Tags

, , , , , , ,

Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök életének 58., pappá szentelésének 35., pécsi püspöki működésének 10. esztendejében, 180 évvel ezelőtt, 1838. június 16-án (egy szombati napon) adta vissza lelkét Teremtőjének. Az évtizedeken keresztül folytatott fáradhatatlan munkatempója és a több éve tartó tüdőbetegsége végül felőrölte szervezetét. A város polgárai sírva tudatták egymással a gyászos hírt. Az 1836. szeptember 23-án kelt végrendeletében az alábbi kérést fogalmazta meg temetési szertartása kapcsán: végrendeletében: „Lágy fából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tor ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák.” [1] Végül 1838. július 19-én a Székesegyház altemplomában, fényes pompával temették el. [2] „Ravatalánál gyászba borult az egyház, sírt a haza, könnyezett a tudomány, zokogott a művészet és lelke megérdemelt boldogságáért imádkozott a szegények megszomorodott szíve.”  [3]

1–2. kép – Szepesy Ignác gyászjelentése (1838) és az altemplomi sírhelye

1–2. kép – Szepesy Ignác gyászjelentése (1838) [4] és az altemplomi sírhelye

Megrendült hívei nagy szomorúsággal emlékeztek meg az elhunyt ordináriusról: közvetlenül halála után és a későbbi időszakban is több vers született nagyszerű tetteiről, munkásságáról, szerény és jóságos személyiségéről, valamint az utána maradt űrről. [5]

El – nem felejthet Hunnia Tégedet
Még a’ Magyarnak hinti sugárait
A’ báj verőfény, rényi ’s lelked’
Tetti örökre virulni fognak

(Balogh Károly: Gyászdal) [6]

3. kép – Gyászdal a pécsi növendékpapság tagjaitól Szepesy Ignác elhunytára (Pécs, 1838)

3. kép – Gyászdal a pécsi növendékpapság tagjaitól Szepesy Ignác elhunytára (Pécs, 1838)

Szepesy Ignác József János 1780. augusztus 13-án született az Eger melletti Noszvajon, a családi kastélyban [7] báró Szepessy Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antonia elsőszülött fiaként.

4. kép – A Négyessy-Szepessy család ősi címere

4. kép – A Négyessy-Szepessy család ősi címere

Alsóbb iskoláit Eperjesen és Miskolcon végezte, majd 1795-ben lépett az egri főegyházmegye növendékpapjainak sorába. Tanulmányait Pesten (filozófia) és Bécsben (teológia) végezte: mindkét helyen doktori végzettséget szerzett. 1803. május 29-én külön pápai engedéllyel szentelték pappá. Az egri püspöki szemináriumban tanulmányi igazgató, érseki szertartó és titkári pozíciókat is betöltött. 1805. január 26-án egri plébánosi kinevezést kapott: buzgó, áldozatkész, szegényeket támogató papként emlékeznek rá. Az Egerben ekkor pusztító tífuszjárványban éjjeleket töltött az elhagyatott betegekkel, mígnem a kór őt is ledöntötte a lábáról.

1808. november 29-én egri kanonok, majd 1820-ban borsodi főesperes és kisprépost lett, 1820. április 9-én pedig Egerben erdélyi püspökké avatták. Ugyanekkor I. Ferenc király (1804–1835) valóságos belső titkos tanácsosi ragra emelte. [8]

Az 1822. szeptember 8-án megnyitott erdélyi egyházi zsinatra egy maga által összeállított, a cenzúra kihagyásával kinyomtatott, 350 oldalas törvénykönyvvel [9] jelent meg, amely hatalmas vitát váltott ki, majd következményeképpen el kellett hagynia az erdélyi egyházmegyét.

5. kép– báró Szepesy Ignác pécsi püspök [10]

5. kép– báró Szepesy Ignác pécsi püspök [10]

A számára felajánlott püspöki székek közül végül a pécsit fogadta el. Pécs városa pompás fogadtatással kívánta köszönteni az egyházmegyéje új pásztorát, ám Szepesy meglepve híveit 1828. február 24-én este 9 órakor váratlanul érkezett meg Pécsre a püspöki palotába, majd március 13–14-én be is iktatták püspöki székébe. Ő lett a Pécsi Egyházmegye 72. püspöke.

