Tags

, , , , , , , ,

Az egyetemtörténeti gyűjtemény jelentős fogászattörténeti anyaggal is rendelkezik. 2008-ban egy fogászattörténeti kiállításon már bemutatásra került gyűjtemény egy része. Az Erzsébet Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájáról fogászati műszerek, fogászati szék, alapanyagok (amalgám, kaucsuklapok, stb.), valamint Oravecz Pálhoz és id. Kollár Lajoshoz köthető tárgyak, festmény, fotók, valamint tudományos munkáik is megtalálhatóak gyűjteményünkben.

A fogászat egyetemi oktatásának bevezetése csak a 19. század végére valósult meg Magyarországon. A budapesti egyetemen Iszlai József és Árkövy József munkássága kapcsán merült fel az igény előbb az oktatás megszervezésére a magánpraxisokon keresztül, majd az egyetem keretein belül is. A budapesti Egyetemi Fogászati Intézet Árkövy József elévülhetetlen érdemeinek eredményeként 1890-ben nyitotta meg kapuit.[1]

Pécsett is több intézkedés történt a fogászat egyetemi oktatásának bevezetésére, melynek első lépcsőfoka egy egyetemi rendelőintézet megteremtése lett volna. Az Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának 1928. június 26-ai ülésén Neuber Ernő professzor – a kartól kapott megbízás alapján – előterjesztette javaslatát a fogászat oktatásának pécsi bevezetéséről, illetve egy fogászati rendelő felállításának lehetőségeiről.[2] 1929. június elsején a fogászati rendelő és klinika felállításának ügyében ankétot tartottak, melyen részt vettek az Erzsébet Tudományegyetem, a minisztérium és a fogorvosi szakma képviselő is.[3]

1930-ban Csilléry András a fogászati ügyek miniszteri biztosa a fogászat tanulásának kötelezővé tétele és egy sztomatológiai klinika felállítása tárgyában iratot intézett a karhoz. Az ügy sürgősségére való tekintettel különbizottság alakul, melynek tagjai Entz Béla, Ángyán János és Neuber Ernő professzorok voltak.[4] Pár hónap elteltével, 1930 júniusában számolt be Entz Béla a bizottság munkájáról, a folytatott tárgyalásokról. A klinika megteremtésének alapfeltétele, hogy a város vásároljon egy erre alkalmas házat. Sajnos az erre vonatkozó tárgyalások nem vezettek eredményre, nem sikerült a várossal megállapodni, megfelelő vezetőt sem találtak a rendelő élére, de elegendő pénzt sem állt rendelkezésre a fogászati ambulancia létrehozásához.[5] A fogászati rendelőintézet és klinika felállításának terve így évekre lekerült a napirendről.

Az 1936/37-es tanévben Pekár Mihály az, akinek javaslatára[6] ismét tárgysorozatba veszi az orvoskar tanácsa a fogászati klinika felállításának lehetőségeit. Pekár beadványában nyomatékosan rámutat, hogy az ú.n. kis klinikai szakmák tanításának létesítése és fejlesztése – közöttük a fogászaté is – mennyire eminens szükséglete a karnak és érdeke az egyetemnek. E téren járható és követendő útnak tartja a debreceni orvostudományi karnak azt az eljárását, hogy a sztomatológiai rendelés vezetésére szakelőadót hívott meg. Így Pécsett szakelőadói minőségben a fogászat elemeinek előadásával Oravecz Pál kórházi rendelőfőorvost, volt egyetemi tanársegédet bízták meg.[7]


1. kép Oravecz Pál

Az újonnan kinevezett szakelőadó 1937. április 10-én délután tartotta meg a Sebészeti Klinika előadótermében első fogászati előadását: Összehasonlító dentális anatómia címmel. Az előadáson megjelentek a pécsi orvoskari tanári testület tagjai Gorka Sándor dékán vezetésével, Szabó József a budapesti sztomatológiai klinika igazgatója, Csilléry András a debreceni, Göllner Lajos a szegedi fogászati rendelő vezetője, képviseltette magát magát a m. kir. honvédorvosi tisztikar, a Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete, Pécs város képviselői.[8]

Az előadás előtt Gorka Sándor dékán e szavakkal üdvözölte a megjelenteket és az előadót:

