Tags

, , , , , , , ,

Heim Pál 1875. szeptember 30-án született Budapesten, Heim Péter, miniszteri tanácsos és Stefánovics Mária gyermekeként. Középiskoláit is a fővárosban végezte, orvosi képzését azonban külföldön, Lausanne-ban kezdte meg. Doktori oklevelét 1897-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerezte meg, mely átvétele után a 19 – 20. század egyik kiváló gyermekgyógyásza, Bókay János mellett bővíthette tudását a Stefánia Szegény-gyermek-Kórházban. Heim csecsemőorvostan iránti elköteleződésére nagy hatással volt a breslaui gyermekklinikán, Adalbert Czerny tanítványaként eltöltött másfél év. Ezt követően egy rövid Lausanne-i és párizsi tanulmányút után visszatért Budapestre, ahol 1901-ben az Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. 1907-ben egyetemi magántanári kinevezést kapott. (Szabó, 1940)

Pozsonyba és Pécsre kerülése

A magyar felsőoktatás 19. századi történetének meghatározó problémája volt a „harmadik egyetem kérdése”, melyet az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel, a pozsonyi és a debreceni egyetem létrehozásával oldottak meg. Az univerzitás törvényi megalapítása és a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem első tanévének 1914. október 3-án tartott megnyitása között eltelt években megoldották az egyetem egyes karainak és épületeinek fizikai elhelyezését. A belügyminiszter felügyelete alá tartozott pozsonyi állami kórház átkerült a vallás- és közoktatásügyi miniszter jogkörébe, kinevezték az egyetemi kórház és egyes osztályainak vezetőit, pályázatot írtak ki a jog- és államtudományi kar tanszékeire, valamint elkezdődött az Egyetemi Könyvtár szervezeti felépítése is. (Lukinich, 1933)

Az egyetem a Jog- és Államtudományi Kar megnyitásával kezdte meg működését 1914 októberében, a világháború kitörése után, az orvostudományi karon azonban csak 1918/1919. tanév szeptemberében kezdődhetett az oktatás. (Pohánka és Lengvári, 2011) Heim Pál 1918 tavaszán kapott meghívást az Erzsébet Tudományegyetemre, ahol 1918. április 3-án a gyermekgyógyászat nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (Szabó, 1940) A gyermekgyógyászati tanszék és a hozzá kapcsolódó klinika Pozsonyban a Széchenyi utca 16. szám alatt működött. (Fekete, 1999)

Pozsony város csehszlovák megszállása után 1919. január 7-én az egyetem a csehszlovák kormány tulajdonába került az intézmény épületeivel és felszereléseivel együtt. Az univerzitás orvos- és bölcsészettudományi karának oktatói az ország területéről történt kiutasításuk után Budapestre menekültek, ahol az orvostudományi kar az 1920/1921-es tanévben kezdte meg működését. (Fekete, 1999; Pohánka és Lengvári, 2011; Lengvári, 2014) A Heim Pál vezette Gyermekklinika más intézetekkel együtt a Tűzoltó utcai Fehér Kereszt Kórházban lett elhelyezve. (Fekete, 1999) Heim Pál nemcsak az egyetem költözésében, hanem azt követően az univerzitás működtetésében is aktívan kivette részét. Az 1921/1922-es tanévben az egyetem rektorának választják meg, majd megalapítja az „Erzsébet Tudomány-egyetem Barátainak Egyesületét” és az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát. (Szabó, 1940)

Az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezik át ideiglenesen. A pozsonyi univerzitás Pécsre költözésének előkészületeire két tanévnyi türelmi időt kapott a város, addig az oktatás folytatódott a fővárosban. Az orvosi kar berendezéseinek nagy része Pozsonyban maradt, a képzés Budapest több kórházába szétosztva valósult meg (Pohánka és Lengvári, 2011; Lengvári, 2014), Pécsett az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát újra meg kellett teremteni.
Pécs városa az előkészületek alatt igyekezett a legalaposabban felkészülni az Erzsébet Tudományegyetem érkezésére. Az egyes karok elhelyezésére ajánlotta fel Zichy Gyula megyéspüspök és Nendtvich Andor polgármester „a leendő univerzitás számára az egyházmegyei alapítványok és a város által fenntartott intézmények épületeinek egy részét” (Pohánka és Lengvári, 2011. 55. o.), így kapott elhelyezést a Gyermekklinika a Julianum Egyesület tanoncnevelő internátusának épületében a Rét utcában.

1. kép - A Julianum Egyesület internátusa és tanoncotthona. (Ravasz, 1983. 627.)

1. kép – A Julianum Egyesület internátusa és tanoncotthona. (Ravasz, 1983. 627.)