6. kép – Szepesy Ignác pécsi püspök szentszéki kinevezése (1828)

6. kép – Szepesy Ignác pécsi püspök szentszéki kinevezése (1828)

Pécsre helyezése alkalmából számos, nyomtatásban is megjelent rövid költemény látta meg a napvilágot: így Czompó István és Reiszner Pál tollából, és örömét fejezte ki a pécsi egyházmegyei növendékpapság és a gimnáziumi ifjúság is. [11]

7. kép – Szepesy Ignác pécsi püspöki beiktatásának örömódája Czompó Istvántól

7. kép – Szepesy Ignác pécsi püspöki beiktatásának örömódája Czompó Istvántól

1829/30-ban első dolga volt egyházmegyéjét beutazni és felmérni az aktuális állapotokat (Canonica visitatio). Az elkészített egyházlátogatási jegyzőkönyve a mai napig alapforrása a korszak pécsi egyházmegyetörténeti kutatásainak. Pécs városának legnagyobb jótevője lett.

8. kép – Canonica Visitatio (1829)

8. kép – Canonica Visitatio (1829)

Működése idején nagy gondot fordított a nép- és a növendékpapság nevelésére mind Egerben, mind Gyulafehérvárott, majd utolsó állomáshelyén is. Éves jövedelméből jelentős összegeket áldozott e nemes cél érdekében. Pécsett a továbbképzés lehetőségét biztosítandó 1828/29-ben egy kétéves bölcsészeti tanfolyamot indított, és 1831-ben megalapította a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetet, tanárainak fizetését pedig saját jövedelméből állta. Bölcseleti és teológiai vitákat rendezett nagy hallgatóság előtt, és a vitatkozó feleket mindig megjutalmazta 5–5 arannyal. Legfőbb feladatának tekintette továbbá, hogy az egyház kormányzás érdekében tanult és erényes papok kerüljenek ki papképző intézetekből.

1833-ban Pécsett megalapította a kétkarú (bölcsészeti és jogi) líceumot (Pécsi Püspöki Lyceum), amelynek 1830-ra, saját költségén épületet emeltetett a Kisiskola utcában (ma Szepesy utca 3.) Piatsek József tervei alapján. Ez az épület lett 1832-től az 1774-ben Klimo György püspök által nyilvánossá tett püspöki bibliotéka új otthona. A líceum pedig a felújított, hajdani pálos kolostor és templom épületegyüttesében nyert elhelyezést. A népnevelésre is nagy hangsúlyt fektetve számos falusi iskola működésének biztosítása köthető a nevéhez.

9. kép – A Pécsi Püspöki Lyceum épülete (ma Király utca 44.)

9. kép – A Pécsi Püspöki Lyceum épülete (ma Király utca 44.)

Püspöki állomáshelyein a hitéletre, a templomépítésre és a renováltatásokra nagy gondot és jelentős összegeket fordított.

Szepesy lelkiismeretesen végezte egyházi munkáit. Remek szónokként ismerték kortársai, hívei. Miséin a templomban nem volt sem ülő, sem állóhely. Bámulatos memóriájának bizonyítéka, hogy szónoklatait akár három órán keresztül, papír nélkül képes volt megtartani. Egyházi beszédei, prédikációi, egyházi énekek, imádságok magyar, latin, német és horvát nyelven is megjelentek nyomtatásban. [12]

A felügyelete alatt adták ki a Szentírás átdolgozását, amelyhez erkölcsi és anyagi támogatásával (30 000 forint) is hozzájárult, majd az új kiadás kinyomtatott 1500 példányát ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben.

10. kép – Szepesy Ignác Ó- és Újszövetségi bibliafordítása (Pozsony, 1834–1836)

10. kép – Szepesy Ignác Ó- és Újszövetségi bibliafordítása (Pozsony, 1834–1836)

Ő volt a felsőházban az első magyar felszólaló 1825. szeptember 14-én, az első reformkori országgyűlésen. Hazafiságának ékes bizonyítéka, hogy az 1832–1836. országgyűlésen a magyar nyelv erőszak nélküli tanítása mellett tette le voksát. 1833-ban pedig elrendelte a katolikus anyakönyvek magyar nyelven történő vezetését. A magyar nyelv magas szintű tanítása érdekében javasolta országszerte a tanítóképző intézetek megalapítását, és támogatta egy magyar nyelvtankönyv kiadását.

1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagjává, 1831. február 15-én pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Az akadémia működését 1832-től évi 600 forinttal támogatta. V. Ferdinándtól (1835–1848) 1835-ben elnyerte a Szent István Rend középkeresztjét.

