2012. Pécs, 2013.
[4] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 18.
[5] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 20-21.
[6] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[7] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 65.
[8] Értesítő 1933/34. 5-6.
[9] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013.12.
[10] Gergely  – Pék – Vojcsik 2013. 20.
[11] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.
[12] A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolájának iskolatörténeti gyűjteményének gyűjtéséből.

Első tudósítások a harkányi gyógyvízről

Tags

, , , , , , , , ,

A baranyai fürdők közül legismertebb és leglátogatottabb a harkányi gyógyfürdő. Batthyány Antal birtokának csatornaásási munkálatai közben fedezték fel a forrást 1823-ban. Harkány népszerűsítéséért nagyon sokat tett Patkovics (Patkovich) József, aki gyógyvízzé nyilváníttatta a gyógyforrás vizét, s fürdőorvosként is működött a telepen. Első tudósítása a Tudományos Gyűjtemény hasábjain jelent meg már 1825-ben, alig két évvel forrás felfedezése után. E korai időszakban is – bár még viszonylag kevés idő telt el a fürdő kiépítése óta – 33 különféle betegséget sorol fel, melynek kezelésénél a víz hatásosnak bizonyult. [1] A gyógyvíz megtalálását igen jelentős eseményként értékeli a szerző: „Baranyának — a’ termékenyebb föld’ és a’ szorgalom’ adakozó javadalmaival egyébkínt is bőven megáldott — Megyéjében, hogy ezen boldog tartománynak lakosai semmiben se szükölködjenek, legfőbb kincsét, az egészségnek forrását is felnyitotta a természet.” [2]

tudományosgyűjtemény

1833-ban a Bugát Pál és Schedel Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár című folyóirat is foglalkozik a hazai gyógyvizekkel. Előző évben megjelent Berlinben Osann professzor európai fürdőket ismertető kézikönyve, melyben magyar gyógyvízforrásokat is bemutat. Az Orvosi Tár szerkesztői a magyarországi fürdőket ismertető részek bőséges kivonatát adják a folyóiratban, kiegészítve a berlini professzor anyagát hazai anyaggal is.  Harkány bemutatása kapcsán megjegyzik, hogy ugyan csak 10 év telt el a forrás felfedezése óta, de már ezrek gyűlnek össze minden nyári szezonban a fürdőhelyen. 1833-ban Harkányban egy közös és 14 külön fürdőt használhattak a kúrára érkezők. Ekkor három forrásból nyerték a vizet: az első a büdös vagy siklósi tó, a második forrás kb. fél órányira található Harkánytól, valamint a főforrás, mely a fürdőt látta el hévízzel. A vizet összetételénél fogva az égvényes-sóskénhévizek csoportjába sorolják. Az Orvosi Tár is hivatkozik Patkovics József korábbi adataira, aki ivókúra (4-8 pohár), valamint fürdő és iszappakolás formájában ajánlja felhasználni a gyógyvizet. A pécsi orvos adatai alapján a következő bajok gyógyításához használható a harkányi víz:

  • köszvény és csúz,
  • altesti pangások, aranyér, máj- és lépdaganatok, sárgaság, epebajok,
  • idült kütegek,
  • idült idegbetegség,
  • gyomorgörcs, reszketés, bénulások,
  • mirigy- és nyirokrendszeri betegségek,
  • tagzsugorodás, csonttörések. [3]

orvosi tár

Patkovics József A’ harkányi hévvíz és gyógyereje (Pécs, 1846.) című művét az Orvosok és Természetvizsgálók 1845-ös gyűlésének alkalmából írta. Így ír a víz gyógyhatásának felfedezéséről: „Valódi tény ellenben az: hogy Méltóságos Gróf Batthyányi Antal földes urasága ezen forrásnak terjedelmes siklósi uradalmában több évekig folytonosan tetemes költségekkel csatornák és töltések által sok mocsárok’ kiszáradtát eszközölvén, háladó jobbágyainak jobb létét ’s egészségét előmozdítá. Illy csatornaásás alkalmakor, melly a’ Harkányhoz közellévő mocsárt elenyésztesse, az árkometszők forró melegen kiömlő vizre akadtak, a’ folytonozott munka közt több ily forró források találtattak.

Történvén: hogy a’ munkálatok közül egy dagadt térddel és lábszaggatással küszködő gyűdi ember ezen forró ’s hideg vizzel vegyitett források körül dolgozván, jótékony hatását érezte, minek következtében egy ideig a’ fürdést abban folytatván, 1823dik évi october hóban szenvedésétől tökéletesen megszabadult.” [4]

A harkányi hévíz és gyógyereje

A csodálatos hatású víz híre hamar elterjedt a környéken, 1824-ben már a környező falvak betegei is felkeresték Harkányt. A nagyszámú látogató miatt Batthyány gróf az első fürdőt is kialakíttatja, egyszerű fürdőépületet emelnek és a források tisztántartására is ügyelnek: „…nyáron a’ falunépség minden részről ide tolulván, ezen viznek hol nagyobb, hol kisebb csudatetteit miden tájakban hirdette, mit a’ közellévő Gyűd’ zarándokai is hihetőleg gyarapítottak.

A’ midőn az uradalmi tisztség a’ beteg emberek’ Harkányra való nagy csődületét, ’s ezen viznek gyógyerejét tapasztalta, 1824dik évi julius hóban ipar’s figyelemmel lépett a’ hévforrások’ egybegyűjtése-, a’ hideg viznek kirekesztése-, úgy a’ sinlődők’ számára hajlék’ és fürdői kéjelmesség készitéséhez. A’ kitisztitatott főforrástól a’ hideg mocsárviz egy oda alkalmaztatott kád által kirekesztetvén; a’ hideg szivárgó víz elmellőzése miatt lecsapoló csatornák ásatvák; a’ környékk nád- ’s kákától tisztitatván; a’ meleg forrás körül fürdőkádak állitattak; néhány fürdőszoba, egy ebédlő ’s konyha rögtön deszkákból emelkedvén; ’s így rövid idő alatt mintegy varázslat által alakul az első évre a’ fürdőintézet.” [5]

harkány_természetvizsálók_1845

Harkányfürdő 1845-ben (Harkány Gyógyfürdő. Budapest, [193?] 2.)

