Tags

, , , , , , , , ,

Bevezetés

Balatonfüred a legutóbbi időben a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán két kiállításban is megjelent, ezért lassan időszerűvé vált egy blogbejegyzés a városról. A 2016-os időszaki kiállítás „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel egy teljes vitrint szentelt a balatonfüredi gyógyvíznek. [1] Idén Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén nyílt meg időszaki kiállításunk, ahol a pécsi színlapok mellett füredieket is bemutatunk, érzékeltetve a 19. századi színjátszás történetének párhuzamos vonásait.

Balatonfüred gyakori megjelenítésének hátterében az osztály forrásadottságai húzódnak. Rendelkezésünkre állnak ugyanis kis- és aprónyomtatványok a 19. századi Füredről. De vajon hogyan kerültek a pécsi püspöki könyvtárba füredi aprónyomtatványok?

A Klimo Könyvtár három aprónyomtatványokat tartalmazó kötetet őriz. Az Sz.Y.I.15, SZ.V.I.22 és Sz.X.I.2 jelzetű kötetek Kelemen József kanonok (1790–1868) gyűjteményéből kerültek a könyvtárba. A Sz.V.I.22. jelzetű kötet előtábláján latin nyelvű kézírás rögzíti az 1852-re datálható adományozás tényét. [2] Ez a kötet olyan egyleveles aprónyomtatványokat és négy ívet meg nem haladó kisnyomtatványokat tartalmaz, amelyek a 19. századi füredi fürdőélettel kapcsolatosak: színlapokat, a fürdővendégek névsorát és étlapokat. [3]

1. kép. Az SZ.V.I.22. jelzetű kötet

1. kép. Az SZ.V.I.22. jelzetű kötet

Kelemen József 1832-ben lett pécsi kanonok, 1833 és 1838 között a Pécsi Püspöki Joglyceum aligazgatója volt. Széles körű műveltséggel rendelkezett, tevékenyen részt vett a Szepesy-féle bibliafordításban. [4] Betegsége miatt gyakran látogatta Füredet, ahol savanyúvízzel kúrálta magát. A füredi illetőségű aprónyomtatványok valószínűleg e látogatások alkalmával kerültek be a gyűjteményébe. Kelemen József a gyűjteményben található fürdőlisták szerint 1839 és 1852 között nyolc alkalommal töltötte a nyarat Füreden: általában június végén – július elején érkezett. [5] (Mivel a fürdőlisták nem maradtak fenn minden évből, elképzelhető, hogy ennél többször is járt a városban.)

Kelemen József naplójában van egy szövegrész, amelyben megemlíti a füredi savanyúvizet. A bejegyzés 1849. június 14-én keletkezett, a szabadságharc mozgalmas napjaiban, amikor Pécsről pár napra kivonult a császári haderő, és Majthényi József kormánybiztos ezt kihasználva rövid időre visszafoglalta a megye északi részét és Pécs városát.

„Ugyan ez nap történt korán regvel 4 Patacsi ember, mindeniknél vas vella, körül fogott engemet a’ kertemben hol füredi savanyó vízzel élvén föl ‘s alá sétáltam, ‘s parancsoló hangon bort követeltek, mert ők mondák: a’ mi védelmünkre vannak kirendelve!” [6] (A történet a kanonok talpraesettségének köszönhetően jól végződött: kijelentette, hogy írásos parancs nélkül nem adhat nekik bort, mire a négy ember végül otthagyta.)

A füredi fürdőélet

Balatonfüred a 18–19. században több településrészből állt. Füred falu a hegyoldalon helyezkedett el nádtetős házaival. A bencés rend kezelésében működő Savanyúvíz, ahogyan a kortársak nevezték a gyógyfürdőhelyet, a 18. század utolsó harmadában nyerte el kisvárosias jellegét, de igazi fellendülése a 19. századra tehető. [7] Szállodák, fürdőházak épültek a vendégek fogadására, itt épült fel az ország harmadik kőszínháza 1831-ben, ekkor vált hagyománnyá az Anna-bál és 1846-ban elindult a balatoni gőzhajózás. 1852-ben még Ferenc József is tiszteletét tette a városban.

