Tags
Balogh Károly, báró Szepesy Ignác, Czompó István, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, Pécsi Egyházmegye, Pécsi Püspöki Könyvtár, Pécsi Püspökség, Szepesy Ignác József János
Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök életének 58., pappá szentelésének 35., pécsi püspöki működésének 10. esztendejében, 180 évvel ezelőtt, 1838. június 16-án (egy szombati napon) adta vissza lelkét Teremtőjének. Az évtizedeken keresztül folytatott fáradhatatlan munkatempója és a több éve tartó tüdőbetegsége végül felőrölte szervezetét. A város polgárai sírva tudatták egymással a gyászos hírt. Az 1836. szeptember 23-án kelt végrendeletében az alábbi kérést fogalmazta meg temetési szertartása kapcsán: végrendeletében: „Lágy fából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tor ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák.” [1] Végül 1838. július 19-én a Székesegyház altemplomában, fényes pompával temették el. [2] „Ravatalánál gyászba borult az egyház, sírt a haza, könnyezett a tudomány, zokogott a művészet és lelke megérdemelt boldogságáért imádkozott a szegények megszomorodott szíve.” [3]