Patkovics a víz gyógyhatását esetleírásokkal is igyekszik alátámasztani, az ekkor már 800 feljegyzett gyógyulásból ismerteti a legérdekesebb eseteket könyvének toldalékában. [6] Egy 17 éves döbröközi legény, aki 10 éve nem tudott már talpra állni, 60 fürdő után tökéletes egészségnek örvendett, sőt Harkányban még táncmulatságon is részt vett. A harkányi vizet ivókúra formájában is fogyasztotta az a 49 éves plébános, kit minden étkezés után súlyos gyomorgörcsök gyötörtek, egészen le is fogyott a betegség miatt. A harkányi víz és fürdőkúra teljesen meggyógyította, sőt elvesztett súlyát is visszanyerte. Egy 37 éves kereskedő utazás közben megfázott, minek következtében köszvényrohamok kínozták mindkét lábát, s a jobb lába zsugorodni kezdett. 28 fürdő vétele után mankóit eldobva saját lábán hagyta el a fürdőt. De női bajokra is javallja a harkányi kezelést, egy 30 éves uradalmi tisztnő, ki 9 év óta magtalanul férjes, 36 fürdő és ivókúra után pár hónap elteltével gyermekáldásban részesült.

Haas Mihály Baranyáról szóló könyvét 1845-ben jelentette meg [7], szintén az Orvosok és Természetvizsgálók országos gyűlésének alkalmából. Külön fejezetben foglalkozik Harkánnyal, melynek legfőbb nevezetességét csodahatású fürdőjében találta meg.  Haas 800-1000 vendégre teszi az évi látogatószámot. A nemrég épült új fürdőházban 14, míg a régiben 10 korona volt a fürdőjegy ára. Az uraság jóvoltából a szegények ingyen is fürödhettek. Patkovicshoz hasonlóan ő is különösen a köszvény, csúz, bőr-, nyirokbetegségek és mirigyrendszeri, altesti problémákra ajánlja a gyógyvizet.

haas

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina

Irodalom

Haas Mihály: Baranya. Emlékirat, mellyel a’ Pécsett 1845 aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik […] Scitovszky János pécsi püspök. Pécs, Lyceum Nyomda, 1845.
Harkány Gyógyfürdő. Budapest, Országos Központi Községi Nyomda Rt., [193?]
[Patkovics József]: A’ Harkányi Ferdők. (Baranya Vármegyében) Tudományos Gyűjtemény (1825):12. 13-25.
Patkovics József: A’ harkányi hévvíz és gyógyereje. Pécs, Lyceum Nyomda, 1846.
A’ magyar és erdélyi gyógyvizek. Orvosi Tár (1833):4. 64-79.

[1] Patkovics 1825. 24.
[2] Patkovics 1825. 14.
[3] Orvosi Tár 1833. 76-78.
[4] Patkovics 1846. 6.
[5] Patkovics 1846. 7.
[6] Patkovics 1846. 28-37.
[7] Haas 1845. 333-334.

Múzeumok Éjszakája 2016

Tags

, , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A Klimo Könyvtár és a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozathoz. 2016. június 25-én, szombat délután megnyílik a nagykapu, hogy az érdeklődő nagyközönség beléphessen rajta. Az este folyamán három állandó kiállítás és kettő új időszaki kiállítás lesz ingyenesen megtekinthető a Szepesy Ignác utca 3. szám alatt. A Klimo könyvtári idegenvezetések a következő órákban fognak indulni: 18.00, 19.00, 20.00, 21.00, 22.00, 23.00. A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény állandó interaktív kiállítása 16.00 és 24.00 óra között folyamatosan látogatható. A részletes program a Múzeumok Éjszakája hivatalos honlapján is olvasható.

aranyterem pecsi_egyetemtorteneti_gyujtemenyAz idegenvezetések mellett rendhagyó programokkal is készülünk. 2016-ban ünnepeljük Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. Az emlékévhez kapcsolódó kiállítást ezen az estén, 17.00 órakor nyitjuk meg. A vendégeket Fischerné Dárdai Ágnes könyvtári főigazgató köszönti, a kiállítást Lantosné Imre Mária ny. főiskolai docens nyitja meg egy szakmai tárlatvezetéssel egybekötve.

Szent Márton kiállítás18.00 órától Hunyadi János, Ferenc József, Salvus és parádi gyógyvizek kóstolójával várjuk a vendégeket.

19.00 órától Dr. Gerencsér Gellért, a PTE Orvosi Népegészségtani Int. Környezet-egészségtani Tanszék egyetemi adjunktusa „A gyógyító víz ereje – balneológia a Kárpát-medencében” címmel tart izgalmas előadást a különböző vizek, iszapok eredetéről, jelentőségéről és a magyar balneológia történetének néhány érdekességéről.

gyógyvizek20.00 órától Projekt Akusztik koncert várja az akusztikus pop-rock zene kedvelőit. A zenekar tagjai: Bíró Balázs – gitár, vokál; Fülöp Márton – basszusgitár, ének; Hajba Gergő – gitár; Keszthelyi Ádám – cajón, ütősök; Várvölgyi Anita – ének.

A rendezvény ideje alatt, 16.00-20.00 óráig kézműves programokkal, Márton napi libakészítéssel, origami hajóúsztatással és kvízjátékkal várjuk a gyermekes családokat.

