Tags

, , , , , , , , , , , , , ,

A Vasárnapi Ujság 1854 és 1921 között jelent meg. A hetilap főleg magyar irodalmi műveket közölt, de a politikai élet eseményeinek bemutatásával, hírközléssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Karácsony idején gyakran szerepeltek az ünneppel kapcsolatos művek és írások a lapban.
A hetilapban karácsony táján majdnem minden évben megjelent egy az ünnephez köthető vers, elbeszélés, ismertető vagy tárca. Az 1800-as években csupán néhány esztendő volt ez alól kivétel; 1860-ban, majd a kiegyezés évében, 1867-ben, valamint 1872-ben és 1874-ben nem szerepeltek karácsonyi témájú művek az újságban. Az I. világháború kitörése és a lap megszűnése közötti, 1914-től 1921-ig tartó időszakban pedig mindössze két karácsonyi vers található.

Karácsony-éj, 1899. december 24.

Karácsony-éj, 1899. december 24.

A művek között 80 darab karácsonyi vers és 25 elbeszélés található. Igen sok a karácsonnyal kapcsolatos ismertető jellegű írás is, összesen 51 darab. Az utóbbiak téma szempontjából igen változatosak, csak néhányat emelnék ki. A magyar karácsonyi szokások, legendák mellett például a betlehemezés vagy az ólomöntés kerül elő a leggyakrabban. A külföldi ünneplési szokások esetében pedig Anglia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Svájc hagyományai kerülnek előtérbe. Kisprózai jellegű, tárcaszerű írásokkal is találkozhatunk, ezek a szerzők a karácsonyi ünneppel kapcsolatos gondolatait tartalmazzák. Erre példa az 1885. december 20-án megjelent Az angyalok világában című írás, a szerzőt csak monogram jelöli.
A szerzők tekintetében is igen színes a kép, bár nem mindenki adta a nevét az írásához. A legismertebbek Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Csiky Gergely. Jókai három elbeszélését mutatta be a lap, ezek a következők voltak: A koldus gyermek, A karácsonyi dolgozó és a Melyiket a kilencz közül? Érdekesség, hogy a Vasárnapi Ujság csak a lap történetének első három évében közölt Jókaitól karácsonyi témájú műveket az ünnep idején, utána már nem. Csiky Gergelytől az Aranyhaj című karácsonyi elbeszélés jelent meg 1879. december 21-én, Mikszáth Kálmántól pedig egy Miszteriumok című írás látott napvilágot 1905. december 24-én, amely nagyrészt egy gimnazista fiú levelének közlése, amelyet a szerző még akkor kapott, amikor még országgyűlési képviselő volt.

Hazatérés az éjféli miséről, 1900. december 23.

Hazatérés az éjféli miséről, 1900. december 23.

A legismertebbek mellett jó pár, említésre méltó szerzőtől jelentek meg művek a Vasárnapi Ujságban karácsony idején. Több, jelentősebb hivatali tisztséget betöltő személyek írásai is helyet kaptak a lapban. Szász Károly (1829–1905) református püspök volt, és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöki posztját is betöltötte. Gyakran írt tanulmányokat és cikkeket többek között a Vasárnapi Ujságba is. A lapban a következő karácsonyi versei jelentek meg: Karácson, A gonosz kosár, Ti vándorok, A gyermek Krisztus, Karácsony és Az angyalcsillagok. Egy eredetileg angol nyelvű vers fordítása is megjelent tőle Mária és a gyermek címmel. Szabolcska Mihály (1861–1930) református lelkész, és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Vasárnapi Ujságban többek között a következő karácsonyi témájú versei jelentek meg: Karácsony-est idegen földön, Karácsony előtt, Karácsonyra, Kérelem a Jézuskához, Ma született a Krisztus, Advent. Sántha Károly (1840–1928) evangélikus lelkész és költő volt, tőle is több verset közölt a Vasárnapi Ujság, mint a Karácsony-est, Karácsonykor, Karácsony ünnepén és a Karácsony éjszakáján.

Az angyal csillagok, 1890. december 21.

Az angyalcsillagok, 1890. december 21.

Illyés Bálint (1835–1910) szintén református lelkész volt, az irodalmi tevékenysége mellett fontos kiemelni, hogy országgyűlési képviselő is volt. A Vasárnapi Ujság a Karácson-éjen című versét jelentette meg 1869. december 26-án. Eötvös Károly (1842–1916) ügyvédként és országgyűlési képviselőként volt ismert, de irodalommal is foglalkozott. 1877. december 23-án és 30-án jelent meg a Vasárnapi Ujságban a Mikor a megváltó született című elbeszélése. Lampérth Géza (1873–1934) költő, az Országos Levéltár tisztviselője is volt egyben. A következő karácsonyi versek találhatók tőle: Karácsony-esti emlékezet, Karácsonyvárás, Karácsonyest, Fenyők beszéde, Édes Anya és a Karácsonykor.
Az irodalmi művekkel kapcsolatban érdemes kitérni a fordításokra is. Szász Károly fordításában jelent meg Milton írásának egy részlete, a Hymnus karácsony reggelére című művének előhangja 1879. december 21-én. 1896. december 27-én Beck Károly Karácsony idegenben című verse látott napvilágot Feleki Sándor fordításában. Beck Károly magyarországi származású német költő volt. Élete utolsó éveit Németországban töltötte, ezt a versét is ott írta, és ott is hunyt el. 1899. december 17-én és 24-én Stockton F. R. A hóvihar című műve jelent meg. A fordítót sajnos csak egy monogram jelzi, bizonyos S. A. 1903. december 27-én a Lehozott Hold című karácsonyi orosz mesét olvashatták a lapban, a mű végén a fordítót csak egy monogram jelöli.
Magyar szerzők között is voltak igen aktívak, akik csak monogrammal vagy álnévvel látták el írásaikat. Az á-r monogrammal jelentkező szerző több ismertetőt és tárcát is írt a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban. 1892. december 25-én megjelent Karvaly írása, Ólomöntés karácsony estéjén címmel. 1906. december 23-án pedig Zuboly szerzeménye, az Írók karácsonya jelent meg.

A megváltó megszületett, 1881. december 25.

A megváltó megszületett, 1881. december 25.

Érdemes a női szerzőkre is kitérni, igaz, mindössze egyet találtam. 1874. december 24-én jelent meg W. Rajka Teréz Karácsonyi képek című verse.
Számomra nagyon érdekes volt két levél. Mindkettőt honvédek írták, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Az első levelet 1890. december 28-án közölte a lap, a címe Karácsony éjszakája. A második pedig 1891. december 27-én látott napvilágot Karácsony napja a magyar táborban címmel.
A Vasárnapi Ujság karácsonyi műveiből képet kaphatunk arról, hogy a 19. században hogyan nézett ki az ünnep. Az ismertetők és a tárcák egy részében az is olvasható, hogyan készültek az emberek a karácsonyra. A fenyőfavásárlás, a karácsonyi vásárok forgalma a városokban, a tehetősebbek és szegények ünnepi szokásai is előkerülnek az írásokban. A versek és elbeszélések gyakori témája a szenteste meghitt hangulata, az ajándékvárás izgalma és öröme. A karácsonyi csodák is gyakori témái a műveknek, mint az angyalok eljövetele és a betlehemi csillag megjelenése.

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Az összeállítást készítette: Czirják Márton
Advertisements