A bencés rend által 1836-ban megalkotott fürdői rendtartás értelmében a fürdővendégek adatait jegyzőkönyvbe kellett venni, még akkor is, ha magánházaknál szálltak meg. 1839-ben jelent meg első alkalommal a vendégek nevét, lakóhelyét, foglalkozását vagy társadalmi állását rögzítő névsor. [8] Kelemen József neve már ekkor szerepelt a listán, másodmagával érkezett július 12-én. De vajon milyen tanulságokkal szolgál a listák elemzése a vendégek társadalmi összetételére és Füred vonzáskörzetére vonatkozóan?

2 kép. Balaton füredi Savanyó vizi p.t. Vendégek' Lajstroma 1839. Évben

2 kép. Balaton füredi Savanyó vizi p.t. Vendégek’ Lajstroma 1839. Évben

Katona Csaba a vendégek névsorát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Balatonfüred az 1850-es évekig regionális vonzáskörzetű fürdőhely volt. A vendégek döntő többsége ugyanis a környező megyékből érkezett, közülük csupán Pest-Buda polgárainak száma emelkedett ki. A névsorokban rögzített látogatók száma 1400 és 1800 fő között mozgott évente. A fürdőhely életében nagy előrelépést hozott a Pest–Nagykanizsa vasútvonal megépülése. A vonal érintette az akkor még jelentéktelen Siófokot is, ahonnan a Füredre tartók a Kisfaludy gőzős fedélzetén kelhettek át. Füredet közvetlenül csupán 1909-ben érte el a vasút. Azok a fürdők, amelyek nem rendelkeztek vasúti összeköttetéssel, a 19. század második felében hanyatlásnak indultak.

A kiegyezést követően a távolabbi településekről érkezett vendégek száma emelkedett a dunántúli városokhoz képest, és a kisebb dunántúli településeket fokozatosan felváltották más országrészek fejlődőben lévő, népesebb városai, mint például Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debrecen vagy Nagyvárad. A külföldi vendégek közül a legtöbben Bécsből érkeztek. [9]

3. kép. Étel és bor-jegyzék a b. füredi vendéglőben. [1850-es évek]

3. kép. Étel és bor-jegyzék a b. füredi vendéglőben. [1850-es évek]

Ahogyan a vasút megjelenése megnövelte a fürdő vonzáskörzetét, úgy alakult át a vendégek társadalmi összetétele is a polgárosodás hatására. Katona Csaba az alábbiakban foglalta össze a változásokat: „A fürdővendégek összetétele nem csupán a lakóhely szerint, de a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzetük szerint is erőteljes változásokat mutat az 1860-as évektől, ahogy a reformkorra inkább jellemző patriarchális fürdőéletet felváltotta a polgári értelemben vett szabadidőhöz kötődő, tudatos nyaralási-szórakozási igény. Ennek megfelelően a környékbeli nemesség létszáma visszaszorult és mind inkább a polgári középosztály képviselői kerültek túlsúlyba.” [10]

A fürdőélet értékes forrásai az étlapok, amelyek a fürdővendégek korabeli étkezési szokásaira utalnak. Az 1850-es évekből fennmaradt étlapok jellegzetessége, hogy kétnyelvűek. A Mayer Antal által kiadott Nagy Vendégfogadó étlapján a kiegészítések német nyelvű gót betűs kézírással szerepelnek.

4. kép. Számadás [szállodai szobaszámla]

4. kép. Számadás [szállodai szobaszámla

Az 1844-ből fennmaradt „Számadás” szerint Kelemen József június 12. és július 20. között tartózkodott Füreden, és ezért összesen 40 forintot fizetett. A fizetési tételek között ma már szokatlannak tűnő bejegyzéseket is láthatunk. Külön kellett fizetni például a gyertyáért, valamint az utazáshoz használt ló takarmányozásáért. (Mivel a zab itt nem szerepelt a fizetési tételek között, komolyan reméljük, hogy azt a kanonok máshonnan szerezte be, és a lovának nem kellett az egész nyaralás alatt szénán tengődni.) A számlát végül Écsy László fürdőigazgató személyesen írta alá.