20.45-kor a kvízjáték helyes válaszadói között értékes nyereményeket fogunk kisorsolni. Főnyeremény: sikondai egész napos fürdőbelépő 2 fő részére, illetve egy egész napos harkányi csúszdajegy. További nyeremények: PTE bor, egyetemi ajándéktárgyak, Széchenyi Gyógyfürdő ivópoharak.

Ingyenesen látogatható kiállítások

Időszaki kiállítás
„Jöjjön-e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra

A 2016. évi időszaki kiállításunk témája a gyógyfürdők, vízgyógyászat és fürdőélet, amely a Balneológiai Társaság 125 éves jubileumához kapcsolódik. A tárlatban, a magyarországi és kiemelten a baranyai gyógyfürdőket, a balneológia szakirodalmát és a gyógyító vizeket, fürdőéletet kívánjuk bemutatni több mint 250 darab könyv és képeslap, illetve több mint félszáz tárgy és műszer segítségével. A kiállítás legrégebbi, 1714-ben kiadott kötetétől kezdve, a napjainkban megjelent szakirodalom is megtekinthető.

BalatonfüredKrisztus katonája – Szent Márton élete és emlékezete

A kiállításon Szent Márton életét, a pogányság elleni küzdelmét és egyházépítő tevékenységét kívánjuk bemutatni. A katolikus egyház egyik kultikus szentjéhez kapcsolódóan az európai országokban, így Magyarországon is több népszokás alakult ki, melyek még színesebbé teszik a püspök emlékezetét. Térképek és fotók segítségével Szent Márton életútját egy baranyai és európai barangoláson keresztül elevenítjük meg.

Szepesy-teremÁllandó kiállítás
Dokumentumok a Klimo Könyvtár történetéből

A hajdani püspöki könyvtárat Klimo György pécsi püspök 1774-ben alapította. A könyvkiadás elősegítésére papírmalmot alapított a Tettyén, és Pécsre hívta Engel János József nyomdászt. Báró Négyesy Szepesy Ignác püspök 1832-ben költöztette át a könyvtárat a jelenlegi helyére, a Szepesy utcai épületbe. A köteteket két teremben helyezte el, a kötések színe és méret szerint rendezve. A gyűjtemény 1923-ban a Pécsre menekülő pozsonyi Királyi Erzsébet Tudományegyetem kezelésébe került, gróf Zichy Gyula megyéspüspök nagylelkű felajánlása révén.

Nos Maria Teresia...AranyteremKöltők, tudósok és kötéstípusok

Állandó kiállításunk megtekintése során megismerkedhetnek a könyvtárban őrzött különleges dokumentumokkal, könyvekkel és a könyvkultúra fejlődésével. A bibliotéka közel 35.000 kötettel büszkélkedhet. Az aranyozott bőr- és pergamentkötésű kötetek meghitt hangulatot varázsolnak a könyvtárnak.

Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás

A kiállítás a pécsi felsőoktatás történetét mutatja be a középkortól napjainkig, öt termen keresztül. Az interaktív kiállítás első terme a középkori pécsi egyetem gótikus hangulatát idézi. A második terem egy reneszánsz studiolo egykori kinézetét mutatja be, a hét szabad művészet tudományágait is megjelenítve. A pécsi felsőoktatás 20 – 21. századi története a harmadik teremben tekinthető meg. A látogatók egykori hallgatóktól és tanároktól fennmaradt hanganyagok segítségével belehallgathatnak az egyetemi élet mindennapjaiba, a kiállításban elhelyezett telefonok és régi rádió segítségével. A „rektori szobában” lévő régi Orion televízióban a pécsi egyetemhez kapcsolódó és a városról szóló rövidfilmeket is megtekinthetik a látogatók.

múzeumok éjszakájaAz összeállítást és a fotókat készítette: Gergely Zsuzsanna

 

Dudits Andor freskója az Erzsébet Tudományegyetemen

Tags

, , , , , , , , , ,

1923. október 14-én Halasy-Nagy József, a Pécsre menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem első rektora a következő szavakkal kezdte rektori székfoglaló beszédét: „Nem mindennapi esemény az, amely ma és itt egybegyűjtött bennünket. Egy egyetem működésének megkezdése még normális időkben is jelentős dátum szokott lenni nemcsak az egyetemi rangra emelkedő város, de az egész nemzeti élet és művelődés szempontjából is. Még inkább annak kell tekintenünk ezt a napot most, mikor az egész világot megrázó vihar után a menekült pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem először nyitja meg kapuit Pécsett, dicső emlékezetű Nagy Lajos királyunk régi egyetemi városában, hogy a hontalanság keserű esztendei után a tudománynak biztos fészket építsen törvény rendelte új székhelyén.” [1] Nagy Lajos király és az általa 1367-ben alapított egyetem pedig nem csak eszmeiségében jelent meg a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem megnyitásának napján, hanem az egyetem központi épületének aulájába készített Dudits Andor freskón is.

Dudits Andor, a 19-20. század egyik kiváló, de sokak által azóta elfeledett festőművésze volt, aki olajfestményei mellett olyan monumentális munkákat készített, mint a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületének falfestményei, a Kőbányai Részvény-sörfőzde házának mozaikfríze vagy a Fiumei úti Nemzeti Sírkert árkádos sírboltjának mozaikképe. [2]

1921. évi XXV. törvénycikkel az átmenetileg Budapestre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezték, ahol a rektorátust, az egyetemi hivatalokat, a jogi és a bölcsészettudományi karokat a M. kir. állami főreáliskola Rákóczi úti épületébe költöztették. [3] Az épületen ekkor elkezdődtek a felújítási munkák, ennek keretén belül kérte fel Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudits Andor festőművészt az aula freskójának elkészítésére. [4]

Az egyetem pécsi megnyitásának dátumához közeledve egyre több cikk jelent meg a Dunántúl című lapban az intézmény oktatóival, épületeivel kapcsolatban, és 1923-ban kiemelt figyelmet szenteltek Duditsnak és az általa készített freskónak is.

