Tags

, , , , , , , , , ,

Schaurek Ráfael [1] 39 éven keresztül állt Pécsett a jogi oktatás szolgálatában: először a Pécsi Püspöki Joglyceum, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanáraként egészen 1950-ben bekövetkezett kényszernyugdíjazásáig. Pályája jól szemlélteti a pécsi felsőoktatás intézményei közötti folytonosságot a jogi képzés területén, kényszernyugdíjazása ugyanakkor kommunista diktatúrának a felsőoktatásban előidézett törésére is utal.

Schaurek Ráfael 1882. október 1-én született Pécsett, édesapja Schaurek Bódog, a joglíceum nyilvános rendes tanára volt. A cisztercita rend főgimnáziumában érettségizett, majd a pécsi joglíceumban folytatta tanulmányait. Jogtudományi doktori oklevelét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerezte. Nagy hatással volt rá Kolosváry Bálintnak, a kolozsvári egyetem magánjog tanárának történetjogi iskolai felfogása. 1906 és 1911 között a vármegyei közigazgatásban helyezkedett el előbb mint joggyakornok, majd mint vármegyei aljegyző. [2]

1911-ben Zichy Gyula püspök a Pécsi Püspöki Joglyceum nyilvános rendkívüli jogtanárává nevezte ki a magyar és osztrák magánjog tanszékre. 1918. augusztus 14-én a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar magánjog magántanára lett, majd 1918. október 25-én a pécsi jogakadémia nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1922. augusztus 24-én már az ideiglenesen Budapesten működő Erzsébet Tudományegyetem magyar és osztrák magánjog nyilvános rendes tanára állását töltötte be. [3]

A minisztertanácsi jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Schaurek kinevezésében szakmai tapasztalata mellett szerepe volt pécsi joglíceumi kötődésének is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a három jelölt közül őt támogatta, mert „a magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemnek Pécsett történő elhelyezése folytán az ott működő joglyceum érdemes tanerőinek az egyetem jogi kara számára leendő átvétele nemcsak méltányos, de a pécsi püspökségnek az Erzsébet tudományegyetem pécsi elhelyezése során tanusitott nemes áldozatkészségére való tekintettel ildomos és kívánatos is.” [4]

Schaurek „ingázása” a pécsi joglíceum, a pozsonyi, majd ideiglenesen Budapestre került Erzsébet Tudományegyetem között jól mutatja a két intézmény körüli átmeneti állapotot. Az 1922/23 tanévben például a Pécsi Püspöki Joglyceum tanárai három napot Budapesten, az Erzsébet Tudományegyetemen, három napot pedig Pécsett tanítottak. [5] Végül 1923 őszén az egyetem Pécsre költözésével Schaurek visszatért szülővárosába.

1. kép. Schaurek Ráfael

1. kép. Schaurek Ráfael

Schaurek Ráfaelt olyan tanárként tartják számon, aki a fő hangsúlyt az oktatásra helyezte, s emellett szakirodalmi munkássága szerénynek mondható. Ennek okai lehettek a viszonylagos elszigeteltség a budapesti magánjogi tudományos élettől, a magas óraszámok, vagy sokrétű önkéntesen vállalt közéleti, kulturális feladatai. Magántanári képesítését a pozsonyi egyetemen A hitbér című nagyobb magánjogi tanulmányával szerezte, amelyben a hitbér eredetét a különböző jogrendszerek összehasonlítása alapján vizsgálta.