11. kép – Szepesy Ignác kinevezésének oklevele a Szent István Rend nagymesterévé (Bécs 1835)

11. kép – Szepesy Ignác kinevezésének oklevele a Szent István Rend nagymesterévé (Bécs 1835)

1831 szeptemberében, a Rudnay Sándor esztergomi érsek (1820–1831) halálával megüresedett prímási szék betöltése ellen hevesen tiltakozott.

„Könyvtárosi pályafutását” az egri püspöki könyvtárban kezdte: kanonokként az egri könyvtár felügyelője lett. Elkészítette a szerzői betűrendes lajstromát az állománynak, és saját költségéből finanszírozta a gyűjtemény olvasótermének berendezését is. Gyulafehérvárott ezt folytatta: a bibliotéka számára önálló épületet állíttatott fel, amelynek építésére 80 000 forintot különíttetett el. Az ő felügyelete alatt készítették el a könyvgyűjtemény szakkatalógusát is. Majd végül könyvtári működését a pécsi tevékenységével koronázta meg. A könyvtárrendezések metódusát is ezen két helyen tökéletesítette, hogy Pécsett az elődje, Klimo György (1751–1777) által felállított nyilvános püspöki könyvtárat „második alapítóként” új épületben rendeztesse, katalogizáltassa (3–3 kötet betűrendes és szakkatalógus). A saját és működése alatt gyűjtött mintegy 4000 kötetet a könyvtár legimpozánsabb termében helyeztette el. A könyvtárhoz múzeumot is csatolt. Az utókor a helyiség róla való elnevezésével tisztelgett (Szepesy-terem) a könyvtár újbóli felvirágoztatásáért. Az ő időszaka tekinthető a pécsi püspöki bibliotéka egyik legrendszerezettebb, legjobban dokumentált korszakának. Végrendeletében meghagyta saját könyveinek a püspöki bibliotékába való áthelyezését.

12. kép – A Klimo Könyvtár Szepesy-terme

12. kép – A Klimo Könyvtár Szepesy-terme

Gazdag egyházi irodalmi életműve (számos Tudományos Gyűjtemény-beli cikk, prédikációgyűjtemény szerzője volt) mellett nagy pártolója volt a magyar tudományos életnek és az egyházi irodalomnak. E célnak alárendelve a líceum tőszomszédságában 50 000 forinton színvonalas, négy sajtóval rendelkező, korszerű nyomdát is berendezett.

Szepesynek szívügye volt a városszépítés: kiemelendők a Székesegyház egységes klasszicista és romantikus átépítésének (Pollack Mihály) befejezése és barokk berendezéssel való ellátása. Úgy vélte, a templomokat belülről nem szabad festeni, és ezt a Dómnál is alkalmaztatta: „Szemre sokaknak tetszett, de belülről csak fehérre volt meszelve…” [13]. Nevéhez fűződik még a Sétatér létrehozása, továbbá támogatta a városháza felépítését is.

13. kép – A Székesegyház a Pollack-féle átépítés után

13. kép – A Székesegyház a Pollack-féle átépítés után

Végrendeletében külön kérte, hogy emlékének tárgyi manifesztumai ne keletkezzenek, sőt a városi tanácsban elhelyezett (1834. április 15.) festményét is szedjék le. Ennek ellenére a város 1856 körül utcát nevezett el róla a hajdani líceum, majd püspöki bibliotéka épületénél, majd 1893. november 12-én Pécs város „hálás közönsége” 10 000 forintnyi adományból szobrot leplezett emlékére, amelyet Kiss György szobrászművész készített el. [14]

14. kép – Kiss György szobrászművész Szepesy Ignác szobra a Dóm téren (1893)

14. kép – Kiss György szobrászművész Szepesy Ignác szobra a Dóm téren (1893)

1937. június 20-án (pár év csúszással) a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara emléktáblát avatott a Pécsi Püspöki Joglyceum alapítója emlékére a fakultás épületének (ma 48-as tér 1.) oldalában, amelyet az 1949/50-es években sajnos levertek, így róla csak egy fénykép maradt az utókorra.

