A város megszállása

Windischgrätz decemberi támadásának eredményeképpen Pest-Budát és a Dunántúl nagy részét császári csapatok szállták meg, míg a kormány Debrecenbe költözött, a hadtesteket pedig a középső Tisza vidékére vonták össze. Pécsre január 31-én vonultak be a császári csapatok.

1. kép. Sebbottendorf levele Pécs polgármesterének a város megszállásáról

Másnap, február 1-jén már báró Sebottendorf nevében megjelent az az aprónyomtatvány, amely a pécsi polgármesterrel, rajta keresztül pedig a város lakosságával tudatta, hogy Baranya megye és Pécs városa a katonai parancsnokság fennhatósága alá került. Ez többek között elszállásolási kötetezettséget, rögtönítélő bíróságot és az egyesületek feloszlatását jelentette a pécsi polgárok számára. A hírlapok szerkesztőit és kiadóit letartóztatták. A röpívek, falragaszok, röpiratok terjesztését betiltották, a katonai parancsnokság hirdetményeit viszont nyilvános helyeken ki kellett ragasztani, tartalmukat pedig ismertetni kellett a lakossággal. Ez a nyomtatott kommunikáció monopóliumát jelentette a városban.

2. kép. Hirdetmény a Nemegyei-féle népfelkelés leveréséről

Az 1849. február 7-én megjelent Hirdetmény arról árulkodik, hogy a hivatalos, nyomtatott kommunikációval szemben a hírek szóbeli terjesztése nyert teret, amely ellen az új városi tanács kénytelen volt fellépni. Hiába jelent meg a hivatalos híradás Nemegyei Bódog – a dunántúli népfelkelés szervezője – seregének vereségéről, a városi közvélemény ezt nem fogadta el. A közrend fenntartása érdekében ezért a császárhű városi hatóság szükségét látta egy újabb közlemény kiadásának, amelyben a szóbeli hírek hivatalos cáfolatán túl a további terjesztőkkel szemben komoly retorziót helyezett kilátásba. A kiadás szándéka itt egyértelműen a represszióra és a rendfenntartás igényére vezethető vissza.

3. kép. Tudósítás Eszék várának elfoglalásáról

Egy újabb, 1849. február 14-én kiadott Tudósítás a császári hadsereg Eszék várába való bevonulását jelentette be. A hír azért volt jelentős, mert az erődítménynek kulcsszerepe volt a Dél-Dunántúl védelmében. A városban ezután már nem nagyon lehetett ellenállásra gondolni.

1849. 30 Januarii jöttek a Császáriak be Pécsre, a’ sárga fekete zászlót ki kelle tűzni minden tornyokra, jöttek pedig Nugent, Dietrich és Pálfy Generálisok. Nálam 2 tiszt, 2 közlegény és első éjjel 19 ló hált, de azután csak 3 ló maradott. Ezek elmenvén, Eszéket nem sokára megadták a’ Császáriaknak. […] Pécsett is sok embert kerestek azok közül, kik a’ lefegyverkeztetésbe részt vettek, de ezek üdején gondoskodtak magokról, és félre áltak az útból az erdőbe, ‘s szöllökbe ide ‘s tova bujkáltak sok ideig. Befogások is történtek, Madarász, Lakits, Gyenes Mérnökje a’ Káptalannak, Horváth befogattak, és Eszékre levitettek, de azután ismét szabadon bocsájtattak.”
Részlet Kelemen József naplójából (Idézi Fényes 1973. 204–212.)

Források

Sebottendorf von der Rose, Heinrich: Nemzetes Müller Ferencz Urnak Pécs Sz. Kir. Város Polgármesterének: […] Baranya megye Pécs városával egyetemben mostantól fogva a katonai Parancsnokság hatósága alá rendeltetett. Pécsett, [Lyceum Nyomda], 1849.PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.92.
Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa: Hirdetmény .[…] Nemegyei lázitó csapatjának legyőzetése […]. Pécs], [Lyceum Nyomda], [1849.] PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.14.
Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa: Tudósítás:[…] Eszék várába a cs. kir. hadsereg minden ellenállás nélkül bévonulván […] = Nachricht […] die k.k. Truppen […] in die Festung Esseg eingedrückt sind […]. Pécs, [Lyceum Nyomda], 1849. PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.13.

Irodalom

Bona Gábor: ’48-as magyar emigránsok Amerikában (Az iparlovag, az anglikán lelkész és az ezredes). In: Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. [s.a], 175–180.
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998): Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.