1923. április 28-én A pécsi egyetem a művészet szolgálatában címmel arról számoltak be a folyóirat hasábjain, hogy az egykori főreáliskola épületének átalakítási munkálatai a befejezéshez közelednek, ezért Pécsre érkezett Dudits, hogy megnézze a rendelkezésére álló falfelület méreteit. A művésznek ekkor már elképzelése is volt a festmény témájával kapcsolatban: a Nagy Lajos korabeli pécsi egyetemhez kapcsolódó motívumokkal szándékozta megjeleníteni a város és a felsőoktatás kapcsolatának történelmiségét. [5]

Pár nappal később, egy május 3-án megjelent közleményben újabb részleteket tártak az olvasók elé. A festő elkészült a festmény tervezésével, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kuno tetszését is elnyerte. [6] Nem csak egy méreteiben monumentális festményt [7] álmodott meg Dudits, hanem az ország történelmének egyik fontos eseményét tervezte meg az egyetem falára: „… a pécsi studium generale […] alapításának azt a mozzanatát ábrázolja, amikor Miklós püspök V. Orbán pápa dekretumát az egyház képviselőjének, a tanulóknak és a tanároknak tudomásul adja.” [8] A cikkben említést tesznek az aula további díszítéséről is, erről azonban nem írtak többet 1923-ban.

1. kép Dudits Andor vázlata az Erzsébet Tudományegyetem aulájába készített freskóhoz, 1923.

1. kép Dudits Andor vázlata az Erzsébet Tudományegyetem aulájába készített freskóhoz, 1923.

A freskó készítéséről szóló beszámoló legközelebb csak 1923. augusztus 30-án jelent meg a Dunántúlban, melyben amellett, hogy említést tesznek az egyetem költözésének aktuális helyzetéről, leginkább Dudits művészi nagyságát hangsúlyozták. Utaltak a festő egy másik monumentális alkotására, az „Eskü a Vérmezőn” című művére is, melyet 1923. május 13-án mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban. [9] A művész Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárral, helyettes egyetemi biztossal érkezett Pécsre [10], hogy megkezdje a közel 6 hétig tartó munkáját az egyetem aulájában. [11] Szeptember 4-én újabb cikket olvashatunk Dudits Andorral kapcsolatban, melyben az „Eskü a Vérmezőn” képének pécsi kiállításáról tudósítanak. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításából befolyt összeget a József tüdőbetegeket gondozó szanatóriumnak ajánlották fel, ezért akarták, hogy a festmény az ország több pontján, Pécsett és Szegeden is megtekinthető legyen. [12]

1923-ban Szőnyi Ottó, aki a Dunántúl külsős munkatársaként dolgozott [13], a freskót művészi és történeti szempontból is dicsérő szavakkal illeti: „…a kép közepében feltornyosuló pécsi székesegyház 14. századbeli alakjának rekonstruálása maga hangosan bizonyítja a művész lelkiismeretes gondosságát, mely nem csak a művészi hatás tényezőivel számol, hanem a tudomány pontosságot is kellőleg megbecsüli.” [14]

2. kép A pécsi egyetem megnyitása, 1923. október 14.

2. kép A pécsi egyetem megnyitása, 1923. október 14.

Dudits a festményen bár az 1367-es egyetemalapítás jelenetét ábrázolja, kortárs, a 20. századi egyetemhez kapcsolódó személyek láthatóak a freskón. A nádor Klebelsberg Kuno, kísérete pedig Halasy-Nagy József, rektor, Faluhelyi Ferenc, Pekár Mihály és az Erzsébet Tudományegyetem első tanárainak arcvonásait hordozza. [15] A háttérben a Havas Boldogasszony-templom, a Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház és Gázi Kászim pasa dzsámija. Érdekessége a képnek, hogy bár az 1367-es eseményeket ábrázolja, abban az időpontban sem a Havas Boldogasszony-templom, sem Gázi Kászim pasa dzsámija nem állt még. [16] A festmény így lenyomata a 20. század eleji Pécsnek, hiszen a dzsámi épületén még megtalálni a barokk tornyot is.

3. kép Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben.

3. kép Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben.

4. kép Freskórészlet 1.

4. kép Freskórészlet 1.

5. kép Freskórészlet 2.

5. kép Freskórészlet 2.

6. kép Freskórészlet 3.

6. kép Freskórészlet 3.

Dudits Andor freskója ma a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, a Halasy-Nagy József Aulában található, emléket állítva az első magyar egyetemnek és azoknak, akik fáradhatatlanul dolgoztak a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-as pécsi megnyitásán.

Az összeállítást készítette: Pálmai Dóra

Irodalom:

Dudits Eskü a vérmezőn képét kiállítják Pécsett. Dunántúl, 1923. 13. 199. sz. 1.
Éber László: Dudits Andor. Művészet. 1911. 10. 397 – 403.
Az egyetem költözködése. Holnap Pécsre érkezik Dudits festőművész. Dunántúl, 1923. 13. 195. sz. 1.
Gerő Ödön: Az építész látásról. Művészet. 1911. 10. 404 – 409.
Lengvári István: Szőnyi Ottó régészeti és művészettörténeti munkássága. In: Vonyó József (szerk.): Tanulmányok Pécs történetéből 2–3. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 173–180.
Nagy József: Egyetem és ideálizmus – Hit és tudás : Két rektori megnyitó beszéd. Pécs, 1923.
Mendöl Zsuzsanna: Dudits Andor. In: Pécs Lexikon I. Pécs, 2010. 181.
A pécsi egyetem aulájának freskója. Elkészült a tervezet. Dunántúl, 1923. 13. 99. sz. 4.
A pécsi egyetem a művészet szolgálatában. Dunántúl, 1923. 13. 96. sz. 2.
Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. Per Aspera ad Astra. 2014. 1. 2. sz. 37 – 61.
Reisz T. Csaba: „Eskü a Vérmezőn”. 2013. [2016. május 19.]
Szőnyi Ottó: Monumentális művészet Pécsett. Dunántúl, 1923. 13. 209. sz. 1.