15. kép – Szepesy Ignác emléktáblája a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kari épületén (1937)

15. kép – Szepesy Ignác emléktáblája a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kari épületén (1937)

Magánéletében maga volt a puritánság és az egyszerűség mintaképe. Végtelen béketűréséről volt híres, hangos szót még a püspöki palota személyzete sem hallott tőle. „E halhatatlan emlékű férfiút, tetteit és munkáit ismeri Eger, Erdély, Pécs, ismeri az egész haza. A hazának hű őre és oszlopa, a nevelés nagylelkű pártfogója, a tudományok művelője, édes hazánk nyelvének egyik leglángolóbb lelkű terjesztője és barátja, a magyar tudományos akadémia munkás tagja és bőkezű gyámolítója.” – e szavakkal indította Rézbányay József megemlékezését 1893-ban a Pécsi Napló hasábjain. [15]

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Egyházmegye 2018. október 4-én, csütörtökön a Magtár Látogatóközpontban rendezendő konferenciájának (V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban) egyik szekciója a nagynevű egyházszervező és kultúratámogató püspöknek kíván emléket állítani.

A bejegyzést írta: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 

Képjegyzék

1–2. kép – Szepesy Ignác gyászjelentése (1838) és altemplomi sírhelye = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár SZ.X.I.2/10; a sírhelyet fényképezte Damásdi Zoltán
3. kép – Gyászdal a pécsi növendékpapság tagjaitól Szepesy Ignác elhunytára (Pécs, 1828) = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár
4. kép – A Négyessy-Szepessy család ősi címere [2018.06.15.]
5. kép – báró Szepesy Ignác pécsi püspök – Peitler
6. kép – Szepesy Ignác pécsi püspöki beiktatásának örömódája Czompó Istvántól = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár
7. kép – Szepesy Ignác pécsi püspök Szentszéki kinevezése (1828) = Pécsi Egyházmegyei Levéltár
8. kép – Canonica Visitatio (1829) – Pécsi Egyházmegyei Levéltár (Fotó: Schmelczer-Pohánka Éva)
9. kép – A Pécsi Püspöki Lyceum épülete (ma Király utca 44.) = Haas Mihály: Gedenkbuch. Fünfkirchen, 1852.
10. kép – Szepesy Ignác Ó- és Újszövetségi bibliafordítása (Pozsony, 1834–1836) = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár
11. kép – Szepesy Ignác kinevezésének oklevele a Szent István Rend nagymesterévé (Bécs 1835) = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár, Kézirattár Ms 1146
12. kép – A Klimo Könyvtár Szepesy-terme = Fotó Kalmár Lajos
13. kép – A Székesegyház a Pollack-féle átépítés után = Pécsi Egyházmegyei Levéltár (Fénykép: Zelesny Károly)
14. kép – Kiss György szobrászművész Szepesy Ignác szobra a Dóm téren (1893) [2018.06.15.]
15. kép – Szepesy Ignác emléktáblája a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kari épületén (1937) – PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény – ADF.1.2008

Rövidítés

PEK TGYO KK Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – Klimo Könyvtár
PEK TGYO KK Kt. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – Klimo Könyvtár, Kézirattár

Irodalom

Ballier 1893 Ballier Sándor: Szepesy Ignácz báró pécsi püspök végrendelete. = Pécsi Napló – Rendkívüli melléklet a „Pécsi Napló” 256. számához 1893. november 4. 1–7.
Borsy 1993 Borsy Károly: Szepesy Ignác és bibliakiadása. In: Egyháztörténeti tanulmányok I. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs, 1993. 327–339.(Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből I.)
Fényes 2000 Fényes Miklós: Szepesy Ignác, a könyvtár „második alapítója” In: Fényes Miklós: Pécsi Püspöki Könyvtár 1774–1923. = Jubileumi Évkönyv 1774–1974. Szerk. Fényes Miklós. Pécs, 1974. 40–50.
Fricsy 1993 Fricsy Ádám: Szepesy Ignác fiatalkori képe. In: Egyháztörténeti tanulmányok I. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs, 1993. 307–315.(Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből I.)
Gerecze 1893 Gerecze Péter: Négyesi Szepesy Ignác báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett. Pécs, 1893.
HKT 1838 Szepessy Ignác emlékezete = Hazai ’s külföldi Tudósítások, 1838. augusztus 8. 82–83.
Hőbe 1839 Hőbe Károly: Négyesi báró Szepesy Ignácz pécsi püspök élete. = Egyházi Tár 1839/XIII. 275–284.
Koncz 1892 Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalom terén. Eger, Érseki Lyceum könyvnyomdája, 1892. 225???
Mendlik 1860 Mendlik Ágoston: Négyesi báró Szepesy Ignácz, pécsi püspök = Hazánk 1860.
Nagy 2010a Nagy Imre: Szepesy Ignác és a reformkori Pécs irodalmi műveltsége (Öttorony XV.) = Pécsi Szemle 2010. ősz. 26-45.
Peitler 1839

