Tags

, , , , , , , , , ,

1923. október 14-én Halasy-Nagy József, a Pécsre menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem első rektora a következő szavakkal kezdte rektori székfoglaló beszédét: „Nem mindennapi esemény az, amely ma és itt egybegyűjtött bennünket. Egy egyetem működésének megkezdése még normális időkben is jelentős dátum szokott lenni nemcsak az egyetemi rangra emelkedő város, de az egész nemzeti élet és művelődés szempontjából is. Még inkább annak kell tekintenünk ezt a napot most, mikor az egész világot megrázó vihar után a menekült pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem először nyitja meg kapuit Pécsett, dicső emlékezetű Nagy Lajos királyunk régi egyetemi városában, hogy a hontalanság keserű esztendei után a tudománynak biztos fészket építsen törvény rendelte új székhelyén.” [1] Nagy Lajos király és az általa 1367-ben alapított egyetem pedig nem csak eszmeiségében jelent meg a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem megnyitásának napján, hanem az egyetem központi épületének aulájába készített Dudits Andor freskón is.

Dudits Andor, a 19-20. század egyik kiváló, de sokak által azóta elfeledett festőművésze volt, aki olajfestményei mellett olyan monumentális munkákat készített, mint a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületének falfestményei, a Kőbányai Részvény-sörfőzde házának mozaikfríze vagy a Fiumei úti Nemzeti Sírkert árkádos sírboltjának mozaikképe. [2]

1921. évi XXV. törvénycikkel az átmenetileg Budapestre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezték, ahol a rektorátust, az egyetemi hivatalokat, a jogi és a bölcsészettudományi karokat a M. kir. állami főreáliskola Rákóczi úti épületébe költöztették. [3] Az épületen ekkor elkezdődtek a felújítási munkák, ennek keretén belül kérte fel Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudits Andor festőművészt az aula freskójának elkészítésére. [4]

Az egyetem pécsi megnyitásának dátumához közeledve egyre több cikk jelent meg a Dunántúl című lapban az intézmény oktatóival, épületeivel kapcsolatban, és 1923-ban kiemelt figyelmet szenteltek Duditsnak és az általa készített freskónak is.

1923. április 28-én A pécsi egyetem a művészet szolgálatában címmel arról számoltak be a folyóirat hasábjain, hogy az egykori főreáliskola épületének átalakítási munkálatai a befejezéshez közelednek, ezért Pécsre érkezett Dudits, hogy megnézze a rendelkezésére álló falfelület méreteit. A művésznek ekkor már elképzelése is volt a festmény témájával kapcsolatban: a Nagy Lajos korabeli pécsi egyetemhez kapcsolódó motívumokkal szándékozta megjeleníteni a város és a felsőoktatás kapcsolatának történelmiségét. [5]

Pár nappal később, egy május 3-án megjelent közleményben újabb részleteket tártak az olvasók elé. A festő elkészült a festmény tervezésével, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kuno tetszését is elnyerte. [6] Nem csak egy méreteiben monumentális festményt [7] álmodott meg Dudits, hanem az ország történelmének egyik fontos eseményét tervezte meg az egyetem falára: „… a pécsi studium generale […] alapításának azt a mozzanatát ábrázolja, amikor Miklós püspök V. Orbán pápa dekretumát az egyház képviselőjének, a tanulóknak és a tanároknak tudomásul adja.” [8] A cikkben említést tesznek az aula további díszítéséről is, erről azonban nem írtak többet 1923-ban.

1. kép Dudits Andor vázlata az Erzsébet Tudományegyetem aulájába készített freskóhoz, 1923.

1. kép Dudits Andor vázlata az Erzsébet Tudományegyetem aulájába készített freskóhoz, 1923.

A freskó készítéséről szóló beszámoló legközelebb csak 1923. augusztus 30-án jelent meg a Dunántúlban, melyben amellett, hogy említést tesznek az egyetem költözésének aktuális helyzetéről, leginkább Dudits művészi nagyságát hangsúlyozták. Utaltak a festő egy másik monumentális alkotására, az „Eskü a Vérmezőn” című művére is, melyet 1923. május 13-án mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban. [9] A művész Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárral, helyettes egyetemi biztossal érkezett Pécsre [10], hogy megkezdje a közel 6 hétig tartó munkáját az egyetem aulájában. [11] Szeptember 4-én újabb cikket olvashatunk Dudits Andorral kapcsolatban, melyben az „Eskü a Vérmezőn” képének pécsi kiállításáról tudósítanak. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításából befolyt összeget a József tüdőbetegeket gondozó szanatóriumnak ajánlották fel, ezért akarták, hogy a festmény az ország több pontján, Pécsett és Szegeden is megtekinthető legyen. [12]

1923-ban Szőnyi Ottó, aki a Dunántúl külsős munkatársaként dolgozott [13], a freskót művészi és történeti szempontból is dicsérő szavakkal illeti: „…a kép közepében feltornyosuló pécsi székesegyház 14. századbeli alakjának rekonstruálása maga hangosan bizonyítja a művész lelkiismeretes gondosságát, mely nem csak a művészi hatás tényezőivel számol, hanem a tudomány pontosságot is kellőleg megbecsüli.” [14]

2. kép A pécsi egyetem megnyitása, 1923. október 14.

