Tags

, , , , , , , , ,

A baranyai fürdők közül legismertebb és leglátogatottabb a harkányi gyógyfürdő. Batthyány Antal birtokának csatornaásási munkálatai közben fedezték fel a forrást 1823-ban. Harkány népszerűsítéséért nagyon sokat tett Patkovics (Patkovich) József, aki gyógyvízzé nyilváníttatta a gyógyforrás vizét, s fürdőorvosként is működött a telepen. Első tudósítása a Tudományos Gyűjtemény hasábjain jelent meg már 1825-ben, alig két évvel forrás felfedezése után. E korai időszakban is – bár még viszonylag kevés idő telt el a fürdő kiépítése óta – 33 különféle betegséget sorol fel, melynek kezelésénél a víz hatásosnak bizonyult. [1] A gyógyvíz megtalálását igen jelentős eseményként értékeli a szerző: „Baranyának — a’ termékenyebb föld’ és a’ szorgalom’ adakozó javadalmaival egyébkínt is bőven megáldott — Megyéjében, hogy ezen boldog tartománynak lakosai semmiben se szükölködjenek, legfőbb kincsét, az egészségnek forrását is felnyitotta a természet.” [2]

tudományosgyűjtemény

1833-ban a Bugát Pál és Schedel Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár című folyóirat is foglalkozik a hazai gyógyvizekkel. Előző évben megjelent Berlinben Osann professzor európai fürdőket ismertető kézikönyve, melyben magyar gyógyvízforrásokat is bemutat. Az Orvosi Tár szerkesztői a magyarországi fürdőket ismertető részek bőséges kivonatát adják a folyóiratban, kiegészítve a berlini professzor anyagát hazai anyaggal is.  Harkány bemutatása kapcsán megjegyzik, hogy ugyan csak 10 év telt el a forrás felfedezése óta, de már ezrek gyűlnek össze minden nyári szezonban a fürdőhelyen. 1833-ban Harkányban egy közös és 14 külön fürdőt használhattak a kúrára érkezők. Ekkor három forrásból nyerték a vizet: az első a büdös vagy siklósi tó, a második forrás kb. fél órányira található Harkánytól, valamint a főforrás, mely a fürdőt látta el hévízzel. A vizet összetételénél fogva az égvényes-sóskénhévizek csoportjába sorolják. Az Orvosi Tár is hivatkozik Patkovics József korábbi adataira, aki ivókúra (4-8 pohár), valamint fürdő és iszappakolás formájában ajánlja felhasználni a gyógyvizet. A pécsi orvos adatai alapján a következő bajok gyógyításához használható a harkányi víz:

  • köszvény és csúz,
  • altesti pangások, aranyér, máj- és lépdaganatok, sárgaság, epebajok,
  • idült kütegek,
  • idült idegbetegség,
  • gyomorgörcs, reszketés, bénulások,
  • mirigy- és nyirokrendszeri betegségek,
  • tagzsugorodás, csonttörések. [3]

orvosi tár

Patkovics József A’ harkányi hévvíz és gyógyereje (Pécs, 1846.) című művét az Orvosok és Természetvizsgálók 1845-ös gyűlésének alkalmából írta. Így ír a víz gyógyhatásának felfedezéséről: „Valódi tény ellenben az: hogy Méltóságos Gróf Batthyányi Antal földes urasága ezen forrásnak terjedelmes siklósi uradalmában több évekig folytonosan tetemes költségekkel csatornák és töltések által sok mocsárok’ kiszáradtát eszközölvén, háladó jobbágyainak jobb létét ’s egészségét előmozdítá. Illy csatornaásás alkalmakor, melly a’ Harkányhoz közellévő mocsárt elenyésztesse, az árkometszők forró melegen kiömlő vizre akadtak, a’ folytonozott munka közt több ily forró források találtattak.

Történvén: hogy a’ munkálatok közül egy dagadt térddel és lábszaggatással küszködő gyűdi ember ezen forró ’s hideg vizzel vegyitett források körül dolgozván, jótékony hatását érezte, minek következtében egy ideig a’ fürdést abban folytatván, 1823dik évi october hóban szenvedésétől tökéletesen megszabadult.” [4]

A harkányi hévíz és gyógyereje

A csodálatos hatású víz híre hamar elterjedt a környéken, 1824-ben már a környező falvak betegei is felkeresték Harkányt. A nagyszámú látogató miatt Batthyány gróf az első fürdőt is kialakíttatja, egyszerű fürdőépületet emelnek és a források tisztántartására is ügyelnek: „…nyáron a’ falunépség minden részről ide tolulván, ezen viznek hol nagyobb, hol kisebb csudatetteit miden tájakban hirdette, mit a’ közellévő Gyűd’ zarándokai is hihetőleg gyarapítottak.