 

Peitler Antal: Egyházi beszédek, mellyeket különféle alkalommal mondott ’s kiadni készült négyesi báró Szepesy Ignácz, néhai pécsi püspök… I. kötet. Pécsett, A’ Lyceum’ betűivel, 1839. III–XXXVII.
Rézbányai 1893 Rézbányai József: Négyesi báró Szepesy Ignác = Pécsi Napló, 1893. november 4.
Szauter 1869 Szauter Antal: Emléklapok b. Szepesy Ignácz néhai pécsi püspök arczképének Pécsett 1869. évi juliushó 16-án a Tanítóképezdei helyiségben történt leleplezési ünnepélyéről. Pécsett, Ifj. Madarász E. Gyorssajtóján, 1869. 14–15.
Szénászky 1992 Szénászky Mária: Szepesy Ignác kulturális tevékenysége. = Magyar Könyvszemle 1992/1. 13–22.
Szénászky 2006 Szénászky Mária: Szepesy Ignác kulturális és könyvtárfejlesztő tevékenysége. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 5.) Pécs, 2006.

 

[1] HKT 1838. 82.
[2] Sírja nemzeti sírhely (HÉ 2008/49) [2018.06.15.]
[3] Koncz 1893. 225.
[4] Gyászjelentése Kelemen József kanonok-nagyprépost aprónyomtatvány-gyűjteményében maradt fenn a Klimo Könyvtárban: Négyesi Báró Szepesy Ignácz Pécsi Püspök Ő Excellencziájának e folyó évi Sz. Jakab hava 16-án történet elhunytát … keseredett szívvel jelentik [aprónyomtatvány] / Végrendeléseinek Tellyesitőji. Pécs, Nyomatott a k. szab. püsp. lyc. könyvnyomó-int[ézetben], 1838. PEK TGY KK SZ.X.I.2/10.
[5] Gyász-dal, mellyel hon szerte tisztellt Négyesi báró Szepesy Ignácz a pécsi megye felejthetetlen püspökének elhunytát kesergi a növendék papság Kisasszony hava 18-dikán 1838. Pécsett, Nyomatott a kir. szabad. püspök. lyceum könyvnyomó-intézetben, [1838] Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK 65274.

Balogh Károly: Gyászdal, Nagym. és főtiszt. Négyesi B. Szepesi Ignácz ő exc. halála tiszteletére. Pécsett, a püsp. lyc.bet., 1838. (Utalás: Tudománytár 1839/3. Budán, Magyar Kir. Egyetem’ betűivel, 1839. 461.)

Nachblick in das Leben des verewigten Fünfkirchner Bischofs Sr. Excellenz Ignatz Freiherrn Szepesy von Négyes. Fünfkirchen, Gedruckt in der königl. priv. bischöfl. Lyc. Buchdruckerei, 1838. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK 60014/54.

Szauter Antal: Emléklapok B. Szepesy Ignácz néhai pécsi püspök arczképének Pécsett 1869. évi julius hó 16-án a Tanítóképezdei helyiségben történt leleplezési ünnepélyéről. Pécsett, Ifj. Madarász E. gyorssajtóján, 1869. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK 65628.
[6] Idézi Fényes 1974. ???
[7] Borsy Károly kutatásai arra engednek következtetni, hogy a legtöbb helyen megjelölt egri születési hely téves.
[8] Erdélyi püspöki kinevezése alkalmából készült köszöntő és dicsőítő művek:
Baán Péter: Tisztelet koszorú, mellyet … Négyesi L. B. Szepesy Ignácz erdélyi püspök … fő pásztori hivataljába tellyes hatalmú bé lépése ünnepén bé mutatott … 1820-dikban.  Nagy-Szombatban, Jelinek betüivel, 1820. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK NN.II.16/14.

Honoribus … Ignatii e liberis baronibus Szepesy de Négyes episcopi Transylvaniensis … dum Agria abscederet in perpetuam grati animi tesseram a Clero Juniore Agriensi dicatum. Agriae, Typis Lycei Archi-Episcopalis, 1820. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK NN.II.19/8.