Képek forrása:

  1. Dudits Andor: Freskóvázlat. (PTE Egyetemtörténeti Kiállítás – Fotó: Gergely Zsuzsanna)
  2. A pécsi egyetem megnyitása. 1923. október 14. (PTE PETGY Képgyűjtemény 2012.55.1)
  3. Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben. (Fotó: Dezső Krisztina)
  4. Freskórészlet 1. (Fotó: Dezső Krisztina)
  5. Freskórészlet 2. (Fotó: Dezső Krisztina)
  6. Freskórészlet 3. (Fotó: Dezső Krisztina)

[1] Nagy, 1923. 3.
[2] Éber, 1911. 397; Gerő, 1911. 404-409.
[3] Pilkhoffer, 2014. 39.
[4] [iv] Dunántúl, 1923. 96. 2.
[5] Dunántúl, 1923. 96. 2.
[6] Dunántúl, 1923. 99. 4.
[7] A freskót Dudits 10 méter széles és 4,5 méter magas falra tervezte meg. Dunántúl, 1923. 99. 4.
[8] Dunántúl, 1923. 99. 4.
[9] Reisz, 2013.
[10] Dunántúl, 1923. 195. 1.
[11] Dunántúl, 1923. 199. 1.
[12] Dunántúl, 1923. 199. 1.
[13] Lengvári, 1996. 176.
[14] Dunántúl, 1923. 209. 1.
[15] Mendöl, 2010. 181.
[16] Gázi Kászim pasa dzsámija a 16. század közepére, a Havas Boldogasszony-templom a 17. század végére készült el.

Herkulesfürdői emlékek

Tags

, , , , , , , , , , ,

Herkulesfürdő története

Herkulesfürdő már a római korban is ismert volt, Európa egyik legrégebbi gyógyhelye. „Ad aquas Herculi sacras” néven emlegették a helyet Traianus császár idejében. [1] A rómaiak alatti virágzó fürdőtelepülést a népvándorlás söpörte el. A magyar középkorban is működött itt fürdő, majd a török háborúk időszakában ismét elpusztult.

Ezután egy hosszabb kihagyás után 1734-ben merült fel ismét egy gyógyfürdő létesítésének gondolata. Gróf Hamilton altábornagy III. Károly császár rendeletére, a feltárt római romokra alapozva felépített néhány kisebb fürdőt és egy katonai telepet, ezek a létesítmények azonban már az 1737-es török háború alatt lerombolásra kerültek. Ekkor a fürdőt még Mehádiaként emlegették, mivel az azonos nevű községtől mindössze hét és fél kilométer távolságra volt található.

A gyógyfürdő és a fürdőtelep fejlődésében nagyon fontos szerepet kaptak az uralkodói látogatások. Az első ilyen meghatározó császári vizit I. Ferenc nevéhez fűződik. Ekkor kapta mai nevét is a település miszerint a császár óhaja az volt, hogy a „szokásos „Mehádiai fürdők” helyett a jövőben minden hivatalos okmányban a régi korból származó elnevezés „Herkulesfürdő” használtassék.” [2]

1. kép Mehádia 1820-as években

1. kép Mehádia 1820-as években

Az uralkodói látogatás után indult igazán fejlődésnek a fürdőtelep. Ekkor épülnek fel első impozáns fürdőházai és szállodái is. A telep első virágkora a 19. század ötvenes-hatvanas éveire esik, ekkor már méltán nevezhető mind szolgáltatásaiban, mind megjelenésében európai hírű fürdőnek.

I. Ferenc József 1852-ben látogatta meg Herkulesfürdőt, mikor is kijelentette, hogy „a Cserna völgyben van a földrész legszebb üdülőhelye”. [3] Rudolf trónörökös is többször vadászott a környező hegyekben, Erzsébet királyné is szívesen időzött a fürdőben. A királynéról nevezték el a környék egyik legszebb kilátópontját, az Erzsébet-csúcsot.

2. kép Mehádia az 1820-as években

2. kép Mehádia az 1820-as években

1896-ban hármas királytalálkozó helyszíne volt Herkulesfürdő, melyet egy ma már nem látható emléktábla hirdetett: „I. FERENCZ JÓZSEF dicsőséges uralkodó királyunk ő cs. és kir. felségének és felséges vendégeinek I. KÁROLY Románia királyának és I. SÁNDOR Szerbia királyának a Magyarország ezredéves fennállásakor rendezett ünnepségek során a dunai Vaskapu – csatorna megnyitása alkalmával 1896 évi szeptember hó 27- én Herkulesfürdőn tett legmagasabb látogatásának emlékére”[4]

1872-ben Herkulesfürdőn tartotta 16. nagygyűlését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szervezete. Az eseményre írta Munk Manó fürdőorvos Herkulesfürdőről szóló könyvét, mely nemcsak a gyógyhely és a gyógyvíz méltatását tartalmazza, hanem a környék történelmi, földrajzi, természeti és statisztikai bemutatását is.

