• Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

TGYO blog

TGYO blog

Tag Archives: Dunántúl

A nagy októberi szocialista forradalom centenáriumára

09 Thursday Nov 2017

Posted by Történeti Gyűjtemény in Uncategorized

≈ Leave a comment

Tags

1917, A nagy októberi szocialista forradalom, Budapesti Hírlap, Dunántúl, Gönczi Andrea, Lev, november 4., orosz forradalom, Pesti Napló, Trockij, Vlagyimir Iljics Lenin

Éppen száz éve, 1917. november 7-én dördült el a Néván az Auróra nevű cirkálóhajó ágyúja, jelt adva ezzel a pétervári forradalmároknak, hogy indulhatnak a cári rendszer elleni rohamra. Ez az esemény a későbbiek során szimbolikus jelentőséget nyert, a köré szerveződő történetet évtizedekig csiszolták, színezték, míg aztán a Szovjetunió 1991-es összeomlásával a szocialista forradalom mítosza is megdőlt.

Continue reading →

Advertisements

Share this:

  • Twitter
  • Tumblr
  • Facebook
  • Google
  • Pinterest
  • Print

Like this:

Like Loading...

A Dunántúl napilap karácsonyi számai az 1910-es és 1920-as években

17 Thursday Dec 2015

Posted by Történeti Gyűjtemény in Klimo Könyvtár

≈ Leave a comment

Tags

1900-as évek, Czirják Márton, Dr. Hanuy Ferenc, Dunántúl, Finta Sándor, karácsony, Mezey Gerő, Párkányi Norbert, Pécs, Prohászka Ottokár, szentév, Szőnyi Ottó, Zichy Gyula

A Dunántúl napilap 1911 és 1944 között jelent meg Pécsett. A korszakban a legjelentősebb vidéki lapok közé tartozott és szoros kapcsolatot ápolt a katolikus egyházzal. Egy szám terjedelme 8 és 16 oldal között alakult, de a karácsonyi számok jóval hosszabbak voltak. Az ünnepi kiadás szinte mindig karácsony napján jelent meg, de 1911-ben és 1916-ban december 24-én. Ennek az volt az oka, hogy karácsony napja hétfőre esett és aznap nem jelent meg a lap. Ezekben a számokban helyet kaptak az ünneppel kapcsolatos versek és karácsonyi szokásokról szóló írások.

Karácsonyi kisded

1913. december 25-én Prohászka Ottokártól (1858–1927) Karácsonyi világ címmel jelent meg írás, amelyben a székesfehérvári püspök kifejtette a karácsonyi gondolatait. „Úgy állunk tehát, hogy a Megváltó megérkezett s van már Karácsony a világon, de még nincs karácsonyi világ, mert a Karácsonynak, a krisztusi igazságnak s szeretetnek még nincs az a folytatása, hogy igazság és békesség legyen tőle a világon!”

Az első világháború évei és Pécs szerb megszállása a lap karácsonyi számain is nyomott hagyott. Az ünnepi szám terjedelme kisebb lett és kevesebb volt az ünneppel kapcsolatos írás is. 1915. december 15-én megjelent három szerző nélküli írás is, amelyek azt mutatják be, hogy a szeretet ünnepét katonák a harctereken töltik, és sokan nem is térnek majd haza. Az írások a Háborús karácsony, Szomorú karácsony és a Karácsonyi gondolatok a világháború céljáról címet viselik. 1916. december 24-én egy összeállítás jelent meg A háború karácsonya – a harcterek állása 1914, 1915 és 1916-ban címmel.

A karácsonyi számokban versek is megjelentek. Párkányi Norbertnek több művét is közölte a lap, 1911. december 24-én a Karácsony, 1912. december 25-én pedig a Karácsony éjszakája szól című versei jelentek meg. Ez a két vers az ünnep meghittségét és szépségét mutatja be. Másik két verse a háború ideje alatt jelent meg. 1914. december 25-én a Karácsonyi könyörgés, 1916. december 24-én pedig A béke csillaga. Ezekben a versekben azt a vágyát fejezi ki a szerző, hogy a háború minél hamarabb véget érjen.

Párkányi Norbert: Karácsony éjszakája szól

Párkányi Norbert: Karácsony éjszakája szól

Mezey Gerőnek a Pius főgimnázium tanárának is jelentek meg versei a Dunántúlban. 1923. december 25-én két verse is napvilágot látott, ezek a Magyar karácsony 1914-ben, és a Karácsonyra című művei voltak. 1924. december 25-én A szent év hajnalán, 1926. december 25-én pedig a Karácsonyra 1926-ban címmel jelent meg verse. Az előbb bemutatott két szerzőnek jelent meg több verse az 1910-es és 1920-as évek karácsonyi számaiban, rajtuk kívül több szerző is akadt, akiknek 1-2 verse jelent meg. Erre példakánt említem, Hortobágyi József Ragyog a csillag, vagy Finta Sándor Karácsonyi emlék című művét. Ezek a versek is a karácsonyi ünnepek szépségéről és meghittségéről szólnak.