Szereday Mihály: Applausus bucolicus pro geniali solennitate oblatus: quum … Ignatius LB Szepesy de Négyes … Transilvaniae episcopus … festivo ritu Albam Carolinam induceretur mense Majo 1820. [s. t.], 1820. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK OO.IV.16/10.
[9] Szepesy Ignác: Statuta Almae Diocessis Transsilvanicae Anno 1822 die 17-ma Április in Synodo Dioecesana publicata, et Concordibus votis approbata. Claudiopoli, Typis Lycei Regii, 1822.Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK a.III.2.
[10] Peitler 1839.
[11] Czompó István: Öröm koszoru, mellyet … Szepesy Ignácz erdélyi püspök … tiszteletére, midőn a pécsi püspöki székbe bé iktattatna, szentelt — Istvány a honnyi törvények tapasztalója. Pécs, Knezevits, 1828. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK NN.II.30/28.

Nagy méltóságú s fő tisztelendő négyesi báró Szepesy Ignácz erdélyi püspök … pécsi püspöki székébe lett által kelésén a nevendék papság fiúi öröme. Pécs, Knezevich, 1827. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz.E.II.20/7.

Nagy méltóságú s fő tisztelendő négyesi báró Szepesy Ignácz ur ő excellentiájának … midőn pécsi püspöki székébe iktatnék, tiszteletül ajánlotta a pécsi királyi Gymnásiumban tanuló ifjuság. Pécs, Knezevich István, 1828. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz.E.II.20/6.

Reiszner Pál: Elegia ad … Ignatium L. B. Szepesy de Négyes … dum ex Albensi Transilvaniae Dioecesi ad Quinque Ecclesiensem gubernandam discederet, oblata a Scholis Piis Claudiopolitanis anno 1827.

[Claudiopolis, Typis Lycei Regii, 1827.] Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK NN.II.19/6.
[12] Szepesy Ignác: Egyházi beszédek, mellyeket különféle alkalommal mondott ‘s kiadni készült Négyesi Báró Szepesy Ignácz, néhai pécsi püspök … Kiadja Peitler Antal. 1–4. kötet Pécsett, A Lyceum betűivel, 1839–1840. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz.R.IV.19–20–21–22.

Szepesy Ignác: Gebethe und Gesänge zum Gebrauche der Gläubigen des Fünfkirchner Kirchen Sprengels bey öffentlicher Gottes-Verehrung an Sonn-, Fest- und Werk-Tagen: wie auch bey Gelegenheit der Ertheilung des heil. Sakramentes der Firmung. Fünfkirchen, bey Stephan Knesewitsch, 1832. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK X.VI.2.

Szepesy Ignác: Gebethe und Gesänge zum Gebrauche der Gläubigen des Fünfkirchner Kirchen Sprengels bey öffentlicher Gottes-Verehrung an Sonn-, Fest- und Werk-Tagen: wie auch bey Gelegenheit der Ertheilung des heil. Sakramentes der Firmung. Fünfkirchen, Lyceum-Buchdruckerei, 1838. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz.P.VII.18.

Szepesy Ignác: Könyörgések és énekek, mellyek a vasárnapot és ünnepeket előző estvéli ájtatosságra, a vasárnapi s ünnepi … isteni tiszteletre … és a bérmálás szentségének ki-szolgáltatására a pétsi püspöki megyében rendeltettek. Pétsett, Knezevich István betűivel, 1832. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK MM.VII.31.

Szepesy Ignác: Könyörgések és énekek, mellyek a vasárnapot és ünnepeket előző estvéli ájtatosságra, a vasárnapi s ünnepi … isteni tiszteletre … és a bérmálás szentségének ki-szolgáltatására a pétsi püspöki megyében rendeltettek. Pétsett, Püspöki Lyceum Könyvnyomó Int., 1838. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz-P.VII.17.

Szepesy Ignác: Molitve i pisme koje za poxobnost u ocsi nedilje i svetkovinah za nediljo, i svetkovno priei poslipodnevno Bogoshtovje, za poslendnevno jutarnje, ili za dushe na mistu ocsistjenja terpeche obderxavati obicsajno posvetilishte i u diljenju sakramenta Krizmanja u Pecsujskog biskupii naredjene Jesu. V Pecsuhu, slovima Stipana Knezevich, 1832. Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK QQ.VII.26, Sz.P.II.19.

Szepesy Ignác: Die zur Ertheilung des Sakramentes der Firmung verordneten Gebete und Gesänge. Fh,ünfkirchen, Stephan Knesevisc [s. a.] Klimo Könyvtári példány: PEK TGYO KK Sz.C.IX.36/8.
[13] Idézi: Fricsy 1993. 312.
[14] Gerecze 1893.
[15] Rézbányay 1893.

Advertisements