Az 1923/1924-es tanévet az Erzsébet Tudományegyetem már Pécsen indította el, az orvosi képzés a klinikák felszereltségének hiányosságai miatt csak a következő tanévben kezdődhetett el. Heim fáradhatatlan munkával megnövelte a Gyermekklinika betegágyainak számát, két éves gondozónői képzést alapított, a Collegium Maurinum és a Foederatio Emericana tevékeny alakítója volt, mindezek mellett pedig aktívan részt vett Pécs közéletében: a Katolikus Egyesületek Központi Választmányának elnöke, 1922-ben pótképviselője volt. (Szabó, 1940)

Bókay János nyugdíjba vonulása után Heimet nevezték ki a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekklinikájának élére. Tanszékfoglaló előadását még megtartotta, azonban 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt. (Szabó, 1940; Fekete, 1999)

Heim Pál munkássága és emlékezete

Heim Pál, kiváló kutató, nagyszerű oktató és odaadó orvos volt. Haláláig 83 közleménye jelent meg. Lelkiismeretes orvosként nemcsak a vizitek alkalmával látogatta a betegeket, hanem annak köszönhetően, hogy a pécsi évek alatt családjával a klinika épületében lakott, a professzor éjjelente is meg tudta oldani az akut problémákat. Tanítványai és kollégái szigorú, lobbanékony, de következetes embernek mondták, aki elismerte a teljesítményt és a tudást. (Dobszay, 1975)

2.kép - A Heim család a pécsi Gyermekklinika udvarán

2. kép – A Heim család a pécsi Gyermekklinika udvarán

Szívén viselte az egészségügyi segédszemélyzet munkáját is, melynek fontosságáról 1927-ben megjelent tanulmányában (Heim, 1927) írt részletesen. Az első világháború után kiemelt területnek tartotta az anyák és csecsemők védelmét, ezért aktívan részt vett a Stefánia Szövetség [1] létrehozásában az orvosi bizottság elnökeként, illetve a későbbiek folyamán a pécsi fiókintézetek kialakításában. A szövetséggel együttműködve Heim két éves gondozónő-tanfolyamot indított az egyetemen Pécsre kerülése után. A tanfolyamra a szövetség is küldött hallgatókat, akik már rendelkeztek valamennyi tapasztalattal, tudták, milyen nehézségek várnak rájuk a képzés folyamán. Heim viszont negatívan nyilatkozott azokról a hallgatókról, akik személyesen, a szövetségen kívülről jelentkeztek az egyetemre. Többen közülük pár hónap után elhagyták a képzést annak szellemi vagy fizikai nehézségére hivatkozva. A képzés színvonala a korabeli viszonyok között vitathatatlan volt, hiszen az ott végzettek felkészültek hivatásukra, melyet a legjobb tudásuk szerint végeztek. Heim Pál után az itt végzett gondozónőket Heim-nővéreknek nevezték, mely cím napjainkban is elismerésnek számít. (Betlehem, 2014; Dobszay, 1982; Heim, 1927)

3. kép - A pécsi gyermekklinika egyik kórterme

3. kép – A pécsi gyermekklinika egyik kórterme

Heim Pál szakmai tevékenységét külföldön is elismerték, beválasztották a Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde vezetőségébe, szerkesztőségi tagja volt a Monatschrift és a Archiv für Kinderheilkunde című szaklapoknak. (Fenyvessy, 1930)

A bejegyzést készítette: Pálmai Dóra

Felhasznált irodalom

Betlehem József (2014): A pécsi egészségtudományi képzések megjelenése és előzményei. Per Aspera ad Astra, 1. 1. sz. 82-105.

Dobszay László (1975): Heim Pál, a gyógyító, oktató és kutató gyermekorvos. Magyar Pediáter, 8. 3-4. sz. 187-190.

Dobszay László (1982): Heim Pál életéből. Egészségügyi Munka, 29. 3. sz. 83-84.

Fekete Miklós (1999, szerk.): A Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának 75 éves jubileuma, 1924-1999. POTE Gyermekklinika, Pécs.

Fenyvessy Béla (1930): Megemlékezés Dr. Heim Pálról, egyetemünk volt professzoráról és rectoráról. In: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1929/30. tanévi irataiból. II. füzet. Dunántúli Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs. 11-19.

Heim Pál (1927): Az egészségügyi segédszemélyzet kérdéséről. Orvosi Hetilap, 70. 43. sz. 1242-1244.

Keller Lajos (1926): Az Országos Stefánia Szövetség 10 éves működése. Egyesült Kő-, Könyvnyomda Rt., Budapest.

Lengvári István (2014): Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. Per Aspera ad Astra, 1. 1. sz. 15-25.

Lukinich Imre (1933): Az egyetem alapításának története. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs.

Pohánka Éva és Lengvári István (2011): Az Erzsébet Tudományegyetem. In: Fedeles Tamás, Lengvári István, Pohánka Éva és Polyák Petra (2011): A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 49-83.

Ravasz János (1983): Pécsi Tudományegyetem (1923-1950). V. rész. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Szabó Pál (1940): A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs.

Képek forrása

  1. kép – A Julianum Egyesület internátusa és tanoncotthona. (Ravasz, 1983. 627.)
  2. kép – A Heim család a pécsi Gyermekklinika udvarán. (PTE ÁOK Orvoskari Gyűjtemény – F.2004.70.6)
  3. kép – A pécsi gyermekklinika egyik kórterme. (Képek a pécsi egyetemről. Magyarság: képes melléklet, 1925. 36. sz. 3.)

[1] Az Országos Stefánia Szövetség 1915. június 13-án alakult meg az anyák és a csecsemők védelmére. Első elnöke Gróf Apponyi Albert volt. A Stefánia hercegnő védnöksége alatt létrehozott szövetség célja elérésére védőnő irodákat, laboratóriumokat, tejkonyhákat, szülőházakat, anyaotthonokat alapított, védőnői és gyermekgondozó képzéseket tartott az ország nagyobb városaiban és kisebb településein egyaránt (pl. Debrecen, Szeged, Pécs, Kisújszállás, Makó, Mezőtúr, stb.). (Keller, 1926)

Advertisements