 

 

5. kép. Annanapi táncünnepély

5. kép. Annanapi táncünnepély

A füredi nyarak legismertebb eseménye az Anna bál volt. Hagyományának eredete vitatott, és a hazafias szellemtől áthatott, tüntető jellegű esemény mítosza is alaposabb árnyalásra szorul. [11] A tánc és a viselet ebben a korszakban politikai kötődést, nemzetközi erőviszonyokat is kifejezhetett. Minden esetre az 1850-ben tartott bál kétnyelvű plakátja szerint „a közkedvelt keszthelyi zenekar a’ legújabb bécsi keringővel kedveskedett” a közönségnek.

Annanapi táncünnepély

Annanapi táncünnepély

Kelemen József éppen azokban az években járt Füreden, amikor megindult a balatoni gőzhajózás, és a hagyaték egyes darabjai arról árulkodnak, hogy ő maga is részese lehetett az eseményeknek. Az 1847. évi fürdőnévsor lapjai közé bekötöttek egy kézzel írt cédulát „Kelemen kanonok Úr”-nak címezve. Szövege így szól: „A’ Balaton gőzhajózási [Társaság] f.é. Augusztus 6án Füreden 11 órakor tartandó tanácskozási ülésében megjelenni kéretik a’ felső vendéglő háznak 38ik számában.”

6. kép. Kelemen Józsefnek címzett meghívó

6. kép. Kelemen Józsefnek címzett meghívó

Arról egyelőre nincs további információnk, hogy mi volt Kelemen József szerepe a társaságban, viszont fennmaradt egy aprónyomtatvány „Gőzhajói kirándulás” címmel, amely a Kisfaludy-gőzös negyedik kirándulásáról tudósít. „Vasárnap vagy is Augusztus 8-án a Kisfaludy-gőzös a füredi fürdőkbül délutáni 6 ½ órakor negyedik kirándulását teendi tihanyi félsziget alatt menvén Boglár felé, s’ vissza; melly séta út 2 órafolyásig tartand. – Ezen séta utazásban 30. ezüst krajczárnyi díj fizetésért mindenki résztvehet. – – Azon némellyek által terjesztett hir, mintha kiszállás alkalmával a’ t. cz. vendégektől a’ kiszabottnál nagyobb díj vétetnék, ezennel a’ választmány által hamisnak nyilvánittatik. – – A hajón Egressy Béni zenekara fogja mulattatni a’ t.cz. közönséget.” A nyomtatvány külön érdekessége, hogy a nyomtatott szöveg egy szóbeli híresztelést annak cáfolatán keresztül rögzít.

7. kép. Gőzhajói kirándulás

7. kép. Gőzhajói kirándulás

Az említett fürdőnévsor végén Kelemen József kéziratos bejegyzését olvashatjuk: „ekkor kezdett a Kisfaludy gőzös járni először. s az sok vendéget hozott Keszthelyről és Kenesséröl”. A bemutató sétahajókázást követően a Balaton első gőzhajója tehát már valódi funkcióját kezdte betölteni: vendégeket hozott Füredre jelentősen javítva a fürdőhely megközelíthetőségét.

 

Színházi élet

1828-ban megalakult a Dunántúli Színjátszó Társaság, amelynek székhelyéül Füredet jelölték ki. A társaság főigazgatója Kisfaludy Sándor, igazgatója Komlóssy Ferenc lett. 1830-ban Zala megye elfogadta a füredi magyar nyelvű színház felállításának tervét. A szükséges összeg előteremtésére Kisfaludy Sándor hirdetett gyűjtést. A telket a tihanyi apátság jelképes összegű bérleti díjért bocsájtotta rendelkezésre, Zala, Vas, Veszprém és Bács megyékben szervezett gyűjtés folyt, Fejér, Győr, Sopron és Tolna megyékből magánadományok érkeztek: összesen 12945 váltóforint gyűlt össze. A gyorsan felépített klasszicista épületben 1831. július 3-án tartották a megnyitó ünnepséget, ahol felolvasták Kisfaludy bevezető beszédét (Prologus), előadták Nemzeti Ének című megzenésített versét, majd a Magyar hölgy című vígjáték előadása következett. [12]

8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő

8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő

A füredi színház volt az ország harmadik, a Dunántúl első kőszínháza, sajátossága, hogy kifejezetten a fürdővendégek igényeit szolgálta ki, és kezdettől fogva kizárták a német vándortársulatokat. Pécsett ugyanebben az időben például német és magyar nyelvű társulatok váltották egymást.

