Tags

, , , ,

A PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán, a kutatóteremben található egy földgömb, nem mondható antik darabnak, csak kopottnak, a 20. század középéről származik. Régiség és műgond tekintetében nyomába sem ér a könyvtárban őrzött 1707-ben Amszterdamban kiadott földgömbnek és éggömbnek. Ha azonban alaposabban megnézzük a felületét, feltűnik, hogy néhány helyen, mintha utólag ragasztották volna rá egyes feliratokat és területeket. A Moszkvától a Csukcs-félszigetig húzódó Szovjetunió felirat szemmel láthatóan utólag került a földgömbre. Ha tovább vizsgálódunk, és a további rétegeket keresve végighúzzuk ujjainkat a földgömb felületén, újabb átragasztásokkal találkozhatunk Közép-Kelet Európa, Pakisztán, Vietnam, Mandzsúria, Észak- és Dél-Korea esetében. Földünk válságrégiói szó szerint kitapinthatóvá válnak a második világháborút követő években…

Az átragasztott földgömböt megmutattam Oláh Krisztinának, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára térképészének, aki éppen a Klimo Könyvtárban kutatott, és hamarosan kiderült, hogy nem egyedi jelenségről van szó. A bejegyzésben az átragasztás jelenségnek jártunk közösen utána, és lajstromba szedtük az általunk ismert, és elérhető kiadásokat.

Az eredetileg 1937-ben kiadott, majd a Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztály által ismét kiadott és átragasztott földgömböt taneszközként értelmezzük. A tankönyvkutatás kapcsán jól ismert tény, hogy a tankönyvek mindig adott politikai és társadalmi viszonyok kölcsönhatásában születnek, ezért az adott korszak történelmi és társadalmi viszonyai tükröződnek bennük. A tankönyvet kordokumentumnak tekintő kutatások a történettudomány módszereivel vizsgálják a bennük megjelenő politikai és ideológiai tartalmakat. A tankönyvkiadás gyakorlata szerint, ha változtak a közvetíteni kívánt politikai tartalmak, ideológiák, új kiadást, vagy teljesen új tankönyvet jelentettek meg. A földgömb esetében a határok változását nem újabb kiadással, hanem átragasztással oldották meg. Fő kérdésünk, hogy milyen tartalmi-ideológiai változások tükröződnek az átragasztásokban.

Utólag, a 21. századból visszatekintve megállapíthatjuk, hogy politikai földgömböt kiadni 1937-ben nem bizonyult valami jó ötletnek. Ez volt ugyanis az utolsó év, amikor még éppen nem kezdődött el területek elcsatolása, államok feldarabolása, bekebelezése, lerohanása, megszállása, romba döntése, felszabadítása, majd szétszakítása, és így tovább. Alighogy kiadták 1937-ben a politikai földgömböt, máris érvényét vesztette. Melyik térképészeti kiadó tudott ezzel lépést tartani? Volt viszont egy megoldás a problémára: a glóbuszokat a területi változásoknak megfelelően átragasztással tették aktuálissá.

Kókai Lajos földgömbjének átalakulása

Az első kiadás a minisztériumi engedély száma alapján 1937-ben jelent meg, akkor még a Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet neve alatt [1]. (Erről a példányról jelenleg nincsenek fotóink, így az elemzésbe sem került be.) A fellelt, 32 centiméter átmérőjű átragasztott földgömbök OSZK térképtári eredetijét Kókai Lajos adta ki 1940 körül. [2] A pécsi egyetemi könyvtár példányát valószínűleg 1953 körül ragasztották át. Az átragasztott kolofon szerint Dr. Takács József szerkesztette, a Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya készítette, és az Állami Könyvterjesztő Térképboltja hozta forgalomba.

Hazánkban létezik ugyanebben a méretben egy másik átragasztott példány is, amelynek nem egyezik meg a kolofonja a pécsi gömbbel. Ez a példány az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának gyűjteményében van, TG 11 jelzeten található meg. [3] Az OSZK Térképtárának példányán már Dr. Takács József neve is leragasztásra került, s a címke nyomtatása szerint a Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya készítette Budapesten, és az Állami Könyvterjesztő Vállalat Térképboltja hozta forgalomba. A két forgalmazói megjelölés között a különbség csupán a címben szerepel, Budapest, Kossuth Lajos utca 17. illetve 4. számmal.

A jelenség hátterében az áll, hogy a két világháború közötti plurális tankönyvpiacot 1949-ben felszámolták, és 1989-ig állami keretek között zajlott a taneszközök kiadása. [4] A kolofonok összehasonlítása alapján azt is mondhatnánk, hogy a háború előtt kiadott földgömböt „államosították”.

1. kép Kolofonok és gömbök. Az eredeti (OSZK TG 12), a pécsi egyetemi könyvtár átragasztott példánya és az OSZK átragasztott példánya (OSZK TG 11).

1. kép Kolofonok és gömbök. Az eredeti (OSZK TG 12), a pécsi egyetemi könyvtár átragasztott példánya és az OSZK átragasztott példánya (OSZK TG 11).

Az európai határok átrajzolása a második világháború után

Az eredeti, 1937-es első kiadáson minden bizonnyal az első világháborút lezáró békeszerződések által meghúzott határok láthatók. Az 1940-es második kiadáson (OSZK TG 12) már szerepelnek az addig megtörtént területi változások, a náci Németország terjeszkedésének következményei, többek között Ausztria és Csehország bekebelezése, az Első Szlovák Köztársaság létrehozása, illetve feltüntették az 1940. augusztus 30- i második bécsi döntés eredményét, Észak-Erdély visszacsatolását Magyarországhoz

A későbbi területi változásokat esetünkben nem újabb kiadáson rögzíttették, hanem felülragasztások segítségével jelenítették meg. Az 1953-as állapotokat a második, 1940-es kiadás két példányán, a pécsi egyetemi könyvtár és az OSZK átragasztott földgömbjein már egy nagy felülragasztás jelzi Németországtól a Szovjetunió nyugati határáig. A második világháború után kibontakozó hidegháború hosszú évtizedekre állandósította Európa, azon belül pedig Németország kettéosztottságát. 1945 után a megszállási övezetekre osztott ország a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közötti sorozatos feszültségek eredményeképpen (valutareform, Nyugat-Berlin blokádja) 1949-ben két államra vált szét: a nyugati orientációjú Németországi Szövetségi Köztársaságra és a Keleti Blokkba tartozó Német Demokratikus Köztársaságra[5] Az átragasztásokon az előbbi államot Német-O., az utóbbit N.D.K. felirat jelöli.

Az átragasztáson ettől keletre – Ausztria kivételével – a Keleti Blokk országai találhatók a barna, kék, sárga és szürke halvány árnyalataival jelölve: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária. Egységesen színben kerültek a ragasztás keleti szélére a balti államok, Fehéroroszország és Ukrajna nyugati része, jelezve, hogy ezek az államok már a Szovjetunió részét képezték.

2. kép. Kelet-Közép-Európa átragasztása

2. kép. Kelet-Közép-Európa átragasztása. A fotók minden esetben az eredeti, majd az OSZK átragasztott példánya és a pécsi átragasztott példány sorrendjében következnek. [6]

Új felirat a Finn-öböltől a Csukcs-félszigetig

A Szovjetunió felirat egy hosszú, utólag felragasztott papírcsík formájában került fel a földgömbre, amely a 40. és a 180. hosszúsági kör között terpeszkedik, helyenként átszelve a 60. szélességi kört. Alatta az eredeti nyomtatásban az Egyesült Tanácsköztársaságok felirat szerepel. Mint látjuk, az elnevezésre különösen kényesek voltak, és nem véletlenül, mert ez esetben is politikai rendszerek változása áll a háttérben. Az Oroszország elnevezés 1917-ig a cári birodalmat jelentette. Az 1917-es forradalmak után, a polgárháború időszakában, 1917 és 1922 között Szovjet-Oroszország volt az ország elnevezése, amely 1922-től a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségére, röviden Szovjetunióra változott, oroszul „Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik”. Valószínűleg ennek nyersfordítása szerepel az eredeti földgömbön „Egyesült Tanácsköztársaságok” formában.

Érdekes, hogy a politikai változásoktól függetlenül a földgömbön megtartották az Oroszország feliratot is. A magyar-szovjet viszonyra ekkoriban jellemző volt, hogy a diplomáciai kapcsolatokat csak 1934-ben vették fel, amellyel Magyarország a Szovjetuniót mint államot elismerte. [7] Mindenesetre 1953-ban, a szovjet mintára átszervezett és szélsőségesen átpolitizált iskolarendszerben már megengedhetetlen volt, hogy egy taneszközön ne a Szovjetunió elnevezés szerepeljen. [8]

3. kép. Új felirat a Finn-öböltől a Csukcs-félszigetig

3. kép. Új felirat a Finn-öböltől a Csukcs-félszigetig

A Távol-Kelet 1945 után

A Távol-Keleten Mandzsúria és a Koreai-félsziget fölött található egy nagyobb méretű átragasztás, amely a terület második világháború utáni változásait tükrözi. A Mandzsúria feletti uralomért folyó versengés az 1904–1905-ös orosz-japán háborúval kezdődött. Japán a győzelem révén kiszorította az oroszokat Mandzsúriából, és protektorátust hozott létre Koreában. 1910-ben annektálta Koreát, 1932-ben Mandzsúriában bábállamot hozott létre Mandzsukuo néven. [9] 1945-ben Japán veresége után a hatalmi viszonyok átrendeződtek, Mandzsúria ismét Kína, illetve 1949-től a Kínai Népköztársaság részévé vált. Korea máig tartó kettéosztottsága az 1950–1953-as koreai háború eredménye. A Szovjetunió és Kína által támogatott Észak-Korea és az USA által támogatott Dél-Korea közötti határvonalat végül a 38. szélességi fok mentén húzták meg. [10]

4. kép. A Távol-Kelet átragasztása

4. kép. A Távol-Kelet átragasztása

 A gyarmati rendszer felbomlása

Az egykori brit gyarmat, Pakisztán a második világháború után került fel a térképre, létrejötte a gyarmati rendszer széteséséhez köthető. A Gandhi nevével fémjelzett indiai függetlenségi mozgalom 1947-ben India függetlenné válásához vezetett, de az indiai szubkontinenst végül nem sikerült egységben tartani: India és Pakisztán két önálló állammá vált. A kettéválás hinduk és muszlimok vallási villongásaiba és háborúkba torkollott. [11]

5. kép. Pakisztán rákerül a földgömbre

5. kép. Pakisztán rákerül a földgömbre

A mai Vietnám a második világháborúig Kambodzsával és Laosszal együtt Francia Indokína néven francia gyarmat volt, 1941-től japán megszállás alatt állt. A Ho Si Minh vezetése alatt álló kommunista és nacionalista felszabadítási mozgalom Japán veresége után ideiglenes kormányt hozott létre, amely 1945. szeptember 2-án kikiáltotta az ország függetlenségét. Valószínűleg ezt az állapotot rögzíti a terület fölé ragasztott Vietnam felirat. A ragasztás mellett még olvasható a régi Tonkin, Annam és Cochinchina felirat, amely a három vietnami országrészt jelölte a francia gyarmati időszakban. A függetlenség kikiáltása után kezdődött a három évtizedes fegyveres konfliktus a franciák, majd az amerikaiak ellen. [12]

6. kép. Vietnám függetlenné válik

6. kép. Vietnám függetlenné válik

Kiadók, készítők, forgalmazók

A kiadások pontosabb meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a külföldi politikai események mellett a magyarországi kiadókat, készítőket, forgalmazókat érintő változásokat is. Ennek jelentősebb évszámai a következők:

Turner István dombortérképészete 1927 és 1949 között működött.

Kókai Lajos 1930 – 1948 között adott ki földgömböket, utána törvényileg eltiltották a földgömbkiadástól, bár egyes források szerint ez nem gátolta meg abban, hogy továbbra is földgömböket jelentessen meg.

1950. június 1. és 1954. december 31. között létezett a Sportszer és játékáru Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalat.

1951-ben alakul meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Sajnos telephelyeinek címváltozásairól nincs elérhető forrásunk, így nem tudjuk megmondani, van-e , és ha igen, mekkora az időbeni különbség a Kossuth utcai telephelyek változásában.

A Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya 1951 – 1954 között adott ki földgömböket. [13]

A magyar katonai térképészet történetében is számos névváltozás volt ebben az időszakban. Míg 1936-ban M. kir. Állami Térképészeti Intézet név alatt működött, ez 1937-ben M. kir. Térképészeti Intézetre, majd 1938 decemberében Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézetre változott. [14] 1944 szeptemberében visszatért a M. kir. Térképészeti Intézet elnevezéshez.

Összegzés:

Az egyes átragasztások áttekintése után megállapítható, hogy a felülragasztott földgömbökre az 1945 és 1953 közötti területi változások nyomán kerültek az átragasztások. Az 1940-ben kiadott földgömböt taneszközként használták 1953 után is, amikor az iskola a kommunista ideológia terjesztésének egyik legfontosabb intézménye volt. Az eredeti és a felülragasztott példányokon vizsgált területi változások a náci Németország második világháborús vereségét, és a Szovjetunió, illetve a kommunizmus terjeszkedését tükrözik, ezért fontos volt, hogy a földgömböt, amelyen átlépett a történelem, aktualizálják, és a legfontosabb változásokat átragasztásokkal megjelenítsék. Valószínűleg anyagi okok miatt választották ezt a megoldást a teljesen új földgömb kiadása helyett. Mert ki tudja, nem kellett-e volna a következő évben teljesen új kiadást készíteni?

A fotókat a Virtuális Glóbuszok Múzeuma és Nemes Zoltán segítségével és engedélyével használtuk fel.

A bejegyzést írták: Oláh Krisztina és Méreg Martin

Felhasznált irdalom:

Balla János – Hrenkó Pál (1991): A magyar katonai térképészet története. HM Térképész Szolgálat Főnökség, Budapest, 1991.
Fischer Ferenc (2005): A kétpólusú világ 1945–1989. Budapest-Pécs, 2005.
Klinghammer (2017): A föld- és éggömb – az oktatás eszköze, a lakás dísze… In: Magyar Tudomány, 2017.03.17. [2018.02.26.]
Klinghammer (1998): A föld- és éggömbök története. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.
Mészáros István (1989): A tankönyvkiadás története Magyarországon, Dabas, 1989.
Plihál Katalin (2017): Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840-1990. Zrínyi kiadó, Budapest 2017.
Seres Attila (2006): A magyar-szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok főbb problémái 1922-1935. Doktori disszertáció tézisei. [2018.02.26.]

[1] Klinghammer (1998) p. 101.
[2] A földgömb megtekinthető a Virtuális Glóbuszok Múzeuma honlapján. [2018.02.26.]
[3] A földgömb megtekinthető a Virtuális Glóbuszok Múzeuma honlapján. [2018.02.26.]
[4] Mészáros (1989) pp. 136–142.
[5] Fischer (2005) pp. 109–114.
[6] A fotók minden esetben az eredeti, majd az OSZK átragasztott példánya és a pécsi átragasztott példány sorrendjében következnek. Színbeli eltérést a gömbök állapota, illetve az azok felületét fedő lakkréteg besárgulása is okozhat.
[7] Seres (2006) pp. 6–7.
[8] A bekezdés elkészítésében Gönczi Andrea segített, amit ezúton is köszönünk neki.
[9] Németh (2005) pp. 61-62.
[10] Németh (2005) p. 189.
[11] Fischer (2005) pp. 74–75.
[12] Fischer (2009) p. 79.
[13] Klinghammer (2017)
[14] Balla – Hrenkó (1991) p. 65. és p. 93.

Advertisements