A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy milyennek láttak a kor európai utazói, felfedezői az afrikai kontinenst. Európai szerzők útleírásain és rajzain, metszetein keresztül nyerhetünk betekintést abba, hogy mit láttak érdekesnek, mely területeket jártak be, milyen látványosságokat tartottak megörökítésre méltónak, milyen állatokat, növényeket ismertek meg az általuk bebarangolt területeken. A kiállítás a könyvtár gazdag térképgyűjteményének Afrikát bemutató darabjaival nyit, majd Észak-, Közép- és Dél-Afrika anyaga után a kontinens állat- és növényvilágának korabeli ábrázolásait láthatjuk. A tárlatot az Afrikában járt magyar utazók, felfedezők és vadászok műveinek bemutatása zárja.
A kiállítás a PTE Nemzetközi Igazgatóságának támogatásával valósult meg.
A PTE Közgazdaságtudományi Kar 2020-ban ünnepeli fél évszázados fennállását. A jubileumhoz kapcsolódóan több rendezvényt is szervez a kar, köztük egy az intézmény történetét bemutató kiállítást is, amely osztályunk közreműködésével készült. Ebből ad egy kis ízelítőt a következő blogbejegyzés.
Ha azt mondjuk, Pécs, mindenki előtt megjelenik egy kép a városról. Minden kép egyedi, de számos közös vonás is van bennük. Hogyan lehetséges ez? Egy város többféle módon létezik: egyrészt körülöttünk van a valóságos város (az épített környezet, a helyi társadalom), másrészt bennünk él a város mentális képe, ahogyan gondolkodunk, beszélünk róla. Valóságos városból egy van, de mindenkinek saját képe van róla a saját tapasztalatai alapján. Ez függ attól, hogy valaki turista, egyetemista vagy tüke, busszal vagy biciklivel közlekedik, Kertvárosban vagy a belvárosban lakik, és így tovább. A Pécshez kötődő írók, költők gyakran megjelenítették a várost műveikben. Ma is jól felismerhetők bennük az egyes helyszínek, hangulatok. Ugyanakkor mindegyik művész a saját város-élményével gazdagítja leírását.
Az Öttorony című online pécsi irodalomtörténeti kiállítás megtekintése után múzeumpedagógiai foglalkozásra várunk. A foglalkozás során előre megadott szövegek és ajánlott képek alapján készíthetsz egy olyan kollázst, amelyen az egyes szövegből kiindulva a saját Péccsel kapcsolatos benyomásaidat is megjelenítheted.
A foglalkozás menete
1. Olvasd végig a szövegeket! Válaszd ki közülük azt, amelyik a legjobban tetszik! Gondold végig, miről szól a szöveg, hogyan jeleníti meg a várost!
3. Ezután kerül sor a kollázs készítésére. A kollázs az általad legjobban ismert programmal készítheted, ez lehet Microsoft Word, Publisher, Power Point, Paint stb.
A kollázst kiegészítheted saját képekkel, ábrákkal, szövegekkel. A lényeg, hogy a kollázs a szöveg hangulatát és a saját benyomásaidat tükrözze. Bátran engedd szabadon a fantáziádat, építsd fel a kollázsban a saját városod! Készítettünk egy példát Janus Pannonius egy verse alapján.
A legjobb alkotásokat közzétesszük a virtuális kiállítás felületén és a Facebook-oldalunkon. A beküldők és családjaik ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt a Klimo Könyvtárban.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja programjain résztvevők elégedettségét minden évben mérjük, kimutatásokat készítünk az adatokból, melyek segítenek a tanulságok megfogalmazásában, illetve a következő évre vonatkozó fejlesztések kidolgozásában is. Idén a papír alapú kérdőívek mellett online történik az elégedettség mérése. Kérjük, hogy az alábbi linkre kattintva osszátok meg velünk tapasztalataitokat és véleményeteket ezzel segítve a mi munkánkat is a jövőben.
Virtuális kiállítás és múzeumpedagógiai segédanyag
2018/2019-es időszaki kiállításunk „Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén” címmel volt megtekinthető a Klimo Könyvtárban.
Mivel szeretnénk, hogy kiállításaink ne vesszenek el teljesen lebontásuk után, ezért elhatároztuk, hogy virtuális formában működtetjük őket tovább a TGYO blog felületén. Ennek a három részből álló kiállításnak ezennel a „forradalom” részét tesszük közzé, múzeumpedagógiai tananyaggal kiegészítve. A kiállítás teljes anyaga a katalógusban tekinthető meg, és szabadon letölthető.
A virtuális kiállítás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pécsi vonatkozásait idézi fel a városhoz kötődő aprónyomtatványokon keresztül. Ezek a nyomtatványok – amelyek lehettek hirdetmények, felhívások, rendeletek, tudósítások vagy tábori jelentések is – Kelemen József pécsi kanonok hagyatékában maradtak fenn a Klimo Könyvtárban. Maga Kelemen József a nyomtatványok gyűjtésén túl naplót is vezetett ezekben az években. A kiállítást is az aprónyomtatványok és a vonatkozó naplórészletek párbeszéde kísérte végig.
Minden blogbejegyzéshez kapcsolódik egy múzeumpedagógiai feladatlap, amelyeket a kiállításhoz kötődő múzeumpedagógiai foglalkozásokon használunk. Ezek a feladatlapok használhatók egyénileg vagy tanórákon is. A virtuális kiállításon nem szereplő, további aprónyomtatványok megtekinthetők az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális platformján, a Digitália felületén is. Továbbra is várjuk középiskolás csoportok jelentkezését múzeumpedagógiai foglalkozásunkra.
A foglalkozáson rövid bevezetőben sor kerül a gyűjtemény bemutatására, tárgyaljuk a forráskritika legfontosabb elemeit, majd a diákok csoportokban előre megadott szempontok szerint dolgozzák fel a forrásokat, végül prezentálják megoldásaikat. A foglalkozás forrásismereti gyakorlatnak is tekinthető, amelynek során reflektálunk a forradalom és szabadságharc pécsi és baranyai eseményeire, valamint a röplapok korabeli kommunikációban betöltött szerepére.
Célcsoport: Középiskolásoknak ajánljuk – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörének történelemórai feldolgozásához kapcsolódva.
Időtartam: 50 perc
A múzeumpedagógiai foglalkozás feladatainak tartalma
PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya 7621 Pécs, Szepesy Ignác u. 3.
Online kérdőívek kitöltése
A Múzeumok Őszi Fesztiválja programjain résztvevők elégedettségét minden évben mérjük, kimutatásokat készítünk az adatokból, melyek segítenek a tanulságok megfogalmazásában, illetve a következő évre vonatkozó fejlesztések kidolgozásában is. Idén a papír alapú kérdőívek mellett online történik az elégedettség mérése. Kérjük, hogy az alábbi linkre kattintva osszátok meg velünk tapasztalataitokat és véleményeteket ezzel segítve a mi munkánkat is a jövőben.
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény az elmúlt években több jeles professzor hagyatékával gazdagodott. Kamarakiállítás keretében tekinthetik meg látogatóink a pécsi kötődésű Berde Károly (1891–1971), Berde Botond (1919–2014), id. Reuter Camillo (1874–1954), ifj. Reuter Camillo (1920–1987) és Grastyán Endre (1924–1988) könyveit, dokumentumait, kéziratait, levelezését és néhány személyes tárgyát.
A kiállítást rendezte és a katalógust írta:
Dezső Krisztina
A katalógust szerkesztette és a fényképeket készítette:
Gergely Zsuzsanna