3. kép Herkulesfürdő 1859-ben

3. kép Herkulesfürdő 1859-ben

A következő fontos esemény 1878-ban a fürdő vasúti forgalomba kapcsolása volt, ekkor épült az impozáns, neoreneszánsz vasútállomás épület. A vasút következtében jelentősen nőtt a látogatószám, a legjobb években akár meg is haladhatta a 8000 főt, a századforduló után akár a 10.000 főt is. [5] Korábban Bécsből vonattal és postakocsival 48, hajóval Orsova felé 60 órát kellett utazni, míg Pestről 36 órát vett igénybe az út, [6] míg a vasúti forgalomba kapcsolás után már 10 óra alatt a fürdőhelyre érhetett az utazó. [7]

4. kép A herkulesfürdői vasútállomás

4. kép A herkulesfürdői vasútállomás

A fürdő egyébként a magyar cs. és kir. katonai kincstár tulajdonában volt, a temesvári főkormányzósághoz tartozott. A helyhatóságot az 1816-ban felállított fürdői bizottmány képviselte, melynek tagjai a katonai parancsnok, a fürdőorvos és a fürdőigazgató voltak. Az üzemeltetést általában bérlők végezték. [8]

Herkulesfürdő látnivalói, fürdői és épületei

Munk Manó már idézett könyvében ismerteti a „gyógyhely földirati fekvését és tájrajzát”, kitér arra a festői környezetre, a hegyekkel határolt Cserna-patak völgyére, amely a kiváló gyógyvíz mellett Herkulesfürdő népszerűségét méltán növelte: „Ezen hegysor ott, hol a völgy mérsékelten kitágul s tőle szerény területet lehetett a gyógyhely számára kicsikarni, egy halmos láncolatot tolt az előtérbe e ez által a tájképek szépségének oly gazdagságát hozta létre, amely aligha ismétlődik többé valamely gyógyhelyen. A tenyészet különböző jellege két egyenetlen terjedelmü részre oszlik; egyik a magos alrész, növényzetbeli sokszerüsége és változatosságával, – a másikat a csúcsok képezik a különnemü fenyvek könnyed mezében.” [9]

A fürdőhely központja a Cserna jobb partján található fürdőtér, melynek felső végét az 1836-ban emelet római katolikus kápolna zárta le. A fürdőtér központjában emelkedett a bécsi Ramelmayer és Glanz által 1847-ben készített Herkulest ábrázoló ércszobor. A 3,5 méter magas szobor egy márványtalapzaton állt, melynek négy oldalán ércből készült oroszlánfejekből ivóvíz folyt.

A Cserna-hídjánál épült ki Herkulesfürdő keleti-házsora. Első épülete a Karolina-fürdő, amely mint „hűvös ízületfürdő” az 1700-as évek végén létesült. 1800-ban fából készült egy fürdőépület, majd 1825-ben kőburkolatot kapott, benne két különfürdőt alakítottak ki. 1865-ben a különfürdőket hattal szaporították, a kabinokat vörös márvánnyal bélelték, kupolákkal látták el.

5. kép Herkulesfürdői látkép az 1900-as évek elejéről

5. kép Herkulesfürdői látkép az 1900-as évek elejéről

A Karolina-fürdő után következett a kétemeletes, 1824-ben épült Ferenc Szálloda. A következő szálló, a Terézia Szálloda 1852-re épült fel, 114 jól berendezett szobájában beteg katonatisztek és nyugállományú katonai hivatalnokok kaptak elhelyezést. A Terézia Szálloda közvetlen összeköttetésben volt a Lajos-fürdővel. A Lajos-fürdő, a korábbi Zsindely-fürdő volt az első fürdőépület, amely zsindelytetőt kapott a telepen. A fürdőben 30 kabin, egy nagy társas-, egy katonai és két közfürdő szolgálta a fürdőzőket. A közfürdők a szegényebb sorsú, mindkét nembeli fürdővendégeket fogadták. A Lajos-fürdő volt a gyógyhely leglátogatottabb fürdőintézete.

A Lajos-fürdő katonafürdőjének előteréből folyosón lehetett átjutni a Katonafürdőházba, melyet beteg katonák használhattak őrmesteri rangtól lefelé. Itt 17 szoba, két konyha, két mosókamra és egy nagy bolt kapott helyet az épületben. A fürdőházak után az 1811-ben épült vendéglő-kávéház következett. Szintén 1811-ben épült a fürdőigazgatóság hivatali irodáit, a fürdőparancsnok és a fürdőorvos lakását magában foglaló igazgatósági épület. 1838-ban épült a Ferdinánd Szálloda, melyben 98 szoba várta a kúrára érkező vendégeket, az épületben gyógyszertár és egy kisebb vendéglő is helyet kapott.

A szálloda után az 1860-ban emelt Erzsébet-fürdő, a korábbi forró ízületfürdő impozáns, kupolás épülete emelkedett. A fürdőben kilenc kabinfürdőt vehettek igénybe a vendégek. A nyugati házsort az árucsarnok épülete zárta.

A Karolina-fürdőnél 1862-ben sétafolyosóval szélesített vashíd épült, mely a folyó jobb partján elhelyezkedő épületekhez vezetett. A Ferenc József Szálloda 1863-ban épült, 116 pazarul felszerelt szobával bírt. A szállót sétafolyosó kötötte össze a Társasteremmel (Gyógyterem), hol hangverseny- (a zenekar számára színpaddal) és társalgóterem mellett kávézót és éttermet is találhattak a látogatók. A Társasterem épülete előtt szépen rendben tartott park várta a sétálni vágyókat.