2. kép A pécsi egyetem megnyitása, 1923. október 14.

Dudits a festményen bár az 1367-es egyetemalapítás jelenetét ábrázolja, kortárs, a 20. századi egyetemhez kapcsolódó személyek láthatóak a freskón. A nádor Klebelsberg Kuno, kísérete pedig Halasy-Nagy József, rektor, Faluhelyi Ferenc, Pekár Mihály és az Erzsébet Tudományegyetem első tanárainak arcvonásait hordozza. [15] A háttérben a Havas Boldogasszony-templom, a Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház és Gázi Kászim pasa dzsámija. Érdekessége a képnek, hogy bár az 1367-es eseményeket ábrázolja, abban az időpontban sem a Havas Boldogasszony-templom, sem Gázi Kászim pasa dzsámija nem állt még. [16] A festmény így lenyomata a 20. század eleji Pécsnek, hiszen a dzsámi épületén még megtalálni a barokk tornyot is.

3. kép Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben.

3. kép Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben.

4. kép Freskórészlet 1.

4. kép Freskórészlet 1.

5. kép Freskórészlet 2.

5. kép Freskórészlet 2.

6. kép Freskórészlet 3.

6. kép Freskórészlet 3.

Dudits Andor freskója ma a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, a Halasy-Nagy József Aulában található, emléket állítva az első magyar egyetemnek és azoknak, akik fáradhatatlanul dolgoztak a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-as pécsi megnyitásán.

Az összeállítást készítette: Pálmai Dóra

Irodalom:

Dudits Eskü a vérmezőn képét kiállítják Pécsett. Dunántúl, 1923. 13. 199. sz. 1.
Éber László: Dudits Andor. Művészet. 1911. 10. 397 – 403.
Az egyetem költözködése. Holnap Pécsre érkezik Dudits festőművész. Dunántúl, 1923. 13. 195. sz. 1.
Gerő Ödön: Az építész látásról. Művészet. 1911. 10. 404 – 409.
Lengvári István: Szőnyi Ottó régészeti és művészettörténeti munkássága. In: Vonyó József (szerk.): Tanulmányok Pécs történetéből 2–3. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 173–180.
Nagy József: Egyetem és ideálizmus – Hit és tudás : Két rektori megnyitó beszéd. Pécs, 1923.
Mendöl Zsuzsanna: Dudits Andor. In: Pécs Lexikon I. Pécs, 2010. 181.
A pécsi egyetem aulájának freskója. Elkészült a tervezet. Dunántúl, 1923. 13. 99. sz. 4.
A pécsi egyetem a művészet szolgálatában. Dunántúl, 1923. 13. 96. sz. 2.
Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. Per Aspera ad Astra. 2014. 1. 2. sz. 37 – 61.
Reisz T. Csaba: „Eskü a Vérmezőn”. 2013. [2016. május 19.]
Szőnyi Ottó: Monumentális művészet Pécsett. Dunántúl, 1923. 13. 209. sz. 1.

Képek forrása:

  1. Dudits Andor: Freskóvázlat. (PTE Egyetemtörténeti Kiállítás – Fotó: Gergely Zsuzsanna)
  2. A pécsi egyetem megnyitása. 1923. október 14. (PTE PETGY Képgyűjtemény 2012.55.1)
  3. Dudits freskója a Halasy-Nagy József Aulában 2009-ben. (Fotó: Dezső Krisztina)
  4. Freskórészlet 1. (Fotó: Dezső Krisztina)
  5. Freskórészlet 2. (Fotó: Dezső Krisztina)
  6. Freskórészlet 3. (Fotó: Dezső Krisztina)

[1] Nagy, 1923. 3.
[2] Éber, 1911. 397; Gerő, 1911. 404-409.
[3] Pilkhoffer, 2014. 39.
[4] [iv] Dunántúl, 1923. 96. 2.
[5] Dunántúl, 1923. 96. 2.
[6] Dunántúl, 1923. 99. 4.
[7] A freskót Dudits 10 méter széles és 4,5 méter magas falra tervezte meg. Dunántúl, 1923. 99. 4.
[8] Dunántúl, 1923. 99. 4.
[9] Reisz, 2013.
[10] Dunántúl, 1923. 195. 1.
[11] Dunántúl, 1923. 199. 1.
[12] Dunántúl, 1923. 199. 1.
[13] Lengvári, 1996. 176.
[14] Dunántúl, 1923. 209. 1.
[15] Mendöl, 2010. 181.
[16] Gázi Kászim pasa dzsámija a 16. század közepére, a Havas Boldogasszony-templom a 17. század végére készült el.

Advertisements