“Dr. Oravecz Pál kórházi főorvos urat van szerencsém első beköszöntő előadása alkalmából üdvözölni, hallgatóságunknak bemutatni és munkájához fakultásunk nevében minden jót, nagy sikereket és gazdag eredményeket kívánni és az Isten segítségét kérni. Nem hallgathatom el, hogy munkája nehéz lesz, mert – sajnos – egyelőre berendezett és felszerelt külön fogászati intézet még nem állhat rendelkezésére. Töretlen úton, verejtékes fáradozással kell az eredményes tanítás és tudományos búvárkodás külső feltételeit fokról-fokra előrehaladva szívós munkával megszereznie… Gondoljon csak arra a nagy küzdelemre, amelyek Dr. Nedelkó Dömétől kezdve Dr. Árkövy József és Dr. Szabó József professzorok harcoltak végig a budapesti egyetemen addig, amíg a mai budapesti Stomatológiai Intézet élén a hazai fogászat nagyhírű tudós vezetőjével Dr. Szabó József professzor őméltóságával mostani formájában kialakult. Mindig gondoljon Napóleon híres mondására, hogy dicsőségesebb és felemelőbb szegénységből a maga erejéből feltörő nemzetség alapító nemes ősnek, mint a kiharcolt és megszerzett dicsőségbe beleszülető és mindent csak öröklő utódnak lenni.” [9]

A rendelő elhelyezésének problémája azonban még mindig nem oldódott meg. Az intézetnek az egyetem saját épületeiben megfelelő helyet biztosítani nem tudott. Felmerült, hogy az irgalmas rend által felszámolt fogászati ambulatorium eszközeit jutányos áron meg tudná vásárolni az egyetem, esetleg a rendelő korábbi helyiségeit pedig bérbe vennék a rendtől. Az irgalmas rend azonban nem kívánta még bérlet formájában sem átengedni a helyiségeket az egyetemi rendelő részére.[10] Így a kultuszminisztérium anyagi támogatásával egyelőre egy magánházban béreltek és alakítottak át helyiségeket a rendelő céljára (Pécs, Ferenciek utcája 33. I. emelet). Az előkészítő munkálatok befejeztével a megnyitásra ünnepélyes keretek között 1938. március 21-én került sor. Az új intézet a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Stomatologiai Intézete nevet kapta, a Neuber Ernő által vezetett Sebészeti Klinika keretein belül működött.

2. Képsorozat az oktatott tárgyakról és tanrendről

Megbízott vezetője továbbra is Oravecz Pál lett, mint szakelőadó, aki a Fogászat gyógy- és kórtana elméleti, valamint a Fogextractio műtéttana gyakorlati előadások tartását vállalta, heti 2, illetőleg 1 órában. Az orvostanhallgatók ekkor tanrendi kényszer nélkül hallgathatták a tárgyat.


3. kép Kollár Lajos munka közben

Ekkor került az intézethez Kollár Lajos, előbb mint díjtalan tanársegéd (1938. április 1-től)[11], majd 1940. februárjától mint X. fizetési osztályú tanársegéd[12] dolgozott a sztomatológiai intézetben.

Oravecz Pál 1938 áprilisában kérvényezi magántanári képesítését. A magántanári előadását pár nap múlva, 1938. november 23-án A dentalis eredetű focalis infectio címmel tartotta.[13]

Oravecz Pál 1939-ben az Erzsébet Tudományegyetem Stomatologiai Intézetének első évi működéséről tett jelentése már egyértelműen sikeresnek mutatja az intézet felállítását mind a betegellátás, mind az oktatás tekintetében. Az intézet elhelyezése és felszerelései szerények, de az igényeknek meg tudnak felelni:

Az Intézet helyiségei elég tágasak mai betegforgalmunk és szakoktatásunk részére. Váróhelyiségünkben egyidőben kb. 25-30 beteg ülve várakozhat. Innen nyílnak a betegfelvételi és extractiós szoba, tehát az ú.n. ambulantia, két fogászati székkel felszerelve, továbbá konzerváló (fogtömés) dolgozó, szintén két munkahellyel; innen nyílik még a kis orvostechnikai laboratórium két munkahellyel. Az orvostechnikai laboratorium mellett nyert lakószobát a bent lakó altiszt is. Ambulantiánkkal szorosan összefügg a streilizálóhelyiség, melyben gőzelnyelős, nagyobb típusú sterilizátor és hideg-melegvizes kimosó van felszerelve. Az ambulantia mellett elhelyezett műtőben a mindennapi rövid narkózisok számára műtőasztalunk, steril dobozaink vannak, gyógyszer-, fehérnemű-, kötszerszekrényünk és diathermiás készülékünk. A műtőből nyílik fogászati röntgen laboratoriumunk, sötétkamrával felszerelve és az orvosi öltöző (orvosaink és extractiós gyakorlatra bejáró medikusok részére). Konzerváló dolgozónkból nyílik a kis konzultáló helyiség, megfelelő műszerekkel és pihenővel felszerelve. Összes rendelőhelyiségeink külön-külön hideg-melegvizes mosdókkal vannak ellátva és mindazon berendezési tárgyakkal és eszközökkel felszerelve, melyeket a tökéletes betegellátás szükségessé tesz. Munkahelyeink száma tehát: 8. (5 fogászati szék, 1 röntgen-szék, 2 technikai laboratoriumi dolgozóhely). Berendezés alatt áll: szakkkönyvtárunk és a tanítás célját szolgáló múzeumunk, melyek tökéletessé tétele elsősorban a megfelelő anyagi eszközökön múlik. “[14]

  4. Képsorozat a Stomatológiai Intézet épületéről és helyiségeiről

Az intézet létszáma az első évben a vezető mellett egy díjtalan tanársegédi, egy asszisztensnői állásból, valamint egy műszaki altisztből és egy takarítóból állott. A betegellátásban segítséget kaptak a sebészeti klinikától, ahol az extraorális röntgenfelvételek készültek, használhatták a klinika aszeptikus műtőjét, valamint a kötszerek és textilek sterilizálását is ott végeztették el. A szövettani vizsgálatokat az egyetemi kórbonctani intézet, a vérképvizsgálatokat a belklinika laboratóriuma készítette el az intézet számára. Mivel az intézet fekvőbeteg-osztállyal még nem rendelkezett, ezért a betegeket a sebészeti klinikán, valamint a gyermekklinika sebészeti osztályán helyezték el, de a szakkezeléseket a sztomatológiai intézet végezte el.[15]

A beteganyag elsősorban az rendelőben jelentkező szegénysorsú, rászoruló betegekből került ki. De ellátták a többi egyetemi intézetből átirányított betegeket, ill. poliklinikai rendelés formájában a többi klinika fekvőbetegeit is, a pécsi városi iskolafogászat komplikáltabb eseteit, elvégezték az egyetemi hallgatók fogászati vizsgálatát és kezelését a tanév elején. Megkeresésre operáltak és kezeltek betegpénztári tagokat is.[16]

Oravecz Pál 1941-ben írott beszámolójában részletes munkastatisztikát[17] ad a három év folyamán végzett beavatkozásokról. Az intézet betegforgalma az első évben, 2014, a második évben 2758, a harmadik év folyamán 3585 fő volt. Ebből járó beteg 2003, 2742, illetve 3563 fő volt. A kezelésekből jelentős részt tettek ki a foghúzások, melyet végeztek helyi érzéstelenítéssel, bódítással, illetve érzéstelenítés nélkül is (kb. 10-15 % volt az érzéstelenítés nélküli beavatkozás aránya). A foghúzások száma a következőképpen alakult: az első évben 1803, a második évben 2457, a harmadik évben 2665 ilyen beavatkozást végeztek. Egyéb fogászati műtétek és beavatkozások közül mintegy 26-féle különböző műtét és kisebb fogászati beavatkozás történt a rendelőben; a gyökérkezelésektől, az állcsontműtéteken át, a plasztikai beavatkozásokig. A műtéti beavatkozások száma az első három esztendőben így alakult: az első évben összesen 215, a második évben 356, a harmadik évben már 445 műtétet végeztek. Szájszanálást 11, 27, illetve 44 alkalommal végeztek évenként. A konzerváló kezelések száma is jelentős volt: az első évben 489, a második évben 1038, a harmadik évben 1324 volt a különböző fogtömések száma. A legnépszerűbb tömőanyag az amalgám és a szilikát volt, de minden évben néhány arany és rézamalgám tömést is készítettek. A fogpótlások főleg kaucsukból, de ezüstből és aranyból is készülhettek. A fekvőbeteg forgalom jóval kisebb volt, mint a rendelő járóbeteg-forgalma, 11, 16, illetve 30 fekvőbeteget láttak el a különböző klinikákon (sebészeti klinikán, gyermeksebészeten és a rádiumintézetben) az első három év során a fogászati rendelő orvosai. A kezelt betegek között jelentős számban fordultak elő az egyetem hallgatói, akik az év eleji szűrés után a kezelést is az intézetben tudták végeztetni. Az szűrésben részt vett egyetemi hallgatók száma az első évben 217, a második évben 202, a harmadik évben 178 volt, a kezelt hallgatók száma 178, 154, illetve 138 fő volt. A hallgatók fogászati szűrésének eredményeit Kovács Árpád fogszakorvos, egyetemi gyakornok 1941-ben a Fogorvosi Szemle című lapban teszi közzé. A szűrések eredményeként megállapítja, hogy feltűnően kevés az ép fogazatú hallgató (3-7 %), és igen magas a korábban semmilyen kezelésben nem részesült hallgatók aránya is (12 %), valamint igen sok szuvasodott foggal találkoztak, hallgatók mintegy 44 %-ánál.[18]