A Társasterem után bazársor, majd a Rudolf (Rezső)-udvar várta a szállóvendégeket 118 szobájával. A szállodából zárt folyosón lehetett átjutni a Mária-fürdőbe, mely kilenc kabinnal és egy társas fürdővel várta a gyógyulni vágyókat. A Mária-fürdőből folyosó vezetett a tetővel védett úszómedencéhez, melyhez 27 öltöző tartozott. Az épületek sorát a népkocsma, a kútmester és a fürdőszolgák házai, valamint a határőrház folytatta. 1865-ben épült a görög-keleti templom. A nyugati házsort a Ferenc-fürdő épülete zárta, melyben 1872-ben négy kabin és egy közfürdő várta a vendégeket.

6. kép A herkulesfürdői Rezső-udvar épülete

6. kép A herkulesfürdői Rezső-udvar épülete

Munk Manó írása idején még nem épült fel az lenyűgöző fürdőépület, amelyet Alpár Ignác tervei alapján 1883–1886 között emeltek francia reneszánsz stílusban. A Szapáry-fürdő érdekessége a Zsolnay majolikadíszítés volt. Szintén később, 1875-ben épült a Tatártzy villa, melyben Erzsébet királyné tartózkodott herkulesfürdői látogatásai alkalmával. 1900-ban még egy szállodát építettek, ekkor már szecessziós stílusban, mely a József főherceg nevet viselte.

A fürdőtelep körül több sétautat alakítottak ki, melyek kilátópontokhoz, természeti érdekességekhez vezettek. A sétautak padokkal ellátott, jól kiépített sétányok voltak. A sétát, a testmozgást a kúra fontos részének tekintették: a fürdőhelyi ismertetők részletesen leírják a sétautakat, ajánlva azokat nehézségi szintjük szerint a fürdővendégeknek. [10]

7. kép Herkulesfürdő helyszínvázlata 1871-ből

7. kép Herkulesfürdő helyszínvázlata 1871-ből

Gyógyvizek és –források, kezelések, szórakozási lehetőségek

Török Ignác 1859-ben 18 forrásról tud a fürdőtelepen, melyből tízet használtak [11], 1872-ben 17 forrást számolt össze Munk Manó, ezek közül gyógyhasználatra 9 forrást alkalmaztak. [12] A gyógyforrások a Cserna jobb és bal partján egyaránt fakadnak, hamuszürke tömött mészkőből vagy a fekete márgapalából lépnek ki. A Herkules-forrás kivételével kénvegyületeket tartalmaznak.  A hévizek hőmérséklete 28 és 56 C° között változik.

Herkulesfürdő forrásai: [13]

  1. Herkules-forrás: a legbőségesebb vízhozamú, keserűsós ízű forrás.
  2. Károly-forrás: csak ivókúrákhoz használt gyógyvíz.
  3. Lajos-forrás
  4. Karolina-forrás: a korábbi hűvös ízületfürdő utóda, vizét a melegebb Erzsébet-fürdő vízével keverve használták.
  5. Erzsébet-forrás
  6. Császár-forrás
  7. Nándor-forrás: a korábbi mészfürdő, zöldesszínű és ihatatlanul keserűsós ízű.
  8. Szemfürdő forrása
  9. József-kút: csak ivókúrákhoz használatos.
  10. Lábfürdő-forrás
  11. Ferenc-forrás
  12. Három hőforrás: csekély sótartalmú kénes források.

A fürdőidény május elsejétől szeptember végéig tartott, de a téli hónapokban is tartózkodtak – bár jóval kevesebben, mint a szezonban – a fürdőben. A főidény július és augusztus hónapban volt. A fürdőhely orvosi felügyeletét egy kinevezett kincstári fürdőorvos látta el, de 1914-ban rajta kívül még öt orvos praktizált a fürdőben. [14]

A gyógyvizek széles skálája állt rendelkezésre a kezeléseket a sós-, konyhasós-kénes-, szénsavas-sósfürdőkben lehetett igénybe venni. A gyógyvizes kezelések mellett  masszázsintézet, villamos-, nap- és légfürdő, ivó- és gyaloglási gyógymód is elérhető volt. A konyhasós-kénesfürdőket a csúz, ízületi gyulladások, köszvény, bőrbajok, szifilisz, idegbántalmak, zsába, isiász, sérülések, csonttörések és ficamok gyógyítására ajánlották. A sósfürdő vérszegénységben, ideggyengeségben, vese- és hólyagbántalmakban, női bajokban, érelmeszesedésben szenvedőknek nyújtott enyhülést. A hidegvíz-gyógyintézetben ideggyengeség, ideges gyomorbaj, bélbajok, ideges fejfájás, nemi zavarok, sápkor, elhájasodás, szívgörcs kezelése folyt. Ivókúrákat ajánlottak a Károly-kút vizéből a köszvényesek és gyomorbajosok számára. A szemforrás vizét kötőhártyalobok ellen használták. A gyaloglási gyógymód a szívbajosok, bénaságban szenvedők kúrája volt.

A kúrák megkezdése előtt javasolta a fürdőigazgatóság, hogy orvosa tanácsát kérje ki a beteg. A fürdők használatát szigorú szabályok írták elő: a fürdőórák reggel 4-től délelőtt 11-ig, majd délután 3-tól 6-ig tartottak. A fürdés sorrendjét előre meghatározták, ettől eltérni csak nagyon alapos indokkal lehetett. A fürdőkben illendő fürdőruhában kellett megjelenni, az úszkálás, bukdácsolás, szappanos fürdő és mindenféle illetlenség tiltott volt. A fürdőt csak a bérlőtől váltott fürdőjegy bemutatása mellett lehetett igénybe venni, de a vendégeknek joguk volt megbizonyosodni a fürdő elkészítésének szakszerűségéről, megmérhették a fürdővíz hőfokát is. [15]

Természetesen a fürdővendégek a kezelések közötti szünetekben is kellemesen szerették volna eltölteni az időt. A minden igényt kielégítő szállodák mellett vendéglők, kávéházak várták a látogatókat. Az árakat a fürdőigazgatóság szabályozta, igyekeztek azokat mérsékelten tartani. A kisebb bevásárlásokra, ajándéktárgyak beszerzésére a helyi üzletekben is lehetőség adódott. A lelki és vallásos életet a katolikus és görögkeleti templomok szolgálták, ahol minden ünnep- és vasárnap istentiszteletet tartottak.