2. kép. Az akarat értékelése magánjogi kodifikációnkban

2. kép. Az akarat értékelése magánjogi kodifikációnkban

Említést érdemel még Az akarat értékelése magánjogi kodifikációnkban című dolgozata, amelyben az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat alapján vizsgálta az akarat szerepét a szerződéses jogviszonyokban, ezen belül is a birtoktan, a családjog és az öröklési jog területén. [6]

3. kép. Az ismeretlen örökös

3. kép. Az ismeretlen örökös

Az ismeretlen örökös című tanulmányát egykori professzora, Kolosváry Bálint jogtanári működésének 40. évfordulójára írta. A mester-tanítvány viszonyra jellemző, hogy saját kéziratainak megjelenése előtt a kolozsvári egyetem professzorának köteteit használta tananyagként. [7]

Mivel viszonylag kevés műve jelent meg, „[…] gondolatainak, nézeteinek rendszerét az egyetemi előadásaiból lehetett leginkább megismerni. Az írásbeli publikálás helyett inkább az élőszó, a katedra volt a bázisa. Ehelyütt is újból kiemelésre érdemes, hogy kiválóan adott elő. Előadásainak pedagógiai értelemben is komoly szuggesztív ereje volt. Nemcsak hallgatósága érdeklődését volt képes felkelteni hatásos előadásmódjával, hanem a tapasztalatlan joghallgatókat a magánjog és a jogviszonyok bonyolult »sűrűjébe« is bevezetni. Logikusan felépített, könnyen érthető előadásaiban éles jogászi meglátással és figyelemre méltó tárgyilagossággal hirdette, sőt szemléltette is az elmélet és a gyakorlat egyenrangúságát, azok kölcsönös és egymástól való feltételezettségét.” [8]

4. kép. Schaurek Ráfael felkérése jogi alapvizsga censori tisztségére 1924-ből

4. kép. Schaurek Ráfael felkérése jogi alapvizsga censori tisztségére 1924-ből

Pályafutása alatt többször töltött be vezető egyetemi tisztséget. Az 1928/29-es és az 1939/40-es tanévben a jogtudományi kar dékánja volt, az 1942/43-as tanévben az egyetem rektoraként működött. Ebben az évben vette feleségül Polett kisasszonyt, Nendtvich Andor polgármester lányát. [9] 1939/40-es dékáni tanévnyitó beszédében megfogalmazott gondolatai a pécsi felsőoktatás folytonosságának eszméjére és némileg saját pályájára is utalnak. „Pécs a folyvást jelentkező történelmi emlékezések városa. […] A pécsi jogakadémia, mint az ország egyik leglátogatottabb jogi főiskolája mindaddig működött, míg az Erzsébet egyetem ideköltözésével Nagy Lajos egyetemének egykori városa újra egyetemi várossá nem lett.” [10]

Pécshez való kötődése szerteágazó közéleti tevékenységében is megnyilvánult. Tagja volt a Magyar Jogászegyletnek, a Pécsi Nemzeti Szabadtanítási Egyesületnek, a Pécs-Baranyamegyei Múzeumegyesületnek, Pécsi Zenekedvelők Egyesületének és Pécs Szabad Királyi Város Törvényhatósági Bizottságának. A Pécsi Katolikus Kör elnökeként „elnyerte polgártársai tiszteletét és elismerését”. Aktív szerepet játszott a város zenei életében is. Zeneművészeti előadásokat tartott a rádióban, hangversenyeket szervezett, ahol ő maga is közreműködött, több zenetörténeti tanulmányai is megjelent (Die Stadt der Musik, A zenei decennium, Az oratoriumi zenéről). A szabadlíceumban egyaránt tartott zenetörténeti és jogi témájú előadásokat. [11]

Közvetlenül a második világháború után, a koalíciós időszak néhány évében még a tervezés, a kibontakozás lehetősége jellemezte pályáját. Az 1947/48-as tanévben heti 9 órában magánjogot, heti 2 órában pedig öröklési jogot tanított. [12] A Magyar magánjog című kézirata lett volna az alapja azonos című tankönyvének, amelynek megírását 1945 után vette tervbe, „erre azonban nyugdíjaztatása miatt már nem került sor.” [13] A cikk második felében ennek a láthatóan nem tervezett nyugdíjaztatásnak a körülményeit vázoljuk fel korabeli források alapján.

5. kép. Magyar magánjog. Kézirat. Pécs, 1947.

