Tags

, , , , , , , ,

1846. október 17-én Liszt Ferenc Szekszárdra érkezett barátja, báró Augusz Antal, Tolna vármegyei alispán invitálására. Augusz Antal és Liszt barátságának kezdete a zeneszerző 1839–1840-es magyarországi látogatásának idejére datálódik. Augusz részt vett Liszt pesti koncertjén, majd ő tolmácsolta a művész francia köszöntő beszédét magyarul a közönségnek.
A két férfiú barátsága ettől az időponttól töretlen. Augusz felismerte Lisztben a nagy formátumú, hazájának elkötelezett művészt. Liszt megbízott barátja véleményében, elfogadta tanácsait, míg Augusz fordítói, szervezői munkával segítette a híres zeneszerzőt. Levelezésük ma is értékes forrásanyag, hiszen 1846-tól, Liszt első szekszárdi látogatásától 1878-ig, Augusz Antal haláláig számos levélváltás kísérte barátságukat.

Augusz Antal (Vasárnapi Ujság, 1856. 49. sz.)

Augusz Antal (Vasárnapi Ujság, 1856. 49. sz.)

Liszt Ferenc 1846-ban egy hosszabb európai körút után érkezett meg újra Magyarországra, s ekkor tett eleget Augusz Antal meghívásának, ki szekszárdi otthonába invitálta a zeneköltőt. Liszt október 18-án a szekszárdi Vármegyeháza nagytermében nagy sikerű koncertet adott. Az ünnepségen megjelent a pécsiek 14 tagú küldöttsége Witt János, a pécsi székesegyház hegedűsének vezetésével. Ünnepélyesen felkérték a nagy zeneköltőt és zongoravirtuózt egy pécsi hangverseny tartására. A mester készségesen eleget tett a felkérésnek.
1846. október 24-én indult el Liszt Ferenc Szekszárdról Pécsre Augusz Antal és Petrichevics Horváth Lázár, a Honderű szerkesztőjének társaságában. Útközben egy éjszakára megszálltak (Mecsek)Nádasdon, a pécsi püspök nyaralójában.

A mecseknádasdi püspöki nyaralókastély (fotó: Molnár Zoltán)

A mecseknádasdi püspöki nyaralókastély (fotó: Molnár Zoltán)

Csekey István kutatásai részletesen feltárták a mecseknádasdi időzés eseményeit. Pécsről Witt János vezetésével férfinégyes utazott Nádasdra, ahol német nyelvű szerenáddal köszöntötték a zeneszerzőt. A szerenádot adó vokálnégyes tagja volt még Schmidt Péter, a székesegyház orgonistája, Radenich Imre, későbbi városi tanácsok, valamint Karlitzky Ágoston zenetanár. Az esti vacsora alatt az énekesek panaszkodtak Lisztnek, hogy nincsenek magyar nyelvű dalok, melyeket elő tudnának adni, ezért is fogadták német énekekkel a híres vendéget. Ekkor „Liszt azonnal még vacsora alatt componalt egy gyönyörű quartettet, mellyhez szövegül P[etrichevich] H[orváth] L[ázár] Garaynak A patakhoz czímű költeményét választá. Ez azonnal be lőn tanulva, s még a vacsora’ folytában elénekelve. Ezután mulatságos versenygés támadt a partitura’ birtokjoga fölött. Az urad. tiszttartó az archivum – a dalnokok pedig a pécsi zeneegylet’ számára vindicálták azt, – míg ez utósóknak sikerült ellopniok, s ekkép a mű’ birtokába jutva, a másik praetendenst az extra dominium apellálására utasíthatniok” (Liszt Ferencz’ alsó magyarországi diadalútja. Honderű 1846. 2. fele. 20. sz. Őszutó (nov.) 17. 396. p.) Sajnos az eredeti kézirat elveszett, a másolatot azonban sikerült fellelni a Pécsi Dalárda levéltárában.

Liszt Ferenc Garay János A patakhoz című költeményére írt kórusművének kottája (Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, 1956. Melléklet)

Liszt Ferenc Garay János A patakhoz című költeményére írt kórusművének kottája (Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, 1956. Melléklet)

Másnap, október 25-én Liszt Ferenc Nádasdról négyesfogaton Pécsre érkezett, hol Scitovszky János püspöki rezidenciájának vendége volt. Liszt első pécsi hangversenyét a Mária utcai régi Oertzen-féle színházban tartotta. A színházat Gaetano Belloni, Liszt titkára bérelte ki 15 forintért. A délutáni koncerten ott volt a megye és Pécs városának elitje. Többek között a németbólyi Batthyányiak, gróf Batthyány Kázmér és Scitovszky püspök teljes udvartartásával. A nagy sikerű hangversenyt a Rákóczi-induló zárta. Az Életképekben megjelent beszámoló szerint „számítatlan éjen és kihívás, főleg a magyar daloknál, koszorúzá Liszt isteni játékát, ’s élénken tanusitá műértelmét a roppant számmal ’s távoli vidékekről is egybegyűlt közönségnek, melly ezuttal főleg a nővilág, mint valamely ünnepre, szokatlan fényben jelent meg.” (Nádor Tamás: Pécs zenei krónikája. Pécs, 1995. 32. p.)
Nádor Tamás Pécs zenei életét ismertető könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy a megjelent előkelőségek „bizonyára érdeklődve vették kézbe az azidőtájt még szokatlan módon magyar nyelven nyomtatott műsrolapot, melyen a Lisztet zongoránál ábrázoló, Tyroler József által Pesten készült acélmetszet látható. Érdekes módon Liszt ellenkező irányba néz, mint az eredetin, melyen 1846-ban Joseph Kriehuber bécsi művész készített színes kőrajzként. E litográfia címe: Une matinée chez Liszt, és azon maga a festő, továbbá Berlioz, Czerny és Ernst hallgatja Liszt játékát. Ebből a kompozícióból metszette ki Tyroler Liszt arcképét […] A pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött eredeti műsorlapon rajta van az impresszum, melyből nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a pécsi Lyceum-nyomdában készült, hanem a jobb sarkában olvasható „ny. Nagy B.” jelzésből tudjuk, hogy Nagy Benjamin, a nyomda faktora és üzletvezetője készítette; Liszt magyaros zekéjének ujja alatti beírásból pedig azt is, hogy „Moses lith”[ografálta].
Elmondhatjuk, hogy talán ez Liszt valamennyi magyarországi koncertjére készült műsorlap közül a legművészibb és az 1834-ben alapított pécsi Lyceum-nyomda korszerűségét dicséri.” (Nádor Tamás: Pécs zenei krónikája. Pécs, 1995. 32. p.)