 

A harmincas években Komlóssy Ferenc igazgatása alatt léptek fel többek között: Balogh István, Lendvay Márton, Déryné Széppataki Róza és Szigligeti Ede. A későbbi évtizedekben Fekete Gábor, Hetényi József és Latabár Endre társulatai nyertek játékjogot a városban. Ekkor játszották többek között Szigligeti Ede népszerű színműveit, mint az Alvajáró, a Szökött katona, a Peleskei nótárius, A rab, a Csikós, Egy szekrény rejtelme vagy a Házassági három parancs.

9. kép. Alvajáró, vagy a holdkóros leányka. Színlap

9. kép. Alvajáró, vagy a holdkóros leányka. Színlap

A nyomtatott füredi színlapok általában Ramazetter Károly veszprémi nyomdájában készültek, viszont ha az előadás előtt nem volt idő plakátot nyomtatni, kézzel készítették azokat.

10. kép. Richelieu első párbajai vagy a 15 éves férj. Kézzel írt színlap

10. kép. Richelieu első párbajai vagy a 15 éves férj. Kézzel írt színlap

Mivel a színház épülete sötétnek és nyáron fülledtnek bizonyult, a fürdővendégek nyári színkör felépítését követelték, amely majd Kisfaludy halála után, 1845-ben készült el. Ezután jó időben a színkörben, rossz időben a színházban tartották az előadásokat. [13] 1861-ben egy újabb, korszerű színkört építettek, amely megpecsételte a felújításra váró állandó színház sorsát. A régi színházépületet végül lebontották, helyére gyógytermet építtettek. [14]

 

 

 

 

Ferenc József látogatása

Egy-egy fürdőhely népszerűségét a korszakban jelentősen növelhették az uralkodói látogatások. Ez történt például az erdélyi Herkulesfürdő esetében is, amely I. Ferenc 1817. évi látogatását követően indult igazán fejlődésnek. [15] Ferenc József 1852. évi magyarországi körútja alatt látogatta meg Füredet. Az eseményt a fürdővendégek névsora is megörökítette, amelyben az uralkodó külön oldalon szerepel. Címeinek felsorolása miatt több név amúgy sem férhetett el a lapon.

11. kép. Ferenc József az 1852-es fürdői névsorban.

11. kép. Ferenc József az 1852-es fürdői névsorban.

A császár kísérete hatvan főből állt, a látogatás napján, június 29-én a fürdőre érkező további 57 vendég pedig idénycsúcsnak számított.[16] Ferenc József célja a körúttal az volt, hogy a szabadságharc leverése után személyes megjelenése által saját és kormányzata elfogadottságát növelje. Az utazás alatt nem történt atrocitás, az „alattvalók” általában éljenzéssel fogadták a császárt.[17] Hogy ez milyen áldozatos munkát és előkészítést követelt a hivatalnokoktól, arra Bogyay Lajosnak, Zala megye cs. kir. megyefőnökének 1852. június 13-án kelt röpirata alapján következtethetünk.

 

„Még az ország minden részeiben a’ népek millióinak örömzaja Ő FELSÉGÉNEK dicsőségesen uralkodó CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNKNAK honunkban legkegyelmesebben tett megérkeztét, – ‘s azon szerencsét hirdeti, hogy magas jelenlétével az ország minden részeit boldogítja, Zala megyének is azon kitűnő szerencse jutott osztalékul, hogy Ő FELSÉGE, Legkegyelmesebb CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNK folyó hó 29-én regveli órákban Keszthelyen, majd ugyan az napon B.Füreden e’ megye hódolatát elfogadni kegyes leend.”

12. kép. Bogyai Lajos Zala megye cs. kir. megyefőnök röpirata

12. kép. Bogyai Lajos Zala megye cs. kir. megyefőnök röpirata

A gondos megyefőnök még a megjelenéshez kívánatos öltözékre sem volt rest felhívni a jövőbeli közönség figyelmét: „Megjelenési öltözetül a’ volt nemesi rend a’ magyar disz öltönyt használni kéretik, ennek hiányát a’ fekete frak, nadrág, mellény és fehér nyakkendő pótolják, az alsóbb rendü nép hasonlóul ünnepély ruháját veendi.” A megyefőnök röpirata olyannyira lelkesítő hangvételűre sikerült, hogy a mai olvasóban önkéntelenül is felmerül a gyanú, hogy a szöveg túlzásba vitt lelkesedése a császár iránt hatalmas sérelmeket, ellentéteket hivatott leplezni. Ez a felszínen valószínűleg sikerült is. A császár este részt vett a füredi színház díszünnepélyén, ahol Latabár Endre igazgatása alatt Szigligeti Ede Csikós című népszínművét adták elő.

