Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete (1780–1838)

Tags

Balogh Károly, báró Szepesy Ignác, Czompó István, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, Pécsi Egyházmegye, Pécsi Püspöki Könyvtár, Pécsi Püspökség, Szepesy Ignác József János

Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök életének 58., pappá szentelésének 35., pécsi püspöki működésének 10. esztendejében, 180 évvel ezelőtt, 1838. július 16-án (egy hétfői napon) adta vissza lelkét Teremtőjének. Az évtizedeken keresztül folytatott fáradhatatlan munkatempója és a több éve tartó tüdőbetegsége végül felőrölte szervezetét. A város polgárai sírva tudatták egymással a gyászos hírt. Az 1836. szeptember 23-án kelt végrendeletében az alábbi kérést fogalmazta meg temetési szertartása kapcsán: végrendeletében: „Lágy fából készíttessék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúlta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyertya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tor ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák.” [1] Végül 1838. július 19-én a Székesegyház altemplomában, fényes pompával temették el. [2] „Ravatalánál gyászba borult az egyház, sírt a haza, könnyezett a tudomány, zokogott a művészet és lelke megérdemelt boldogságáért imádkozott a szegények megszomorodott szíve.”  [3]

Advertisements

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma

Tags

Comenius Egyetem, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, egykor és most, Goll Elemér, Lukinich Imre, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Pozsony, Ravasz János, térképészet

A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.

A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.

Dr. Csekey Géza diplomája a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről (1947)

Tags

Csekey Géza, Dr. Csekey István, Dr. Lissák Kálmán, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen

2017. november 16-án nagy megtiszteltetés érte a Pécsi Tudományegyetemet (PTE): Dr. Liptákné Dr. Csekey Éva gyógyszerész, egészségügyi szakjogász, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ny. főigazgató-helyettese a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által gondozott Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménynek ajándékozta édesapja, Dr. Csekey Géza 1947. szeptember 27-én, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kelt jogászdiplomáját. Az oklevél átadása Prof. Dr. Ádám Antal professzor emeritus gondos szervezésében, egy kis meghitt ünnepség keretében zajlott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácstermében. Az egyetem és a kar nevében Ádám professzor köszöntötte az egybe gyűlteket, majd Csekey Éva meghatott, meleg szavakkal mutatta be részletesen édesapja életútját, jogi pályafutását, színesítve azt családi életük egy-egy személyes történetével. Ezt követően a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény nevében az egyetemi könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya osztályvezetője, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva vette át múzeumi megőrzésre a 70 éves pécsi jogi diplomát.

Egy „kóbor” Ovidius-kötet kalandos útja a hajdani nyilvános püspöki könyvtárból a mai Klimo Könyvtárba

Tags

Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, Klimo György, Koller József, Ovidius, Tafner Vidol, Történeti Gyűjtemények Osztálya

Ha itt a nyár, akkor a könyvtárakban az egyik elsődleges feladat a könyvrevízió és a polcrendezés: ekképpen a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán (Pécs, Szepesy Ignác utca 3.) az egyetemi könyvanyag régi könyves (1851 előtt nyomtatott) könyvállományának rendszerezése volt és van terítéken. A rendszerezés és a takarítás mellett természetesen bele-belenézünk a kézbe vett könyvekbe, belőlük egymásnak néha még elménk pallérozását és jókedvünk fenntartását elősegítendő felolvasást is tartunk.

1. kép Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Történeti Gyűjtemények Osztálya

Ilyen alkalmakkal bukkannak elő a kuriózumok! 130.526-os egyetemi könyvtári jelzeten két vaskos Ovidius kötet került a kezünkbe: [Ovidius, Publius Naso]: Pub. Ovidii Nasonis operum. 1–4 Tomus. … Illustravit Daniel Crispinus Helvetius, jussu Christianissimi Regis ad usum Serenissimi Delphini. Venetiis, Apud Sebastianum Coleti, superiorum permissu, ac privilegio, 1731.

1777. május 2.

Tags

Agyich István, Apponyi György, Corpus Christi-kápolna, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, Festetics Pál, Klimo György, Pécsi Egyetemi Könyvtár, pécsi püspök, Pressburger Zeitung

Klimo György pécsi püspök halálának 240. évfordulójára

 

Jelen írásunkkal Klimo György (1710–1777) pécsi püspökre kívánunk emlékezni halálának 240. évfordulója alkalmából: „Szép, ha a’ nagy nemből származott Ifjú, kevélykedvén benne olly tetteket követ el, mellyek Öseire méltók; (…) De épen olly szép, vagy még szebb ’s dicsőbb alacsony ágyból származni, ’s a’ nélkül, hogy sugárt látna a’ pályán, mellyet koszorús Elei lefutottak volna, fellépni arra, ’s nagy elméje, és érdemei által azon úgy ragyogni, hogy a’ csupa hűség helyett; mellyel Hazájának tartozott, érdemeket tegyen oltárára, ’s mind Oltalmazója, és Istápja a’ Honynak, álljon a’ Nagyok között. Illy férfiu volt Klimo György…” [1] E szavakkal méltatta 1815-ben Kölesy Vincze Károly pécsi káptalani uradalmi tiszttartó a Nemzeti Plutarkus című munkájában a nagynevű egyházfőt.

1. kép – Anton Hartelmayer vörös krétarajza Klimo György püspökről