A’ midőn az uradalmi tisztség a’ beteg emberek’ Harkányra való nagy csődületét, ’s ezen viznek gyógyerejét tapasztalta, 1824dik évi julius hóban ipar’s figyelemmel lépett a’ hévforrások’ egybegyűjtése-, a’ hideg viznek kirekesztése-, úgy a’ sinlődők’ számára hajlék’ és fürdői kéjelmesség készitéséhez. A’ kitisztitatott főforrástól a’ hideg mocsárviz egy oda alkalmaztatott kád által kirekesztetvén; a’ hideg szivárgó víz elmellőzése miatt lecsapoló csatornák ásatvák; a’ környékk nád- ’s kákától tisztitatván; a’ meleg forrás körül fürdőkádak állitattak; néhány fürdőszoba, egy ebédlő ’s konyha rögtön deszkákból emelkedvén; ’s így rövid idő alatt mintegy varázslat által alakul az első évre a’ fürdőintézet.” [5]

harkány_természetvizsálók_1845

Harkányfürdő 1845-ben (Harkány Gyógyfürdő. Budapest, [193?] 2.)

Patkovics a víz gyógyhatását esetleírásokkal is igyekszik alátámasztani, az ekkor már 800 feljegyzett gyógyulásból ismerteti a legérdekesebb eseteket könyvének toldalékában. [6] Egy 17 éves döbröközi legény, aki 10 éve nem tudott már talpra állni, 60 fürdő után tökéletes egészségnek örvendett, sőt Harkányban még táncmulatságon is részt vett. A harkányi vizet ivókúra formájában is fogyasztotta az a 49 éves plébános, kit minden étkezés után súlyos gyomorgörcsök gyötörtek, egészen le is fogyott a betegség miatt. A harkányi víz és fürdőkúra teljesen meggyógyította, sőt elvesztett súlyát is visszanyerte. Egy 37 éves kereskedő utazás közben megfázott, minek következtében köszvényrohamok kínozták mindkét lábát, s a jobb lába zsugorodni kezdett. 28 fürdő vétele után mankóit eldobva saját lábán hagyta el a fürdőt. De női bajokra is javallja a harkányi kezelést, egy 30 éves uradalmi tisztnő, ki 9 év óta magtalanul férjes, 36 fürdő és ivókúra után pár hónap elteltével gyermekáldásban részesült.

Haas Mihály Baranyáról szóló könyvét 1845-ben jelentette meg [7], szintén az Orvosok és Természetvizsgálók országos gyűlésének alkalmából. Külön fejezetben foglalkozik Harkánnyal, melynek legfőbb nevezetességét csodahatású fürdőjében találta meg.  Haas 800-1000 vendégre teszi az évi látogatószámot. A nemrég épült új fürdőházban 14, míg a régiben 10 korona volt a fürdőjegy ára. Az uraság jóvoltából a szegények ingyen is fürödhettek. Patkovicshoz hasonlóan ő is különösen a köszvény, csúz, bőr-, nyirokbetegségek és mirigyrendszeri, altesti problémákra ajánlja a gyógyvizet.

haas

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina

Irodalom

Haas Mihály: Baranya. Emlékirat, mellyel a’ Pécsett 1845 aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik […] Scitovszky János pécsi püspök. Pécs, Lyceum Nyomda, 1845.
Harkány Gyógyfürdő. Budapest, Országos Központi Községi Nyomda Rt., [193?]
[Patkovics József]: A’ Harkányi Ferdők. (Baranya Vármegyében) Tudományos Gyűjtemény (1825):12. 13-25.
Patkovics József: A’ harkányi hévvíz és gyógyereje. Pécs, Lyceum Nyomda, 1846.
A’ magyar és erdélyi gyógyvizek. Orvosi Tár (1833):4. 64-79.

[1] Patkovics 1825. 24.
[2] Patkovics 1825. 14.
[3] Orvosi Tár 1833. 76-78.
[4] Patkovics 1846. 6.
[5] Patkovics 1846. 7.
[6] Patkovics 1846. 28-37.
[7] Haas 1845. 333-334.

Advertisements