A fürdőigazgatóság igyekezett a szabadidő eltöltése iránti igényeket is kielégíteni, az 1914-es ismertetőben szórakozások címszó alatt a következőket ajánlják: „olvasóterem, kül- és belföldi elsőrendű hírlapokkal. Könyvtár, szépirodalmi, regény és egyéb munkákkal, 4000 kötet. Játéktermek: zongora-, billiárd- és kártyatermek. Gyógyterem rendkívüli kényelemmel és fénynyel berendezve, a gyógyteremben naponként este 9-11 óráig katonai hangverseny és táncz. Pisztránhorgászat, lawn-tennis-pályák, gömblövészet. Színielőadások a színházépületben; tombola stb.

8. kép Herkulesfürdő látképe 1887-ből

8. kép Herkulesfürdő látképe 1887-ből

Kirándulások: A fürdő regényesen szép vidéke, a telepet körülvevő 24.000 hold kiterjedésű kincstári erdőségek a legszebb kirándulásra adnak alkalmat. A természeti szépségekben gazdag Cserna-völgyben jókarban tartott kocsiutak, 60 km. hosszú árnyékos sétautak, az egyes magaslatokra kényelmes serpentinutak vezetnek s a különböző útirányok jelzőtáblákkal vannak feltüntetve.” [16]

9. kép A Rablóbarlang egy kedvelt sétaútvonal látnivalója volt

9. kép A Rablóbarlang egy kedvelt sétaútvonal látnivalója volt

Herkulesfürdő emlékét mai is őrzi Pazeller Jakab 1903-ban komponált nosztalgikus hangulatú keringője, a Herkulesfürdői emlék. Pazeller zenekarának Herkulesfürdő volt kirendelt állomáshelye, egy szép nyári idényt elevenít fel a népszerű melódia. A keringő ismertségét és kedveltségét az is mutatja, hogy egyszer még Puccini is vezényelte a művet. [17] 1977-ben Sándor Pál Herkulesfürdői emlék című filmje felhasználta a kedvelt keringő címét és zenei motívuma végigvonul a filmen.

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina

 

Felhasznált irodalom:

Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág. Budapest, Paletta, 2004.
Hegedűs Sándor: Akácos emlék. Utcát nevezetek el Pazeller Jakabról. Barátság 17 évf. 2010. 5. sz. 6578-6579. (2016.05.03.)
Herkulesfürdőből. Vasárnapi Újság 34 évf. 1887. 17. sz. 281-282.
Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, Holnap, 1999.
Kovács Attila: Herkulesfürdő. (2016.05.01.)
Kunike, Adolph: Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten, nach dem Laufe des Donau-Stroms von seinem Ursprunge bis zu seinem Ausflusse in das Schwarze Meer. Begleitet mit einer topographisch-historisch-ethnographisch-pittoresken Beschreib-ung von Georg Karl Borromäus Rumy. Wien, bey L. Grund.  1826.
Munk, Emanuel: Der Kurort Herkulesbad nächts Mehadia. Wien, Mechitharisten, 1871.
Munk Manó: A Herkulesfürdő és környéke. Természettudományi, orvosi, fürdészeti, történelmi és statistikai tekintetben. Emlékül a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1872. a Herkulesfürdőben (Mehádián) tartott XVI. Nagygyülésére. A gyógyhely által ajánlva a nagygyülés tagjainak. Pest, Heckenast, 1872.
Török József: A két magyarhaza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei, természet-, vegy-, s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. (2. átdolg., bőv. kiad.) Debrecen, Városi Nyomda, 1859.
Vámossy Zoltán – Lenkei Vilmos Dani – Schulhof Vilmos: A Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesületébe tartozó fürdők és források képes ismertetése. Magyarország fürdőtérképével és a közvetlen vonatösszeköttetések menetrendjével… Budapest, Országos Balneológiai Egyesület, [1914.]

Képek jegyzéke:

  1. kép Mehádia 1820-as években (Kunike 1826. 213. t.)
  2. kép Mehádia az 1820-as években (Kunike 1826. 214. t.)
  3. kép Herkulesfürdő 1859-ben (Török 1859. mell.)
  4. kép A herkulesfürdői vasútállomás (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.560)
  5. kép Herkulesfürdői látkép az 1900-as évek elejéről (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.561)
  6. kép A herkulesfürdői Rezső-udvar épülete (PTE EK TK Reuter-gyűjtemény D.2016.1.573)
  7. kép Herkulesfürdő helyszínvázlata 1871-ből (Munk 1871. mell.)
  8. kép Herkulesfürdő látképe 1887-ből (Vasárnapi Újság 1887/17. 281.)
  9. kép A Rablóbarlang egy kedvelt sétaútvonal látnivalója volt (Kunike 1826. 217. t.)

[1] Csiffáry 2004.  61.
[2] Munk 1872. 170.
[3] Kovács 2014.
[4] Kovács 2014.
[5] Csiffáry 2004. 61.
[6] Munk 1872. 253.
[7] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 58.
[8] Török 1859. 27.
[9] Munk 1872. 172-173.
[10] Kósa 1999. 134.
[11] Török 1859 26.
[12] Munk 1872. 189.
[13] Munk 1872. 189-194.
[14] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 59.
[15] Munk 1872. 246-249.
[16] Vámossy – Lenkei – Schulhoff 1914. 60.
[17] Hegedűs 2010.

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.