Finta Sándor: Karácsonyesti imádság

Finta Sándor: Karácsonyesti imádság

A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan olyan Pécshez szorosan kötődő jeles személyiségek is közölték gondolataikat a lapban, mint Dr. Hanuy Ferenc, Zichy Gyula és Szőnyi Ottó. Szőnyi Ottótól (1876–1937) 1911. december 24-én jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolása című írás a lapban. Az iparosodás hatására akkoriban egyszerű kartondobozokból készítették a betlehemeket. Ezek messze nem voltak olyan művésziek, mint a korábbi évszázadokban készültek. A betlehemkészítés szoros kapcsolatban volt az egyházi karácsonyünnepi játékokkal, de a keresztény művészet fejlődésével is. A Krisztus-ábrázolások már a katakombák sírhelyeinek falain megjelentek. A betlehemezés Nápolyban, Bajorországban és Tirolban volt a legjelentősebb. Az igazán nagy jelentősége a népi motívumok megjelenésének van. A betlehemek felállítása a 17. században vált általánossá, Magyarországon, azokon a területeken jelenhetett meg, amelyek nem voltak török uralom alatt. A betlehemezés virágkora a 18. század volt, Szőnyi Ottó cikkében támogatta, hogy ismét régi típusú művészi betlehemek készüljenek.

Az egyetlen állócsillag

Az egyetlen állócsillag

Zichy Gyula 1905 és 1926 között volt Pécs püspöke. A Dunántúl 1924. december 25-én közölte az írását, a római szentévről: A szentév kegyelme címmel. „Róma vár titeket, de legalább a lelketek imáját, hogy kegyelmet adhasson helyette, hogy e szent karácsony ünnepe szent és kegyelemteljes kapunyitása lehessen a jubileumos szent évnek.”

1927. december 25-én közölte a lap Dr. Hanuy Ferenc (1867–1953) A betlehemi csillag fénye című írását. A szerző kanonok és egyetemi tanár volt. Írásában felidézi azt a feledhetetlen élményét, amikor Betlehemben járt a bazilika altemplomában. Ez az altemplom annak az istállóbarlangnak a helyén van, ahol Krisztus született. Ehhez hasonló Uhl Antal (1902–1982) beszámolója betlehemi élményeiről, amely 1930. december 25-én jelent meg Betlehem, az üdvözítő szülővárosa címmel. Uhl Antal szentföldi látogatásáról számolt be, melynek során gyalog ment el Jeruzsálemből az attól 8 kilométerre található Betlehembe. Ő is ellátogatott a bazilika altemplomába, ahol még egy fél órás misét is tarthatott.

A kölni dóm Mihály kápolnájának oltárképe 1400-ból, Lochner mestertől

A kölni dóm Mihály kápolnájának oltárképe 1400-ból, Lochner mestertől

Az összeállítást készítette: Czirják Márton

 

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Share this:

  • Twitter
  • Tumblr
  • Facebook
  • Google
  • Pinterest
  • Print

Like this:

Like Loading...

Linkek

  • Pécsi Tudományegyetem
  • Per Aspera ad Astra
  • PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
  • PTE Egyetemi Levéltár
  • Történeti Gyűjtemények Osztálya

Kategóriák

Klimo Könyvtár PTE Egyetemi Könyvtár Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Uncategorized

Galéria

A hajdani püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György pécsi püspök.
Az épület Piatsek József tervei alapján készült
Klimo Könyvtár - Szepesy-terem
Klimo Könyvtár - Aranyterem
Klimo Könyvtár - Hártyaterem
Esküvőfotó helyszín
Szepesy utca 3. - Kert
Történeti Gyűjtemények Osztálya - Kutatóterem
Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény - Fotógyűjtemény
Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény - Dokumentum gyűjtemény
A Kisebbségi Intézet gyűjteménye

Elérhetőség

7621 Pécs, Szepesy Ignác utca 1-3.
+36 (72) 501-600 / 22651
Follow TGYO blog on WordPress.com

Klimo Könyvtár

Klimo Könyvtár

Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

Per Aspera ad Astra

Per Aspera ad Astra

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Advertisements

Create a free website or blog at WordPress.com.

Cancel
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here: Cookie Policy
%d bloggers like this: