A 2017-es év jeles évforduló Pécs számára, hiszen 650 évvel ezelőtt, 1367-ben e város falai között alapították meg az első magyarországi egyetemet. Az intézmény rövid ideig állt fenn, és – minden valószínűség szerint – az óbudai egyetem 1395-ös felállításakor már nem létezett. A 15. századtól már csak a káptalani iskola (alsó tagozata: schola minor, felső tagozata: schola maior) biztosította a városban a magasabb szintű képzést. Pécs városa 143 évre (1543 és 1686 között) a Török Hódoltság része lett, és csak a 18. század első harmadára jött el történelmében az a békés időszak, amely lehetőséget teremtett az újjáépítésekre, új tervek megvalósítására. Ebben nagy szerepe volt Klimo György pécsi püspöknek (1751–1777), aki 26 éves működése alatt a hitélet, a kultúra, az oktatás minden szintjének fejlesztése mellett az egyházi építkezések és renoválások terén is jelentőset alkotott, valamint kiemelkedő mecénási tevékenységet folytatott.

A 18. század derekától kezdődően a város és a püspökség is újra éleszthette azon törekvését, hogy Pécsnek ismét egyeteme lehessen. 1751. március 15-én Baranya megye karai és rendjei közgyűlésükön utasítást adtak követeiknek, hogy egyetemalapítási szándékukról tájékoztassák az országgyűlést és Mária Teréziát (1740–1780). Klimo György püspök is – megismerve a középkori pécsi universitas történetét – feliratot küldött az uralkodónőhöz egy, a városban tervezett felsőoktatási intézmény felállítása ügyében, „melyben a hittudományokon kívül a kánoni jogot, az egyháztörténelmet, bölcsészetet és mennyiségtant nyilvánosan előadni, azokat, kik a szigorú vizsgálatokat sikeresen kiállották, graduálni lehetne”[1] A főpásztor mindent megtett az egyetem újbóli felállítása érdekében, így a Helytartótanács 1769. január 23-i leirata alapján kimutatást kért a káptalantól a szükséges alapokról és jövedelmekről. A felállítandó egyetem kiadásaira fordítható pénzügyi forrást egyrészt a székesegyház jövedelme jelentette volna 6400 forinttal, másrészt Domsics Mátyás kanonok hagyatékának (23.200 forint) egyharmada.

1. kép – Klimo György püspök egyetemalapítási tervezete

1. kép – Klimo György püspök egyetemalapítási tervezete

Klimo a tanári kar tagjait saját papjai közül kívánta biztosítani, így hazai és külföldi továbbtanulásukat messzemenően támogatta. Anyagi lehetőségei egyébként a fenntartást, az épületek biztosítását, sőt akár külföldi tanárok meghívását is lehetővé tették volna. Előkészületként az általa négy évfolyamossá fejlesztett Püspöki Szemináriumot (alapítva: 1736) kívánta megtenni az egyetem teológiai karává. A nagy terv azonban pápai belegyezés és uralkodónői engedély hiányában, továbbá Klimo püspök 1777-ben bekövetkezett halála miatt meghiúsult.

Mindeközben pénzt, időt és fáradságot nem kímélve megalapozta, majd 1774-ben a „köz” számára is nyilvánossá tette püspöki könyvtárát, amit a létesítendő universitas szolgálatába kívánt állítani, azaz egyetemi könyvtárrá akarta tenni. Ezt tükrözte az állomány tematikája is, hiszen a felállítandó fakultások alapvető szakirodalma helyet kapott a polcain. A teljes körű nyomtatvány-ellátottság érdekében támogatta a Pécsre költöző Engel János József nyomdászt, átvette a tettyei papírmalmot, a püspöki palota „Matematikai tornyában” pedig csillagvizsgálót rendeztetett be. Ekképpen felállította a leendő universitas minden kiszolgáló intézményét.

Klimo igyekezett forrásokkal is alátámasztani városa igényét a tervbe vett, újkori felsőoktatási intézmény felállítására. Az 1760-as évek közepétől Koller József (1745–1832) [2] pécsi egyházmegyei pap a megbízásából fogott hozzá a pécsi püspökök történetének megírásához, valamint működésük forrásainak összegyűjtéséhez. A Historia episcopatus Quinqueecclesiarum hét kötetben látta meg a napvilágot Pozsonyban és Pesten, 1782 és 1812 között. [3] Bennük Koller 1000-től, Bonipert püspökkel kezdve 1799-ig, gróf Esterházy Pál Lászlóval bezáróan vette számba a város egyházfőit, és hiteles dokumentumok közlésével kiegészítve adott átfogó képet szerepvállalásukról.

2. kép – Koller József egyháztörténetíró, püspöki könyvtárőr, kanonok, későbbi nagyprépost

2. kép – Koller József egyháztörténetíró, püspöki könyvtárőr, kanonok, későbbi nagyprépost

Az anyaggyűjtése helyi és országos könyvtári és levéltári kutatások mellett a Vatikáni Titkos Levéltár gyűjteményébe is elvezették a lelkes pécsi kutatót. Számos forrást maga körmölt le, jó néhány másolatát pedig maga a gyűjtemény vezetője, Giuseppe Garampi későbbi pápai nuncius, bíboros küldte meg és hitelesítette számára.

3. kép – Giuseppe Garampi

3. kép – Giuseppe Garampi

4. kép – Giuseppe Garampi forrásmásolatokat hitelesítő pecsétje

4. kép – Giuseppe Garampi forrásmásolatokat hitelesítő pecsétje

Koller ezen munkájának kéziratgyűjteménye a gondos püspöki könyvtárőrként (1770–1786) is működő egyházmegye-történetíró révén bekerültek a pécsi püspöki bibliotékába, és ma is annak legjelesebb kézirattári dokumentumai. [4]

5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok

5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok

Kevéssé ismert tény, hogy a középkori pécsi püspökök működésének kutatása közben kerültek Koller látótérbe az első magyarországi universitas azon forrásai, amelyeket ma V. Orbán pápa (1362–1370) és Koppenbachi Vilmos pécsi ordinárius (1361–1374) egyetemalapításának alapdokumentumaiként tartunk számon. Ezek első forrásközlését maga Koller tette meg a pécsi püspökök történetét taglaló munkájában.

A püspökségtörténeti kutatásaihoz szükséges dokumentumok 18. század utolsó harmadában keletkezett másolatainak leírását Koller József kivonatai alapján Móró Mária Anna, a Pécsi Egyetemi Könyvtár hajdani főkönyvtárosa végezte el az 1990-es évek során. Ebben a lajstromban található a két 1367. szeptember elejéről, V. Orbán pápától származó levél mellett további két, későbbi keltezésű is, amelyeket a Vatikáni Titkos Levéltár pápai regisztrumából másoltatott ki Giuseppe Garampi. [5] Ezek leírását adjuk az alábbiakban:

1/

Viterbo, 1367. szeptember. 1.

Urbanus pp V. petente Ludovico rege Hungariae in civitate Quinque Ecclesiensi instituit Studium Generale in omni licita, praeter theologicam, facultate, episcopo et vacante sede vicario capitulari Doctoratus honorem conferendi licentia tribuit, magistris et doctoribus de comperentibus stipendiis a Rege Hungariae provideri debere, alioquin nullius has litteras roboris fore, deternit. 3 fol. hit. [6]

Kézirat: Vatikáni Titkos Levéltár, Ex Reg. anni V. Urbani pp. V. fol. 68.
Kéziratmások: PEK TGYO Kt. L.V.20/96.

Forrásközlés

Carolus Coquelines: Bullarium Privilegiorum ac diplomatum Romanorum Pontificorum. Romae, 1741.
Koller József: Historia Episcopatus Quinque Ecclesiensis. III. Tomus. Posonii, 1784. 96–99.
Wallaszky Pál: Consaetus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora. Posonii et Lipsiae, 1786. 83–86.
Katona István: Historia Critica regum Hungariae stirpis mixtae. III. Tomus. Budae, 1790.
Kardos Alajos: Memoria Studii generalis Quingue-Ecclesiensis a Ludovico Magnó Hungariae rege seculocimo quarto erecti. Quingue-Ecclesiis, 1799.
Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. IX/IV. Tomus. Budae, 1834. 66–68.
Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 96–99.

Magyar fordítás

Békefi Remig: A pécsi egyetem (székfoglaló). Budapest, 1909. 123. [7]
Szabó Pál, vitéz: A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája. In: Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából, Pécs, 1933. 1. (Szabó 1933) [8]

2/

Viterbo, 1367. szeptember 2.

Urbanus pp V. repetit ea, quae in Bulla erectionis Studii Generalis Quinque Ecclesiensis constituerat, praeterea Regem hortatur, ut privilegia magistris et scholaribus ejus studii concessa confirmet, ac si opus sit amplificet. 4 fol. hit. [9]

Kézirat: Vatikáni Titkos Levéltár, Ex Reg. anni V. Urbani pp. V. fol. 68. t.
Kéziratmásolat: PEK TGYO Kt. L.V.20/97

Forrásközlés

Koller József: Historia Episcopatus Quinque Ecclesiensis. III. Tomus. Posonii, 1784. 99–101.
Kardos Alajos: Memoria Studii generalis Quingue-Ecclesiensis a Ludovico Magnó Hungariae rege seculocimo quarto erecti. Quingue-Ecclesiis, 1799.
Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. IX/IV. Tomus. Budae, 1834. 69–71.

Magyar fordítás

Békefi Remig: A pécsi egyetem (székfoglaló) Budapest, 1909. 123.
Szabó Pál, vitéz: A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája, In: Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából, Pécs, 1933. 2.

6. kép – V. Orván pápa egyetemalapítási leveleinek 18. századi másolatai a Klimo Könyvtárban

6. kép – V. Orván pápa egyetemalapítási leveleinek 18. századi másolatai a Klimo Könyvtárban

3/

Villa Nova, 1372. szeptember 30.

Gregorius pp XI. donationem annuarum 300 marcarum argenti de bonis mensae episcopalis persolvendarum et Villae Yruch, ac domus in civitate Quinque Ecclesiensis Galvano Bethini jura canonica in studio Quinque Ecclesiensi legenti a Wilhelmo episcopo cum consensu capituli in perpetuum facta ad tempus vitae donatorii confirmat. 2 fol. [10]

Kézirat: Vatikáni Titkos Levéltár, Gregorius. V. An. II. Bullarum et Indultorum p. 122.
Kéziratmások: PEK TGYO Kt. L.V.20/100.

Forrásközlés

Koller József: Historia Episcopatus Quinque Ecclesiensis. III. Tomus. Posonii, 1784. 129–131.
Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. IX/IV. Tomus. Budae, 1834. 429–431.
Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 51–52.

Magyar fordítás

Békefi Remig: A pécsi egyetem (székfoglaló). Budapest, 1909. 127–128.
Szabó Pál, vitéz: A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája, In: Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából, Pécs, 1933. 3.

4/

Avignon, 1376. január 16.

Gregorius pp XI. doctoribus, magistris et scholaribus Studii Generali Quinque Ecclesiensis concedit ad quinquennium, ut beneficiorum suorum fructus integre, quotidianis distributionibus dumtaxat exceptis, perinde ac si residerent, percipient. 4 fol. hit. [11]

Kézirat: Vatikáni Titkos Levéltár, Ex Reg. Litt. Apostolic. Diversorum anni VI. Gregorii pp XI. fol. 478.
Kéziratmásolat: PEK TGYO Kt. L.V.20/109

Forrásközlés

Koller József: Historia Episcopatus Quinque Ecclesiensis. III. Tomus. Posonii, 1784. 178–181.
Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. IX/V. Tomus. Budae, 1834. 107–110.
Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 53.

Magyar fordítás

Békefi Remig: A pécsi egyetem (székfoglaló). Budapest, 1909. 129.
Szabó Pál, vitéz: A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája, In: Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából, Pécs, 1933. 3–4.

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont méltán büszke, hogy gondozója lehet az egyetemtörténeti kutatások „bölcsőjének”, a mai Klimo Könyvtárnak, könyvtárosai pedig, hogy követői lehetnek egyik első tudós könyvtárőrnek, a püspökség történetírójának, Koller Józsefnek.

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

Képjegyzék


1. kép – Klimo György püspök egyetemalapítási tervezete (Pécsi Egyházmegyei Levéltár Káptalani Levéltár) (Fotó: Damásdi Zoltán)
2. kép – Koller József egyháztörténetíró, püspöki könyvtárőr, kanonok, későbbi nagyprépost (Pécsi Egyházmegye) (Fotó: Damásdi Zoltán)
3. kép – Giuseppe Garampi [2017.09.24.]
4. kép – Guiseppe Garampi forrásmásolatokat hitelesítő pecsétje (Fotó: Schmleczer-Pohánka Éva)
5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok (Fotó: Gergely Zsuzsanna)
6. kép – V. Orván pápa egyetemalapítási leveleinek 18. századi másolatai a Klimo Könyvtárban (Fotó: Schmelczer-Pohánka Éva)

[1] Klimo György egyetemalapítási tervezete a Pécsi Egyházmegyei Levéltár Káptalani Levéltárában Jelzet: PEL PKL 22/1769 – Opinionem dat. intitu erigenda VEcclesiis Universitatis (1769. április 18–20.) [Másolat]
[2] Életéről bővebben: Timár György Koller József (1745–1832). In: A Koller József emlékkonferencia (Pécs, 2002. október 24–25.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta – Vargha Dezső. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003. (Tanulmányok Pécs történetéből 13.) 19–54. Működéséről ugyanezen konferenciakötet további tanulmányai révén kaphatunk képet. [2017.09.24.]
[3] Koller József: Historia episcopatus Quinqueecclesiarum. I–VII. tomus. Posonii–Pestini, Sumptubus Joannis Michaelis Landerer de Füstkút, 1782–1812. [2017.09.23.]
[4] PEK TGYO Kt.. I.V.20-21-22 = Ms 173 – Index Chronologicus Instrumentorum quae ex Archivo Secreto Apostolico Vaticano extracta in copia conservantur in Cimelio Episcopali Quinque Ecclesiensi. Pars prior, qua continet Indicem Instrumentorum ad historiam Episcopatus Quinque Ecclesiensis pertinentium. I. 1203–1525. A kéziratokat három könyvnek „álcázott”, egészbőrkötéses, három álbordás, aranyozott mintás gerincű, kulccsal zárható dobozban helyeztette el Koller. (PEK TGYO Kt. = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya – Kézirattár
[5] A kéziratgyűjteményből következetesen csak a pécsi egyetem ma elfogadott fennállásának időintervalllumába (1367–1395) tartozó forrásokat vettük számba.
[6] V. Orbán pápa Nagy Lajos előterjesztése alapján hozzájárul, hogy Pécsett egyetem keletkezzék minden megengedett karral, leszámítva a teológiát; a tanárok és a hallgatók az egyetemi kiváltságok részesei; a promotiók a pécsi püspök vagy káptalani helytartó elnökletével mennek végbe; ennek az oklevélnek érvénye azonban megszűnik, mihelyt a magyar király a tanárok részére felajánlott javadalmazással felhagy. (Szabó 1933.1)
[7] [2017.09.24.]
[8] [2017.09.24.]
[9] V. Orbán pápa az előbbi oklevél tartalmáról Nagy Lajos királyt értesíti és buzdítja, hogy a pécsi egyetem tanárai és hallgatói részére engedélyezett kiváltságokat erősítse meg, és ha helyénvaló lesz, újakkal növelje. (Szabó 1933.2.)
[10] XI. Gergely pápa tudomásul adja Bolognai Galvano pécsi egyetemi tanárnak, hogy a Vilmos pécsi püspök és káptalan részéről Galvanonak megajánlott adományt, amely szerint ez a püspöki javadalomból évenként háromszáz ezüstmárkát, vagyis hatszáz arany forintot, Ürög falut tizedével 70 arany forint értékben, továbbá egy pécsi házat kap, megerősíti, de csak Galvano életére szólólag. (Szabó 1933. 3.)
[11] XI. Gergely pápa a pécsi egyetem kérésére az egyetem tanárait és hallgatóit öt évre felmenti a residentia-tartás kötelessége alól. XI. Gergely pápa utasítja a passaui püspököt, a pécsváradi apátot és a pécsi kancellárt, hogy a pécsi egyetemtanárai és hallgatói egyházi javadalmuk jövedelmét megkapják, mert öt évre föl vannak mentve a residentia-tartás kötelessége alól. (Szabó 1933. 3–4)

Advertisements