Liszt Ferenc 1846. október 25-ei pécsi hangversenyének műsorlapja (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)

Liszt Ferenc 1846. október 25-ei pécsi hangversenyének műsorlapja (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya)

A hangverseny után, este Majláth György, Baranya vármegye helyettes főispánja adott vacsorát és fogadást az ünnepelt zeneszerző tiszteletére. Liszt Ferenc ezen a nevezetes vacsorán szerzett tudomást arról, hogy a Pécs-budai temetőnek nincs kápolnája. Másnap, október 26-án délelőtt, a Fő utcai (Király utca) Hattyú fogadó dísztermében megtartott hangversenyének bevételét (350 pengőforintot) ezért Liszt Ferenc teljes egészében a pécsi temetőkápolna javára ajánlotta fel. A második pécsi koncert után ismét a püspök adott díszebédet, ahol Liszt a püspök részére átadta adományát. Délután Majthényi István bárót és családját látogatta meg, hol a báró Anna nevű, tizenöt éves lányával négykezest játszott.

A pécsi Hattyú házon (Pécs, Király utca 15.) elhelyezett Liszt Ferenc 1846. október 26-ai koncertjének emlékét őrző márványtábla (fotó: Dezső Krisztina)

A pécsi Hattyú házon (Pécs, Király utca 15.) elhelyezett Liszt Ferenc 1846. október 26-ai koncertjének emlékét őrző márványtábla (fotó: Dezső Krisztina)

Liszt pécsi koncertjeit egy, a gyártól kapott Bösendorfer zongorán adta. A koncertek után Scitovszky püspök megvásárolta a zongorát, majd odaajándékozta a Miasszonyunk zárda akkor még csak épülőben lévő iskolájának. Ma is ebben az épületben, a jogutód Leőwey Klára Gimnáziumban található meg a hangszer.

Liszt Ferenc pécsi zongorája, melyet ma a Leőwey Klára Gimnáziumban őriznek (fotó: Dezső Krisztina)

Liszt Ferenc pécsi zongorája, melyet ma a Leőwey Klára Gimnáziumban őriznek (fotó: Dezső Krisztina)

A harmadik napon, október 27-én Liszt Ferenc a székesegyházat kereste fel. A dóm orgonáján mintegy háromnegyed órát játszott a megjelent nagyszámú közönség előtt.
Scitovszky püspök búcsúebéden látta vendégül Lisztet. Társalgás közben szó esett a székesegyház restaurálásáról és az avatási ünnepségről, s Liszt Ferenc azzal a nagyszerű bejelentéssel lepte meg a nagyszámú vendégsereget, mely szerint a székesegyház felavatására ünnepi misét komponál, és minden honoráriumról lemondva, a zeneművet felajánlotta a székesegyháznak. A bejelentést nagy ováció fogadta.
Sajnos a pécsiek nagy bánatára mégsem „Pécsi mise” lett a nagyszerű zeneműből, hanem Esztergomi mise. Mivel a pécsi székesegyház restaurálása elhúzódott, és időközben Scitovszky Jánosból Magyarország hercegprímása lett, a mű az esztergomi székesegyház építésének befejezése alkalmával került bemutatásra. Az esztergomi ünnepi mise gondolata tulajdonképpen Pécsett fogant meg, amelyet Liszt Ferenc végül is 1855-ben Weimarban komponált meg. Így kapcsolódott össze Pécs városa a nagy magyar zeneszerző halhatatlan alkotásával.

Liszt Ferenc pécsi zongorája, melyet ma a Leőwey Klára Gimnáziumban őriznek (fotó: Dezső Krisztina)

Liszt Ferenc pécsi zongorája, melyet ma a Leőwey Klára Gimnáziumban őriznek (fotó: Dezső Krisztina)

Felhasznált irodalom:

1. CSEKEY István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, 1956.
2. Liszt Ferencz’ alsó magyarországi diadalútja. Honderű (1846):20 2. fele. Őszutó (nov.) 17. 396.
3. Liszt Ferenc Pécsett (2015. február 26.)
4. NÁDOR Tamás: Pécs zenei krónikája. Pécs, 1995.
5. VENDEL-MOHAY Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon. Szekszárd, 1986.

Az összeállítást készítette: Dezső Krisztina
Advertisements