5. kép. Magyar magánjog. Kézirat. Pécs, 1947.

1945 után az egypártrendszer kiépülésével párhuzamosan csökkent az egyetemi autonómia, és a teljes tanári kar politikai szempontú felülvizsgálata is végbement. Az elbocsájtások már az 1945 utáni első években, az igazolási eljárások során – azokkal visszaélve – elkezdődtek. A felsőoktatás teljes átalakítása a pártállami céloknak, a munkaerőképzés, és a népgazdasági tervezés logikájának rendelődött alá. Az egyetemi autonómia megszüntetése a Gerő Ernő vezette Magyar Tudományos Tanács tevékenységéhez köthető. Itt tárgyalták 1949 szeptemberében az „Egyetemi tanárok nyugdíjazásának ügye” című javaslatot. Ez alapján később több professzor kényszernyugdíjazásáról döntöttek, amely a párt nómenklatúrájának kiépítésével párhuzamosan történt. [14]

Valószínűleg a fent vázolt folyamattal lehet összefüggésbe hozni a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949-ben kelt leiratát Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Kara számára. E szerint mindent oktatónak be kellett küldenie az életrajzát, amelynek tartalmaznia kellett a „részletes szakmai és politikai ismertetést a kérdéses személy eddigi életéről, minél több konkrét adattal”. Schaurek dékánhelyettesként saját aláírásával továbbította a leiratot. [15]

6. kép. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949-ben kelt leirata

6. kép. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949-ben kelt leirata

A pécsi egyetemen 1945 és 1957 között a jogi kar 30 tanárából 13 veszítette el állását, közülük 9-et az 1945 és 1951 közötti hét esztendőben bocsájtottak el vagy küldtek idő előtt nyugdíjba. Ez leginkább azokat a tanárokat érintette, akiket a párt reakciósnak, politikailag megbízhatatlannak, a demokratikus államforma és a szocialista népgazdaság ellenségének vagy egyszerűen tudománytalannak minősített. A minisztérium döntése alapján Abay Gyula (57 évesen), Csekey István (62 évesen), Esztergár Lajos (55 évesen), Irk Albert (66 évesen), Krisztics Sándor (59), Molnár Kálmán (68 évesen), Salacz Gábor (49 évesen), Schaurek Ráfael (68 évesen) Weis István (57 évesen) kényszerült elhagyni pályáját. [16]

Gereon Schuch 2003-ban készült német nyelvű disszertációja [17] alapján a legtöbb tanár nyugdíjazásának ügye jól dokumentált, Schaurek Ráfael esetében viszont a konkrét körülményekről keveset tudunk, részletesebb feltárása külön levéltári kutatást igényelne. Részünkről Schaurek és a hivatalok egymásnak küldött iratai alapján vázoljuk az eseményeket. (Ezúton köszönöm Polyák Petrának a PTE Egyetemi Levéltár munkatársának a szakirodalmi tájékoztatást.)

Az események bevezetőjeként értékelhetjük Schaurek 1948. november 24-én kelt levelét a Pécsi Katolikus Kör alelnökének, amelyben lemond a körben betöltött elnöki tisztségéről. Indoklása szerint „a mai hirlapokban megjelent közlemény személyemet oly szinben tünteti fel, mintha tevőlegesen résztvevője lettem volna oly ténykedésnek, amely nem egyeztethető össze a Pécsi Katolikus Körben viselt elnöki állásommal.” [18]

7. kép. Schaurek Ráfael lemondása a Pécsi Katolikus Kör elnökségéről

7. kép. Schaurek Ráfael lemondása a Pécsi Katolikus Kör elnökségéről

Az Új Dunántúli Napló, 1948. november 24-i számának címlapján valóban megjelent egy cikk „A pécsi tudományegyetem tanárai megbélyegzik Mindszenty politikáját” címmel. E szerint az egyetem tanárai értekezletükön táviratban kérték a kormányt, hogy hasson oda, hogy a bíboros prímás „káros politikai tevékenysége megszűnjön”. A aláírók között Schaurek Ráfael neve is szerepelt, [19] és ez bár valótlan állításon alapult, nem fért össze lelkiismeretével. Lemondását egyébként nem fogadták el, ahogyan ez a levélen szereplő kézírásos bejegyzésből is kiolvasható.

Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1950. április 11-én (szorgalmi időszakban) azonnali hatállyal mentette fel a tényleges szolgálat alól, és rendelkezési állományba helyezte. [20] 1952. február 20-án az Országos Nyugdíjintézet megszüntette ellátásának folyósítását. [21]

8. kép. Értesítés tényleges szolgálat alóli felmentéséről

8. kép. Értesítés tényleges szolgálat alóli felmentéséről

Az intézkedés ellen Schaurek fellebbezést nyújtott be a nyugdíjintézetnek és a közoktatási miniszternek. Érdemes hosszabban idézni a fellebbezések szövegét, amelyek érzékletesen mutatják be a 69 éves, jövedelem nélkül maradt, egész életét a katedrának szentelő tanár élethelyzetét a Rákosi-diktatúra legzordabb éveiben. A miniszternek címzett levelében a jóhiszeműség hangját próbálja megütni. „Nyilvánvaló, hogy ez csak valamiféle tévedésen vagy elnézésen alapulhatott.” – írja a bevezetésben.

„Negyvennégy évig /1906–1950/ teljesítettem közszolgálatot, ebből 39 évet töltöttem el tanszékemen. Most 69 éves vagyok. Koromnál fogva is, de különösen nagyfoku általános testi legyengültségem következtében munkaképtelen vagyok. Vagyonom nincs. Volt családi lakóházamat államosították. Keresetem nincs, semmiféle cimen, semmiféle forrásból származó jövedelmet nem élvezek. A nyugdíj volt megélhetésem egyetlen alapja, sőt abból tartottam el teljesen vagyon és kereset nélküli beteg sógornőmet is két gyermekével. Kérem Miniszter Urat, sziveskedjék mindezek figyelembevételével megszüntetett nyugdíjam ujrafolyósítását elrendelni.” [22]

Fellebbezését az Országos Nyugdíjintézet elutasította. [23] Egy évvel később, 1953. április 18-án a Pénzügyminisztérium már érdemben foglalkozott az ügyével, és újra bekérték részletes önéletrajzát. [24] Az ügymenet további részleteiről nem állnak források rendelkezésünkre, viszont a végkifejlet ismerjük: két és fél év után, 1954. szeptember 1-től a Pénzügyminisztérium havi 200 forint nyugdíjat állapított meg számára. [25] Nyugdíjazása után tíz évvel, 1960. október 3-án hunyt el Pécsett. A korszak légkörét ismerve nem meglepő, hogy nekrológ sem a pécsi napilapokban, sem a tudományos folyóiratokban nem jelent meg róla. [26] Sírja a pécsi Központi temető alkápolnájában található. [27]

A bejegyzést készítette: Méreg Martin

Források

Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek – 1922. június 28-i ülés.

Irodalom

Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998. 187–189.
Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 1999.
Csöndes Mónika: A magánjog oktatása a jogakadémián különös tekintettel Schaurek Ráfael munkásságára. In: A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete 1833–1923. Szerk. Kajtár István –Pohánka Éva. Pécs 2009. 105–127.
Gereon Schuch: Hochschulen und politischer Wandel: Eine exemplarische Untersuchung der Universität Pécs (Ungarn) in den Jahren 1939–1951. Stuttgart, 2003. PTE Egyetemi Levéltár.
Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása és néhány jellemzõje Magyarországon (1945–1989). Szociológiai Szemle 2005/3.
[letöltve: 2017.02.13.]
Kecskés László: A civilisztika tárgyak és tanszékek helyzete a két világháború között. In: Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs, 1980. 197–216.
Pécs Lexikon II. Szerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010.
Pohánka Éva – Lengvári István: A Pozsonyi, majd Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem. In: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Szerk. Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra. Pécs, 2011. 49–87.
Schweitzer Gábor: A Király utcai ódon épület – Visszaemlékezés a Pécsi Püspöki Joglyceumra. Jogtörténeti Szemle 2008/1. [letöltve 2017.02.14.]