Természetesen tudományos munka is folyt az intézetben, Oravecz Pál és Kollár Lajos több tudományos előadást tartottak az első három év folyamán: a Magyar Orvosi Nagyhét keretében, a Magyar Fogorvosok Országos Egyesületében, a Magyar Gyermekorvos Társaságban, a pécsi egyetem tudományos szakosztályában, a pécsi „Ad Astra” tudományos egyesületben, a kaposvári orvosok tudományos szakosztályában, a budapesti Népegészségügyi Múzeumban, a rádióban stb. A tudományos előadások nagy részét tanulmány formájában szakfolyóiratokban meg is jelentették.[19] Oravecz Pál a tudományos munka mellett nagy gondot fordított a preventív és felvilágosító munkára, hiszen szerinte e nélkül nem lehet egészséges fogazatú nemzedéket nevelni. Szívesen közölték felvilágosító és népszerűsítő írásait a nem szakmai folyóiratok is. Készített egy fogászati propaganda filmet Szabó József professzorral közösen. Gyermekek számára írt, öt versszakos Kis vers a fogakról című kedves poétáskodását elemi-iskolai olvasókönyvbe szánta, sőt, ennek trükkfilm változatát is részletesen kidolgozta, néma és hangos filmre egyaránt. Német minta alapján ajánlotta, hogy mivel a gyermekek a skandált versikék szövegét megjegyzik, ezt is érdemes felhasználni a fogápolás népszerűsítésére. Kiadásra került az általa szerkesztett Előadások a gyermekfogászat és az iskolafogászat köréből című előadás-gyűjtemény is (1935-ben).[20]

Saját fejlesztésű eszköz volt az a hordozható klinikai-kórházi fogászati felszerelés, amellyel a klinikákon fekvő betegek ellátását tudták biztosítani.[21] A klinika összeállított külön e célra három fadobozt, melyben a szükséges felszereléseket, műszereket, gyógyszereket és kötszereket könnyen át lehetett szállítani a beavatkozás helyszínére. A felszerelést úgy állították össze, hogy elektromos árammal, de annak hiányában anélkül is el tudják végezni a kezeléseket. A három doboz tartalma a következő volt: 1. extractio, szájsebészet, érzéstelenítés felszerelése, 2. konzerváló fogászat, állcsonttörés kezelésének műszerei, 3. szétszedhető, lábbal hajtható fúrógép.

