A Dunántúl napilap 1911 és 1944 között jelent meg Pécsett. A korszakban a legjelentősebb vidéki lapok közé tartozott és szoros kapcsolatot ápolt a katolikus egyházzal. Egy szám terjedelme 8 és 16 oldal között alakult, de a karácsonyi számok jóval hosszabbak voltak. Az ünnepi kiadás szinte mindig karácsony napján jelent meg, de 1911-ben és 1916-ban december 24-én. Ennek az volt az oka, hogy karácsony napja hétfőre esett és aznap nem jelent meg a lap. Ezekben a számokban helyet kaptak az ünneppel kapcsolatos versek és karácsonyi szokásokról szóló írások.
1913. december 25-én Prohászka Ottokártól (1858–1927) Karácsonyi világ címmel jelent meg írás, amelyben a székesfehérvári püspök kifejtette a karácsonyi gondolatait. „Úgy állunk tehát, hogy a Megváltó megérkezett s van már Karácsony a világon, de még nincs karácsonyi világ, mert a Karácsonynak, a krisztusi igazságnak s szeretetnek még nincs az a folytatása, hogy igazság és békesség legyen tőle a világon!”
Az első világháború évei és Pécs szerb megszállása a lap karácsonyi számain is nyomott hagyott. Az ünnepi szám terjedelme kisebb lett és kevesebb volt az ünneppel kapcsolatos írás is. 1915. december 15-én megjelent három szerző nélküli írás is, amelyek azt mutatják be, hogy a szeretet ünnepét katonák a harctereken töltik, és sokan nem is térnek majd haza. Az írások a Háborús karácsony, Szomorú karácsony és a Karácsonyi gondolatok a világháború céljáról címet viselik. 1916. december 24-én egy összeállítás jelent meg A háború karácsonya – a harcterek állása 1914, 1915 és 1916-ban címmel.
A karácsonyi számokban versek is megjelentek. Párkányi Norbertnek több művét is közölte a lap, 1911. december 24-én a Karácsony, 1912. december 25-én pedig a Karácsony éjszakája szól című versei jelentek meg. Ez a két vers az ünnep meghittségét és szépségét mutatja be. Másik két verse a háború ideje alatt jelent meg. 1914. december 25-én a Karácsonyi könyörgés, 1916. december 24-én pedig A béke csillaga. Ezekben a versekben azt a vágyát fejezi ki a szerző, hogy a háború minél hamarabb véget érjen.
Párkányi Norbert: Karácsony éjszakája szól
Mezey Gerőnek a Pius főgimnázium tanárának is jelentek meg versei a Dunántúlban. 1923. december 25-én két verse is napvilágot látott, ezek a Magyar karácsony 1914-ben, és a Karácsonyra című művei voltak. 1924. december 25-én A szent év hajnalán, 1926. december 25-én pedig a Karácsonyra 1926-ban címmel jelent meg verse. Az előbb bemutatott két szerzőnek jelent meg több verse az 1910-es és 1920-as évek karácsonyi számaiban, rajtuk kívül több szerző is akadt, akiknek 1-2 verse jelent meg. Erre példakánt említem, Hortobágyi József Ragyog a csillag, vagy Finta Sándor Karácsonyi emlék című művét. Ezek a versek is a karácsonyi ünnepek szépségéről és meghittségéről szólnak.
Finta Sándor: Karácsonyesti imádság
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan olyan Pécshez szorosan kötődő jeles személyiségek is közölték gondolataikat a lapban, mint Dr. Hanuy Ferenc, Zichy Gyula és Szőnyi Ottó. Szőnyi Ottótól (1876–1937) 1911. december 24-én jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolása című írás a lapban. Az iparosodás hatására akkoriban egyszerű kartondobozokból készítették a betlehemeket. Ezek messze nem voltak olyan művésziek, mint a korábbi évszázadokban készültek. A betlehemkészítés szoros kapcsolatban volt az egyházi karácsonyünnepi játékokkal, de a keresztény művészet fejlődésével is. A Krisztus-ábrázolások már a katakombák sírhelyeinek falain megjelentek. A betlehemezés Nápolyban, Bajorországban és Tirolban volt a legjelentősebb. Az igazán nagy jelentősége a népi motívumok megjelenésének van. A betlehemek felállítása a 17. században vált általánossá, Magyarországon, azokon a területeken jelenhetett meg, amelyek nem voltak török uralom alatt. A betlehemezés virágkora a 18. század volt, Szőnyi Ottó cikkében támogatta, hogy ismét régi típusú művészi betlehemek készüljenek.
Az egyetlen állócsillag
Zichy Gyula 1905 és 1926 között volt Pécs püspöke. A Dunántúl 1924. december 25-én közölte az írását, a római szentévről: A szentév kegyelme címmel. „Róma vár titeket, de legalább a lelketek imáját, hogy kegyelmet adhasson helyette, hogy e szent karácsony ünnepe szent és kegyelemteljes kapunyitása lehessen a jubileumos szent évnek.”
1927. december 25-én közölte a lap Dr. Hanuy Ferenc (1867–1953) A betlehemi csillag fénye című írását. A szerző kanonok és egyetemi tanár volt. Írásában felidézi azt a feledhetetlen élményét, amikor Betlehemben járt a bazilika altemplomában. Ez az altemplom annak az istállóbarlangnak a helyén van, ahol Krisztus született. Ehhez hasonló Uhl Antal (1902–1982) beszámolója betlehemi élményeiről, amely 1930. december 25-én jelent meg Betlehem, az üdvözítő szülővárosa címmel. Uhl Antal szentföldi látogatásáról számolt be, melynek során gyalog ment el Jeruzsálemből az attól 8 kilométerre található Betlehembe. Ő is ellátogatott a bazilika altemplomába, ahol még egy fél órás misét is tarthatott.
A kölni dóm Mihály kápolnájának oltárképe 1400-ból, Lochner mestertől
Az összeállítást készítette: Czirják Márton
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!
Like this:
Like Loading...