Képjegyzék

  1. kép. Schaurek Ráfael. In: Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem 1923–1950. IV. rész. Jog-és Államtudományi Kar. 1983. 142.
  2. kép. Schaurek Ráfael: Az akarat értékelése magánjogi kodifikációnkban. Pécs, 1930. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya. Jelzet: ET 1038.
  3. kép. Schaurek Ráfael: Az ismeretlen örökös. Budapest, 1939. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya. Jelzet: ET 3058.
  4. kép. Schaurek Ráfael felkérése jogi alapvizsga censori tisztségére 1924-ből. Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár.
  5. kép. Schaurek Ráfael: Magyar magánjog. Kézirat. Pécs, 1947. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya. Jelzet ET 2119.
  6. kép. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949-ben kelt leirata. Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár.
  7. kép. Schaurek Ráfael lemondása a Pécsi Katolikus Kör elnökségéről 1948. november. 24. Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár.
  8.  kép. Értesítés Schaurek Ráfael tényleges szolgálat alóli felmentéséről. 1950. ápr. 11. Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár.

[1] A keresztnév a szakirodalomban Ráfael és Rafael változatban is előfordul, a cikkben a Ráfael változatot használjuk az eredeti aláírás nyomán.
[2] Benke 1998. 187.
[3] Benke 1998. 187.
[4] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek – 1922.07.28.-i ülés. Javaslat dr. Schaurek Rafael pécsi püspök líceumi tanár kinevezésére az M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának tanárává. [letöltve: 2017.02.20.]
[5] Pohánka – Lengvári 2011. 53.
[6] Csöndes 2009. 119.
[7] Schweitzer 2008. 35.
[8] Kecskés 1980. 215.
[9] Nendtvich Ilona. Csöndes, 2009. 118.
[10] idézi Benke 1998. 188.
[11] Csöndes 2009. 112–123.
[12] Benke 1999. 244.
[13] Csöndes 2009. 120.
[14] Huszár 2005. 21–27.
[15] A Vallás- és Közoktatás Minisztérium leirata önéletrajzok bekéréséről. Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Aprónyomtatványtár. A továbbiakban CSGYK HGY Aprónyomtatványtár.
[16] Schuch 2003. 205–216.
[17] Schuch 2003.
[18]Schaurek Ráfael lemondása a Pécsi Katolikus Kör elnökségéről 1948. november. 24. CSGYK HGY Aprónyomtatványtár.
[19] Új Dunántúli Napló, 1948. november 24. [letöltve 2017.02.22.]
[20] Értesítés Schaurek Ráfael tényleges szolgálat alóli felmentéséről. 1950. ápr. 11. CSGYK HGY Aprónyomtatványtár
[21] Schaurek Ráfael ellátása folyósításának megszüntetése. 1952. febr. 20. CSGYK HGY Aprónyomtatványtár
[22]Schaurek Ráfael levele a közoktatásügyi miniszternek nyugdíja megszüntetése ügyében. CSGYK HGY Aprónyomtatványtár
[23] Schaurek Ráfael fellebbezésének elutasítása. 1952. ápr. CSGYK HGY Aporónyomtatványtár
[24] A Pénzügyminisztérium levele Schaurek Ráfaelnek. 1953. ápr. 18. CSGYK HGY Aporónyomtatványtár
[25] Nyugdíj megítélése Schaurek Ráfael részére. 1954. aug. 19. CSGYK HGY Aporónyomtatványtár
[26] Csöndes 2009. 120.
[27] [letöltve 2017.02.20.]

Advertisements