13. kép. A Ferenc József tiszteletére játszott darab színlapja

13. kép. A Ferenc József tiszteletére játszott darab színlapja

Kelemen József ebben az évben június 22-én érkezett Füredre, tehát valószínűsíthető, szemtanúja, résztvevője volt a fent leírt eseményeknek. De mivel naplójában erről nem emlékezett meg, ezt csupán az általa megőrzött aprónyomtatványok alapján feltételezhetjük.

A bejegyzést írta: Méreg Martin

Képjegyzék

Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár, (Kis- és Aprónyomtatványtár) = (PEK TGYO KK)

  1. kép. Az SZ.V.I.22. jelzetű kötet
  2. kép. Balaton füredi Savanyó vizi p.t. Vendégek’ Lajstroma 1839. Évben. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.5.1
  3. kép. Étel és bor-jegyzék a b. füredi vendéglőben. 1850-es évek. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.52
  4. kép. Számadás [szállodai szobaszámla]. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.81
  5. kép. Annanapi táncünnepély. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.65
  6. kép. Kelemen Józsefnek címzett meghívó. In: PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.11
  7. kép. Gőzhajói kirándulás. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.12
  8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő (színezett kőnyomat Libay Lajos rajza alapján.
  9. kép. Alvajáró, vagy a holdkóros leányka. Színlap. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.33
  10. kép. Richelieu első párbajai vagy a 15 éves férj. Kézzel írt színlap. PEK TGYO KK – jelzet nélkül
  11. kép. Balaton füredi t. cz. fürdői vendégek névsora 1852. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.16
  12. kép. Bogyay Lajos: Császárunk, és Apostoli Királyunk […] Keszthelyen, majd B.Füreden e’ megyének hódolatát elfogadni kegyes leend. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.96
  13. kép. Csikós. PEK TGYO KK – Sz.V.I.22.70

Irodalom

Dezső Krisztina – Gergely Zsuzsanna – Molnár Dávid: „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra. Kiállításkatalógus. Pécs, 2016. [2018.07.18]
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Hudi József: A balatonfüredi színházak és színészet története, 1831–1861. Balatonfüred, 2008.
Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez. Századok, 2002/6. 1423–1454.
Manhercz Orsolya: Ferenc József főherceg/császár/király Magyarországon, 1843–1867. Aetas 32. évf. 2017. 4. szám. [2018.07.18.]
Romváry Ferenc (szerk.): Pécs lexikon. Pécs, 2010.

[1] Dezső Krisztina – Gergely Zsuzsanna – Molnár Dávid: „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra. Kiállításkatalógus. Pécs, 2016. [2018.06.27.]
[2] Bibliothecae Cathedralis Ecclesiae Quinque Ecclesiensis dono dedit Josephus Kelemen Abbas S. Maurity de Borh, Cathedralis Ecclesiae 5 Ecclesiensis lector et canonicus 1852.”
[3] A digitalizált dokumentumok elérhetőek az alábbi link alatt az egyetemi könyvtár katalógusában. [2018.06.27.]
[4] Romváry 2010, 380.
[5] Az évek, amikor neve szerepel a fürdővendégek névsorában: 1839, 1841, 1842, 1844, 1847, 1850, 1851, 1852.
[6] Idézi Fényes 1973, 215.
[7] Hudi 2008, 19–20.
[8] Katona 2002, 1434.
[9] Katona 2002, 1434–1446.
[10] Katona 2002, 1446.
[11] Katona 2002, 1423–1426.
[12] Hudi 2008, 31–38.
[13] Hudi 2008, 75.
[14] Hudi 2008, 114.
[15] Dezső – Gergely – Molnár 2016. 22.
[16] Katona 2002, 1428.
[17] Manhercz 2017, 100—101.

Advertisements