5. Képsorozat a klinika hordozható műszeres dobozairól

A sztomatológia iránt az orvostanhallgatók részéről jelentős érdeklődés mutatkozott. A beiratkozott hallgatók aránya az első három év mindkét félévében 50 körüli számot mutatott.[22]

A bejegyzést írta: Dezső Krisztina

Képjegyzék

  1. Oravecz Pál (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Eredeti, archív fényképgyűjtemény).
  2. Képsorozat az oktatott tárgyakról és tanrendről
    (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény).
  3. Kollár Lajos munka közben (Ifj. Kollár Lajos ajándéka).
  4. Képsorozat a Stomatológiai Intézet épületéről és helyiségeiről (A fotók az alábbi cikkekből származnak: Oravecz Pál: Beszámoló a pécsi m. kir Erzsébet tudományegyetem Stomatologiai Intézetének első évi működéséről. Fogorvosi Szemle 32. évf. 1939. 5. sz. 194199. ; Oravecz Pál: Jelentés a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Stomatológiai intézetének első 3 évi működéséről. Fogorvosi Szemle 34. évf. 1941. 8. sz. 213222.)
  5. Képsorozat a klinika hordozható műszeres dobozairól (A képek az alábbi műből származnak: Oravecz Pál: Fogorvosi beavatkozások a betegágynál. Hordozható klinikai-kórházi fogászati felszerelés. Fogorvosi Szemle 34. évf. 1941. 8. sz. 228243.)

Források

PTE EL Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár. Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
Orvostudományi Kar tanácsülési
jegyzőkönyvei

Irodalom

Huszár Huszár György: A magyar fogászat története. Budapest, Országos
Orvostörténeti Könyvtár, 1965.
Kovács Kovács Árpád: A pécsi egyetem I.
éves hallgatói fogvizsgálatának
eredményei. Fogorvosi Szemle 34.
évf. 1941. 8. sz. 223228.  
Mérei Mérei Eszter: Oravecz Pál. Kézirat. Pécs, é.n.
Oravecz 1939 Oravecz Pál: Beszámoló a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem
Stomatologiai Intézetének első évi működéséről. Fogorvosi Szemle
32. évf. 1939. 5. sz. 194199.  
Oravecz 1941a Oravecz Pál: Jelentés a pécsi m.
kir. Erzsébet Tudományegyetem
Stomatológiai intézetének első 3 évi működéséről. Fogorvosi Szemle 34. évf. 1941. 8. sz. 213222.  
Oravecz 1941b Oravecz Pál: Fogorvosi beavatkozások a betegágynál. Hordozható
klinikai-kórházi fogászati
felszerelés. Fogorvosi Szemle 34.
évf. 1941. 8. sz. 228243.  
Szabó Szabó Imre: A Fogászati Klinika
története. Kézirat. Pécs, é.n.

[1] Huszár: 149.
[2] PTE EL VIII. 105. a. 1927/28. tanév VI. rendkívüli ülés 1928. jún. 26. 15. pont
[3] PTE EL VIII. 105. a. 1928/29. tanév VI. rendkívüli ülés 1929. jún. 21. 9. pont
[4] PTE EL VIII. 105. a. 1929/30. tanév VII. rendes ülés 1930. márc. 21. 28. pont
[5] PTE EL VIII. 105. a. 1929/30. tanév IX. rendkívüli ülés 1930. jún. 21. 36. pont
[6] PTE EL VIII. 105. a. 1936/37. tanév II. rendes ülés 1936. szept. 25. 49. pont
[7] PTE EL VIII. 105. a. 1936/37. tanév III. rendes ülés 1936. okt. 23. 21. pont
[8] PTE EL VIII. 105. a. 1936/37. tanév IX. rendes ülés 1937. ápr. 23. 25. pont
[9] Szabó 2.
[10] PTE EL VIII. 105. a. 1937/38. tanév I. rendes ülés 1937. szept. 10. 10. pont
[11] PTE EL VIII. 105. a. 1937/38. tanév VII. rendes ülés 1938. márc. 18. 27.
pont
[12] PTE EL VIII. 105. a. 1939/40. tanév V. rendes ülés 1940. jan. 19. 8. pont
[13] PTE EL VIII. 105. a. 1938/39. tanév II. rendkívüli ülés 1938. nov. 23. 6-7., 11. pont
[14] Oravecz 1939: 194-199.
[15] Oravecz 1939: 199.
[16] Oravecz 1939: 199.
[17] Oravecz 1941a: 218-221.
[18] Kovács 1941: 227.
[19] Oravecz 1941a: 213-214.
[20] Mérei 4.
[21] Oravecz 1941b: 232234.
[22] Oravecz 1941a: 221.

Advertisements